„A Balatonról nem a hivatalos szervezeteknél születnek a döntések, hanem egy bizonyos, a kormányfő lányával, Orbán Ráhellel jó viszonyt ápoló vállalkozói kör berkein belül”
Noha a tó térsége adja a turizmus gerincét, a régió településeinek, összefogásainak alig hallható a szava: rendre elnyomja őket a kabinet és egy sokak szerint létező befolyásos NER-kör akarata.
Még néhány nap, s várhatóan április 1-én megnyitja mólóit a balatonföldvári Nyugati-strandra épült kikötő. Ez az a létesítmény, amely annak ellenére épült meg, s a beruházó úgy árusítja, adja bérbe a hajóhelyeket, hogy a Kúria jogerős ítéletben mondta ki a kikötő engedélyeinek érvénytelenségét. Vagyis nemhogy nem kezdhetne üzemelni, az építésével is le kellett volna állni fél éve.
A beruházás jelképe lehet a balatoni lobbierőnek: a helyi ellenzék mellett megannyi civil szervezet is tiltakozott, de még a legfelsőbb bíró grémium jogerős döntésével sem sikerült gátat szabni a tópart újabb beépítésének. A földvári eset ráadásul nem egyedi, a partmenti településeken sorra indulnak és valósulnak meg gigaberuházások, áthágva a helyi szabályokat, sok esetben a Balaton-törvényt, a helyi önkormányzatok, civil és szakmai szervezetek pedig tehetetlenül és eszköztelenül nézik, hogyan rajzolja át a NER a tópartot.
Ritkán, évente talán egy-két alkalommal van lehetőségünk egyeztetni a kormánnyal, de a véleményünk semmit sem számít
– világított rá lobbierejükre a part legnagyobb városa, Siófok ellenzéki polgármestere, Lengyel Róbert. – Amióta az építési hatóság a kormányhivatalokhoz került, a lehetőségeink csökkentek. Ráadásul a tóparti önkormányzatok sem egységesek, így nem tudunk közösön fellépni a legfontosabb ügyekben sem. Az elmúlt években közvetlenül nem is sikerült semmilyen, nekünk nem tetsző beruházást vagy döntést megakadályoznunk. Az egyetlen, amiben részünk volt, hogy sikerült elérni, ne kótyavetyéljék el a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. bezárásra ítélt kikötőit.
„A pártpolitika mindent átrág, mint a szú” – fogalmazott Lengyel Róbert, s ezt erősítette meg több polgármester is, akik szerint a tóparti önkormányzatoknak csak nagy ritkán kérik ki a véleményét, ám jellemzően akkor sem veszik figyelembe, az egyeztetések sokkal inkább színjátéknak számítanak. Ráadásul a hatalomnak könnyű a dolga, ugyanis hiába adódik több olyan téma, amely nemcsak néhány települést, de az egész régiót érinti – infrastruktúra-fejlesztés, népesség megtartása, fiataloknak munkahely biztosítása helyben, természeti környezet megóvása, térségi egészségügyi szolgáltatások fenntartása –, a települések vezetői nem feltétlenül a helyi érdekeket helyezik előtérbe. A 40, érdemi tóparttal rendelkező önkormányzat politikai alapon megosztott: 29-ben ugyan független, de jellemzően jobboldali irányultságú polgármestert választottak, nyolc településen FIDESZ-KDNP-s a településvezető, míg a négy legnagyobb városból hármat – Keszthely, Siófok, Balatonalmádi – az ellenzék vezet.
A pártpolitika áthatja az egyes önkormányzatok egymáshoz való viszonyát
– állította Bercsényi László balatonalmádi polgármestere. – Ékes példa a rendelőintézetünk: az ellátási körzethez tartozó önkormányzatoktól hozzájárulást kértünk a veszteségek finanszírozásához, de csak Alsóörs és Felsőörs bólintott rá, a többi, Fidesz által támogatott településvezető eddig elzárkózott, s akadt köztük olyan, aki egyértelműen kijelentette, hogy ez politikai kérdés, noha szerintem a szakorvosi ellátás biztosítása és fejlesztése pártpolitika felett álló, szakmai érdek.
