Biztosra veszik, hogy a kormány jelöltje kerül a Zeneakadémia élére
Visszavonták a korábbi pályázatot, és a múlt héten újat írtak ki a Zeneakadémia rektori pozíciójára. Mint ismert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium július elején hirdette meg a pályázatát, mivel a jelenlegi vezető, Vigh Andrea hárfaművész, egyetemi tanár megbízatása október 31-én lejár, két ötéves rektori ciklusa után harmadszor nem indulhat a posztért. A kiírás nagy felháborodást váltott ki a szakmán belül, az egyetem szenátusa, az oktatók, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, zenészek és zeneszerzők egyaránt súlyosan diszkriminatívnak minősítették azt. A kiírt feltételek ugyanis jelentősen leszűkítették a posztot betölthető emberek körét: az elvárások szerint a pályázónak legalább ötéves, aktív, nemzetközileg elismert előadó-művészeti tapasztalat mellett nemzetközi klasszikus zenei versenyen elért díjjal, lemezfelvételekkel, illetve zsűrizési tapasztalattal is bírnia kell. Ez kizárta a körből a zeneszerzőket, -kutatókat és -pedagógusokat, de ellehetetlenítette az eddigi oktatási rektorhelyettes, az intézmény jelöltje, Kutnyánszky Csaba indulását is, aki mellé információink szerint csak „jobb híján” sorakozik fel az egyetem szenátusa. Megnyitotta ugyanakkor az utat a Concerto Budapest zeneigazgatója, Keller András előtt: a kritikák szerint a pályázatot a Kossuth-díjas hegedűművészre írta ki a minisztérium.
Csák János kulturális és innovációs miniszter azonban úgy döntött, visszavonja a pályázatot. Tette mindezt azután, hogy tárgyalt a Magyar Muzsikusok Szövetségével, aminek nem mellesleg épp Keller András az elnöke. Csák saját megfogalmazása szerint azért változtatott az előfeltételeken, hogy azok is indulhassanak a posztért, akik korábban tiltakozásukat fejezték ki. Szerinte leginkább karizmatikus vezetőre van szüksége az intézménynek: – Olyan ember kell aki világítótoronyként vonzani fogja a nemzetközi hallgatókat, és oktatókat – fogalmazott múlt héten az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Az új pályázatot múlt pénteken írták ki, ez feltételként szabja meg, hogy a jelentkezők rendelkezzenek valamelyik magas szintű állami kitüntetéssel – Kossuth-díj, Széchenyi-díj, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, vagy a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj. Mivel az egyetem jelöltje, Kutnyánszky Csaba ezek közül egyikkel sem rendelkezik, ő ismét nem pályázhat.
A Magyar Hang történésekre rálátó forra szerint a pályázat körüli háború a Zeneakadémia modellváltásáról is szól, erre az intézmény ugyanis korábban nemet mondott. A művészeti intézmények esetében az alapítványi formára váltás ellentmondásos eredményekkel járt eddig. A Színház- és Filmművészeti Egyetem erőszakos átalakítása minőségi romlást eredményezett, míg forrásunk szerint a Magyar Táncművészeti Főiskola esetében a Fidesz-közeli Kiss János balettművész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, aki az intézményi kuratóriumot vezeti, minden eszközt megragad arra, hogy fejlessze az intézmény infrastruktúráját, működését, és szakmai megítélésén is változtasson. A Zeneakadémia esetében ez a változtatási kényszer az intézményen belül „kiverte a biztosítékot, mert féltik a saját megszerzett jogaikat”, noha eddig is sok mindenhez igazodott már az intézmény, amikor kellett.
Mint azt a lap forrása elmondta, az akadémiai oktatás színvonalának csökkenése a Batta András által jegyzett érában kezdődött, a jelenlegi rektor pedig leginkább kármentést végez. „Visszahozott néhány kiemelkedő művészt: a billentyűs tanszék élére Farkas Gábort, a vonós tanszék élére Baráti Kristófot, a kamarazenei tanszék élére Fülei Balázst. Ugyanakkor a legeslegjobbak elkerülik a Zeneakadémiát.” Forrásunk szerint a nyugdíjkorhatárt elérő művészeket elküldik, ezt a tendenciát erősíti az is, hogy pár hete került nyilvánosságra, hogy takarékossági okokra hivatkozva megvonták a professor emeritus címért járó juttatásokat. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa/emeritája mások mellett Botvay Károly, Onczay Csaba és Perényi Miklós csellóművész, Kovács Sándor, Tallián Tibor és Somfai László zenetörténész, Marton Éva operaénekes, Perényi Eszter hegedű- és Hőna Gusztáv harsonaművész.
Komoly szakmai problémaként említi a lap forrása, hogy drasztikusan lecsökkent a zeneakadémiai képzésre jelentkezők száma: „A zenekari hangszerekre – fuvola, klarinét, brácsa, cselló –, mivel szimfonikus zenekari kultúránk nem virágzik, és szinte csak kihalásos alapon lehet bejutni egy-egy meghallgatásra, alig van jelentkező. Ami régen a zeneakadémiai szint volt, azt ma már csak a külföldön végzett zenészek tudják hozni.”
A Magyar Hang forrása szerint a pályázat rég eldöntött: a „nagy hírű, ámde rossz modorú és a Fideszhez kötődő” Keller András válthatja majd az intézmény élén Vigh Andreát. Mint mondja, már Szőcs Géza államtitkársága idején felmerült, hogy a Keller vezette Concerto Budapest legyen a Zeneakadémia rezidens együttese az intézmény szimfonikus zenekara helyett. „Szőcs halála miatt ez lekerült a napirendről, viszont Keller most megint nyerésben van.” Keller Andrással „nagyon nehéz együtt dolgozni”, ez lehet oka, hogy ennyien tiltakoztak az egyetem részéről a pályázat ellen. Informátorunk szerint újabb ellenállásra viszont már nem lehet számítani az új pályázat kapcsán. „Ha Keller kerül az intézmény élére, ami egyértelműnek tűnik, biztos lesznek átalakítások. De erre rettentően meg is érett az intézmény. Persze az sem biztos, hogy ami jön, az jobb lesz majd.” Megkerestük Kutnyánszky Csaba rektorhelyettest, hogy reagáljon a pályázattal kapcsolatos fejleményekre, de nem kívánt nyilatkozni. (hang.hu)
