A 2022-es benzinárstop átrendezte a piacot, és eltörlése után magasabb árak alakultak ki, mint ha előzőleg nem avatkoztak volna be.
A 2021 és 2022 vége közötti árstop után 2023-ban, átlag 12 százalékkal drágább volt az üzemanyag, mint amennyibe ársapka-intézkedés nélkül került volna – állapította meg Helfrich Dániel, A magyarországi üzemanyagárstop eltörlését követő árfolyamatok elemzése című, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete nemrég bemutatott, Verseny és szabályozás című sorozatában megjelent tanulmánya. De egy februári közlemény szerint ezek a gondolatok visszaköszönnek a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóiként Helfrich Dániel és Berezvai Zombor jegyezte, az Energy Strategy Reviews nevű, angol nyelvű folyóiratban közzétett elemzésben is.
Az árplafon eltörlése utáni hónapokban a benzin a hazai üzemanyagárak alapjául szolgáló nyersolajárváltozás irányától függetlenül átlag 12 százalékkal került többe ahhoz képest, mint ami egy minden tekintetben hasonló, de az ársapka-múltat nélkülöző, elvi piacon következett volna be - számították ki. A két kutató szerint a piaci szint alatti benzinárplafon 2022. decemberi megszüntetése később drágulást eredményezett a 95-ös kereskedelmében. Ez a többlet 2023 januárjában átlag 16 százalékra rúgott. Február és szeptember között kissé mérséklődött, de még ekkor is valamivel több mint 11 százalékos különbséget mértek. A drágulást egyrészt eredményezhette a verseny torzulása, vagyis a piaci szerkezet változása, a független benzinkutak piaci részesedése és a töltőállomások számának csökkenése – állapítják meg. Bár több jel arra utalt, hogy az ártöbblet 2023. szeptembere után is fennállt, ez további kutatást igényel – idézik Berezvai Zombort, a Corvinus docensét.
Az üzemanyag a gazdaság alapvető tényezője. Ha ársapkát vezetnek be rá, a keletkező termékhiány visszavetheti a gazdasági teljesítményt - hangsúlyozzák a kutatók. A szabályozás megszűnése utáni üzemanyagár-emelkedés az inflációt is felpörgetheti
– teszik hozzá. A kutatás célja, hogy felhívja a figyelmet az árplafonok lehetséges kedvezőtlen hatásaira.
Az Orbán-kormány a már 2021-ben emelkedésnek induló nemzetközi energiaárak miatt az év novemberétől 2022 decemberéig literenként 480 forintban felső határt szabott a kiskereskedelmi üzemanyagárakra - emlékeztetnek. Az intézkedés 2022. december eleji kivezetéséig a benzinár átlag 21,5 százalékkal múlta alul az ugyanezen időszakra mesterségesen számított, lehetséges versenypiaci árakat – szögezik le. Az ársapka részletszabályai többször módosultak, de a kereskedők az idő nagy részében a két alapüzemanyagot egyaránt legfeljebb literenként 480 forintért vehették és adhatták. Ebből tehát semekkora saját bevételük nem származhatott. Bár a „kis kutaknak” 2022 márciusától a kormány biztosított ellentételezést, ez veszteségeiket nem fedezte. Az árstop ideje alatt a kormány fokozatosan szűkítette a jogosult vásárlók körét. Így elsőként a külföldieket tiltotta el a lehetőségtől, később pedig már csak a magánszemélyek és a taxik vehettek árstopos üzemanyagot - írják.
A kutatók megállapításait lapunk kutatásai is visszaigazolják. Bár az ársapka elvileg több terhet rótt a nagy tőkeerejű láncokra, a kis, családi hátterű, de egyes térségek ellátásában annál fontosabb töltőállomások köreiben mégis pusztítóbb hatást gyakorolt. Mivel az árstop ideje alatt – részben veszteségcsökkentési céllal, de az egyetlen hazai nagykereskedőként megmaradó Mol vontatottabb kiszolgálása miatt is - jóval kevesebb üzemanyagot értékesíthettek, törzsvevőik egy része a nagy láncokhoz szegődött. Így a kis kutak köreiben máig él az a vád, hogy az árstoppal a kormány voltaképp a Mol piacszerzési szándékait szolgálta. Ezt az olajcsoport, a beavatkozásmentes, piaci működés mellett érvelve, a leginkább egészségesnek a 2021 novembere előtti ágazati viszonyokat nevezve, határozottan cáfolja. Ugyanakkor tény, hogy felméréseink szerint a kis kutak korábbi, fokozatosan 30 százalékig emelkedő piaci részesedése 2022-ben lezuhant és igazán azóta se találtak magukra.
Végrehajthatatlan, életszerűtlen, amatőr
Megfigyelők szerint a 2022-es árstop kevésbé a politikai szándékú, sokkal inkább amatőr, hibáktól hemzsegő, az átgondolatlanság és a kapkodás jeleit mutató, a piaci ismeretek hiányáról tanúskodó, alapjogsértő, életszerűtlen és olykor fizikailag végrehajthatatlan részletszabályai miatt bukott meg. Bár a „kis” kutak ekkor megszerveződő érdekképviselete a nagy láncokhoz nem tartozó szereplők számára állami támogatásokat harcolt ki, azokhoz az érintettek a gyakorlatban nem, vagy csak akadozva férhettek hozzá. Bár gyakorta beharangozott csődhullámuk elmaradt, néhány tagjuk lehúzta a rolót, illetve az árstop tovagyűrűző hatásai és más kormányintézkedések miatt többségük ma is a csőd szélén inog. Bár az ágazat betartja a kormány új, szóbeli feltételeit, miszerint a hazai havi átlagárak nem nőhetnek a környező államok középértéke fölé, a becsülhető nagy- és kiskereskedelmi árrések emelkedtek - mutattuk ki márciusban.
(Népszava)