A balatoni érdekeket hivatalosan a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) és a Balatoni Szövetség (BSZ) hivatott képviselni. Utóbbi, mely a tóparti önkormányzatokat tömöríti ugyan az elmúlt években többször is látványosan megjelent bizonyos témákban – vízminőség, vízszint, Bahart-vagyon értékesítésének ellenzése –, ám látható, a BSZ véleményét csak akkor veszik figyelembe, ha az egyezik a hatalom elképzeléseivel. A BFT-ben pedig a három tóparti megye, Somogy, Veszprém és Zala közgyűlési elnökei mellett, a megyék egy-egy képviselője, illetve a tóval valamilyen formában érdekelt minisztériumok vezetőinek egy-egy képviselője, valamint a borrégiós tanács elnöke rendelkezik szavazati joggal. A tanács választott elnöke 2010 óta Balatonfüred kormánypárti polgármestere, Bóka István, aki 2022-től egy a hatalom részéről kinevezett társelnököt kapott Czunyiné Bertalan Judit hajdani – bukott – oktatási, jelenleg területfejlesztési államtitkár személyében – ez, valamint a tanács összetétele jól mutatja, mekkora a helyi erők lobbiereje a BFT-n belül.
A Tanács elsősorban javaslattevő, véleményező szerepkört lát el a kormányzati szervek felé
– válaszolta megkeresésünkre a BFT, milyen, szerintük a Balaton szempontjából hátrányosnak tűnő kormányzati tervet sikerült megakadályozniuk az elmúlt években. Feladataik között szerintük kiemelt hangsúlyt kap a térségi javaslatok megismerése és eljárás a megvalósításához szükséges eszközök elérése, míg „tevékenységünk eredménye a Tanács részére átadott hazai fejlesztési források térségen belüli felhasználási lehetősége a térség fejlesztését szolgáló önkormányzati, térségi projektek támogatására.”
A Balatonról nem a hivatalos szervezeteknél születnek a döntések, hanem egy bizonyos, a kormányfő lányával, Orbán Ráhellel jó viszonyt ápoló vállalkozói kör berkein belül
– állította a Népszava, egy a helyi viszonyokra rálátó forrása. – Borászok, vendéglátások, szállásszolgáltatók, akik jellemzően tagjai a Balatoni Körnek, és persze komoly a lobbiereje a Bahartot is felügyelő Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőjének, Guller Zoltánnak is. Aki hozzájuk utat talál, legyen az helyi vállalkozó vagy polgármester, az bízhat a hivatalos támogatásban, pályázata sikerében, a többieknek pedig csak morzsák jutnak, vagy még annyi sem. A környék politikusai közül Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszternek van szava, de jórészt csak az északi parton, a délin a KDNP-s Móring József Attila, akin keresztül el lehet érni valamit.
A nagy tóparti építkezések mögött pedig rendre feltűnnek a NER-es építési vállalkozók, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Paár Attila, vagy az újabbak közül az északi parton nyomuló Abronits Róbert, illetve a Bayer Constructból ismert Balázs Attila. Csak viszonyításképpen, nekik egy-egy projektjük kerül minimum annyiba, de sokszor a többszörösébe, amennyit a BFT el tud osztani a megannyi jelentkező között egy év alatt.
Az önkormányzatok mellett a civil és szakmai szervezetek is esélytelenek, hogy érdemben beleszóljanak a Balatonnal kapcsolatos kérdésekbe. Jó példa erre a tó vízszintjének megemelése: noha limnológiai és vízgazdálkodási szakemberek, biológusok tiltakoztak az üzemi szint 130 centire emelése ellen, jelezve, káros a tó ökoszisztémájára, a hajózási és a horgászlobbi láthatóan erősebbnek bizonyult náluk. Ugyanilyen kilátástalan szélmalomharcot vívnak a civil szervezetek, melyek helyi ügyelet felkarolva próbálnak fellépni a természet megóvása és a part beépítése ellen, de csak kisebb sikereket tudnak felmutatni, ráadásul csak időszakosan: egy-egy bírósági ítélet ugyan nekik ad igazat, ám a hivatalos szervekkel összejátszva a beruházók, ha a tervezettnél nehezebben is, de megvalósítják akaratukat.
