A 24.hu információi szerint a takarékos vízhasználati ígéretek ellenére az elmúlt hetekben elindult egy mélyfúrású kút engedélyeztetési folyamata a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon.
Ezt a Déli Ipari Parkban, a CATL akkumulátorgyár szomszédságában létesítenék. Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben a BMW-gyár vízigényének kielégítésére pedig szintén elindították az engedélyeztetési folyamatot két kút gépészetének és felsőrészeinek kiépítésére.
Senki sem veszélyezteti a vízvagyont – állította februárban a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, amikor az ellenzék arról beszélt, hogy az elektromobilitási ipar legszennyezőbb ága telepedik le lépésről lépésre az országban, minek nyomán a vízkészletet is megcsapolják majd. A vízvagyon kérdése azonban Debrecen esetében a miniszterelnök állítása ellenére is igen akut problémaként vetődik fel. A 200 ezres nagyvárosban és az agglomerációs övezetében nincsenek számottevő folyók, ezért a nyári aszályok miatt sokakat aggaszt, hogy hosszabb távon miként biztosítják az ellátást a hamarosan beinduló, nagy vízigényű cégek számára.
Eddig leginkább a 3000 milliárd forintos beruházással érkező kínai CATL (Contemporary Amperex Technology) volt a fő kérdés, mert korábban egy vízvezeték-építéshez készült tanulmányban azt írták, hogy a CATL napi vízigénye csúcsidőben akár 60 ezer köbméterre is felugorhat, ami hozzáadódva a város lakossági fogyasztásához megközelítené a debreceni kutak maximális teljesítményét. A tanulmányt februárban átírták, és ma már azt állítják, hogy a CATL-gyár vízigénye nagyságrendekkel kisebb lesz, és annak nagy részét is úgynevezett szürkevízből, azaz nem teljesen megtisztított szennyvízből fedeznék.
A 24.hu információi szerint a takarékos ígéretek ellenére az elmúlt hetekben elindult egy mélyfúrású kút engedélyeztetési folyamata a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. Ezt a Déli Ipari Parkban, a CATL akkumulátorgyár szomszédságában létesítenék.
A vízvédelmi hatósági szerepkört is betöltő katasztrófavédelem honlapján megtalálható hirdetmény szerint az EB Hungary Invest Kft. kért létesítési engedélyt egy területre, és a 0499/28 helyrajzi szám alatti ingatlanon tervezett mélyfúrású kút vízjogi létesítési engedélyezéséről június végén döntött is a vármegyei igazgatóság. (A területen nemcsak kútfúrást terveznek, csatlakozási pontot épít ki a földgázellátáshoz a felcsúti multimilliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Tigáz Zrt., derül ki egy közbeszerzési tájékoztatóból.) Bár a hirdetmény nem szól a Debrecen melletti mélyebb talajrétegekben található vízkészlet megcsapolásának céljáról, a tervezett kút elhelyezkedése nagyon megkönnyítené az ipari parkba települő akkumulátoros cégek vízellátását, és a fogyasztás is – részben mindenképp – függetlenedhetne a városi vízműrendszerétől.Ám nem ez lesz az egyetlen új kút a Debrecen környéki vízbázison, a hatósági honlapon július elején közzétettek egy másik hirdetményt is, amely az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben épülő BMW gyár számára indította el az engedélyeztetési folyamatot két kút gépészetének és felsőrészeinek kiépítésére. A BMW sokkal előrébb tart, már két éve megkapta a katasztrófavédelem hozzájárulását a kutak fúrásához.
Kérdéseinkkel kerestük a BMW-t és az EB Hungary Invest Kft.-t is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Amint válaszolnak, frissítünk.
Ami a Déli Ipari Parkot illeti, a betelepülő termelő üzemek várható vízfelhasználása a jelenleg tervezett formában jelentős vízellátási problémákat generálhat – erre jutott egy 2023 júniusában készült szakértői anyag, amely azt vizsgálta, hogy a Debrecenbe települő 3 akkumulátorgyár együttesen milyen környezeti hatást okoz az engedélyezési dokumentációk és a kiadott környezetvédelmi engedélyek adatai alapján. A három cég:
- a kínai CATL, pontosabban a Contemporary Amperex Technology Hungary Kft., amely három ütemben tervez komplex akkumulátorgyárat,
- a dél-koreai Ecopro Global Hungary Zrt. akkumulátor-katódanyag gyártó üzem
- és a kínai Semcorp Hungary Kft. szeparátorfólia-gyártó.
A DEVÍZ 2021 év eleji adatai alapján Debrecen átlagos napi vízigénye 40–60 ezer köbméter, a három felszín alatti vízbázis (kutak) kapacitása ennél valamivel több, 70 ezer köbméter/nap. A keleti főcsatornából további (tartalék) felszíni vizek érkeznek, ez a város jelenlegi vízigényének mintegy 30 százalékát fedezi, így az összes rendelkezésre álló vízkészlet durván napi 90 ezer köbméter.
Azzal számolnak, hogy a Déli Ipari Parkba települt vállalkozások együttes vízfogyasztása átlagosan napi 24 ezer köbméter lesz. A CATL vízfelhasználását részben tisztított szennyvízzel („szürkevíz”) tervezik kielégíteni, ennek aránya a teljes vízhasználaton belül legalább 70 százalék lehet. A szakértői anyag szerint azonban nem tisztázott a gyártás során felhasznált felszín alatti víz (ivóvíz) mennyisége, erről ellentmondó információk találhatók az engedélyezési dokumentációban.
Ha azonban a 60 ezer köbméteres lakossági fogyasztást és a 24 ezres ipari fogyasztást vesszük figyelembe, az erősen megközelíti az összes rendelkezésre álló vízkészletet. Vagyis a debreceni vízműtelep fejlesztése elengedhetetlen, és új mélyfúrású kút létesítése is javasolt – állapították meg a szakértők.
A rendelkezésre álló engedélyezési dokumentumokból az olvasható ki, hogy egy kisebb akkumulátor- vagy katódaktívanyag-gyár (mint amilyen például az Ecopro Zrt.) technológiai vízigénye is napi több ezer köbméter. Ráadásul a gyártáshoz általában kiváló minőségű ivóvíz felhasználása történik.
A megnövekedett ipari vízigény kielégítésére új kút/kutak fúrása azonban nem kockázatmentes. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy csak olyan telepítési helyszín jöhet szóba, ahol a felszín alatti vízbázisok „mennyiségi szempontú érzékenysége” alacsony, ellenkező esetben a megnövekedő felszín alatti vízkivétel visszafordíthatatlan káros környezeti folyamatokat indíthat el.
A felszín alatti vízkészletek csökkenése veszélyezteti a lakossági vízellátást, a mezőgazdasági vízfelhasználást, és felerősítheti a lokális klímaváltozási problémákat.
A Debrecent jelenleg ellátó mélyfúrású kutak északra és keletre vannak tájolva, az egyetlen felszíni vízkivétel is északnyugaton csatlakozik a városi hálózatba. A rendszerbe érkező ivóvíz kedvezőtlenül helyezkedik el a Déli Ipari Parkra nézve. Felmerült új, déli tájolású, mélyfúrású kutak létesítése, ám az hidrogeológiai okokból nem lehetséges, mivel az utánpótlás északról érkezik, és a köztes szakaszon több szennyezett terület is található – írják a szakértői anyagban.
Végeredményben arra jutottak, hogy az ipari parkba települő befektetők vízellátása alapvető infrastrukturális fejlesztést igényel, a debreceni vízműtelepek fejlesztésére, valamint új mélyfúrású kutak létesíthetőségére átfogó terv készítését javasolták. (24.hu)