„Kiszolgáltatva a hatalmi önkénynek”
A minisztérium a fideszes országgyűlési képviselőhöz irányít – adott betekintést Tóth Gergely, Keszthely ellenzéki polgármestere abba, milyen is a szakmai egyeztetés a kabinettel egy balatoni nagyvárosból nézve.
Ellenzéki vezetésű településként Keszthelynek van lehetősége egyeztetni a kormányzattal?
Amikor meghívást kapunk, rendszeresen részt veszünk a kormányzat által összehívott konferenciákon, egyeztetéseken. Legutóbb Navracsics Tibor zalaegerszegi fórumán voltunk egy új törvénytervezet kapcsán, ahol volt lehetőség kérdezni, én a kórház jövőjével kapcsolatban próbáltam információt kérni, de sajnos konkrét választ nem kaptam. Kiderült, ahogyan mi a keszthelyiért, ő is hasonlóan aggódik a kisebb városok kórházainak jövőjéért, mint például Tapolca. Ugyanebben a témában az egészségügyi államtitkárral is próbáltam egyeztetni, ő azonban a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjéhez, Nagy Bálinthoz irányított. Szerinte nem kellene politikai kérdést csinálni abból, hogy a kórházban egyre égetőbb a szakemberhiány, emiatt nemrég megszűnt a fekvőbeteg-ellátás a szülészeten és a nőgyógyászaton, veszélybe került az intenzíven az ügyeleti ellátás. Ez a keszthelyi és a városunk vonzáskörzetében élő családoknak egyaránt súlyos problémát jelent.
Nem úgy tűnik, hogy számít a véleményük.
Mindig, minden lehetőséget meg fogunk ragadni, hogy a kormányzattal egyeztetni tudjunk a város érdekében, és mindig együtt fogunk működni, ha a keszthelyiek érdekét az szolgálja.
Keszthelyen is komoly probléma a Balaton-part beépítése. Próbálnak fellépni ellene?
A legutóbbi testületi ülésen változtatási tilalmat rendeltünk el a kutyás strand mellett. Még az előző városvezetés idején az egyetem eladta a területét egy magánbefektetőnek, aki jelentős beépítést tervezett, ezt akadályoztuk meg. Felléptünk az egyik tóparti luxuslakóparkkal szemben is, amely elzárt, privát stéget épített vendégeinek, holott erre törvény szerint nem volt lehetősége. Felszólításunkra visszabontotta a stéget elzáró kerítést.
Mit tartanak a legfontosabb balatoni ügyeknek? Ezekben sikerült valamit lépni?
A növekvő kormányzati megszorítások idején a legfontosabb, hogy a városi szolgáltatások színvonala ne romoljon, a dolgozóink munkahelyét meg tudjuk védeni. Kiemelt célunk a Balaton-parti zöldterületek védelme, az indokolatlan beépítések megakadályozása. Amióta mi vezetjük a várost, nem adtunk ki újabb engedélyeket vízparti beépítésekre. Célunk Keszthely kulturális életének fellendítése, fenntartható és élhető város építése. Fontos feladat a kórház helyzetének rendezése, illetve, hogy regionális központként az összehangolt együttműködés a környező településekkel.
Mennyire hatja át a pártpolitikai a Balatonnal kapcsolatos ügyeket, okoz ez konfliktust a tóparti önkormányzatok polgármesterei között?
Keszthely fejlődése közös érdek, nincs baloldali és jobboldali beteg, nincs konzervatív és liberális kátyú, az óvodába és az iskolákba járó gyerekek a szülők vallási, világnézeti hovatartozásától függetlenül a legjobb ellátást és oktatást érdemlik. Az elmúlt évek az önkormányzatiság kiüresítéséről szóltak, pedig mindannyiunk érdeke, hogy a fontos döntések helyben, az itt élők bevonásával és megkérdezésével dőljenek el. Rossz látni, minél kisebb egy település, annál inkább ki van szolgáltatva a kormányzati támogatásoknak, önkénynek. Ebben a kiszolgáltatottságban egymásra vagyunk utalva, a közös célok inkább összetartanak minket, mint hogy széthúznának. A Balaton Szövetségben és a kistérségi társulásban is a lehető legszorosabb együttműködésre törekszünk a környező településekkel, mert ez szolgálja a város és a helyiek érdekét. (Népszava)
