Szabadulnának a guruló euró emlékétől.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal árgus szemmel figyeli a pártok, civil szervezetek külföldi finanszírozását, sőt az üldözést mára még inkább felpörgették. Legalábbis Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Vsquare-en arról írt: utasították Orbán Viktor kormányfő „szupertitkosszolgálatát”, a Nemzeti Információs Központot, hogy állítson össze egy listát azokról a magyar médiaorgánumokról és civil szervezetekről, melyek az elmúlt évtizedben kaptak valamiféle külföldi támogatást. Ha lenne időben kiterjesztett lista, akkor arra a Fidesz pártalapítványa is felkerülhetne.
A német CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung, valamint a bajorországi CSU alapítványa, a Hanns Seidel Stiftung hosszú éveken át rendszeresen támogatta a Fidesz és a KDNP pártalapítványát.
A Polgári Magyarországért Alapítvány annak idején tételesen fel is sorolta támogatásokat, amiket a Konrad-Adenauer-Stiftung-tól kapott:
- 2004: 20 000 euró,
- 2005: 20 000 euró,
- 2006: 20 000 euró,
- 2007: 30.000 euró,
- 2008: 30 000 euró, illetve 1 106 544 forint,
- 2009: 30 000 euró,
- 2010: 30 000 euró, illetve 3 000 000 forint.
Érdemes felidézni azt is, hogy a NER első tíz évében az összes hazai gazdaságfejlesztési támogatás bő egyharmada német cégeknek jutott, s csupán az egyötödét adták magyar vállalkozásoknak. Hogy mi volt a kirívó – és európai összehasonlításban példátlan – aránytalanság fő motivációja, azt máig nem közölték, de nem kizárt, hogy a hála: a Fideszt és csatolt részeit a 2002 és 2010 közötti esztendőkben jelentős mértékben a német támogatások tartották életben. A legtöbb támogatást abból a Bajorországból kapták, ahol a Fidesz által kiemelten kedvezményezett, számukra gyakorlatilag adómentes működést lehetővé tevő német autógyárak székhelye van. Ma már nem lehet megállapítani, hogy ez ténylegesen valamiféle ellentételezés lehetett-e. Annak viszont látható jelei vannak, hogy az érintettek utólag igyekeznek titkolni a transzfereket. A német pártalapítványok a Népszava kérdésére korábban azt állították, hogy nincsenek már meg az erről szóló nyilvántartások, amit a német precizitás ismeretében nehéz elhinni. Azt pedig a Vastagbőr blog vette észre március elején, hogy a Fidelitas a megújult honlapjáról szintén eltüntette a pártalapítványi támogatásokat (2010 előtt a Fidesz ifjúsági szervezete is rendszeres és komoly apanázst kapott az említett német alapítványoktól.) Vagyis ebben az esetben a külföldi beavatkozás, a politikai korrupció összes kézzelfogható eleme jelen van: a külföldről érkező pártfinanszírozás is, meg annak a magyar (gazdaság)politikára gyakorolt, másképp nehezen megmagyarázható hatása is.
Milliók, kisfilmek, aktivisták határon túlra
Miközben most már harcosan küzd a külföldi támogatások ellen a Fidesz, az Orbán-kormány, ahol esélye van, beavatkozik más országok választásaiba, belügyeibe. Összegyűjtöttük az utóbbi évek ilyen eseteit.
Spanyolország. Az Orbán-szövetséges Santiago Abascal által vezetett Vox maga is elismerte, 9,2 millió eurós hitelt kapott a Mészáros Lőrinc kötődésű MBH banktól. Emiatt a spanyol korrupcióellenes ügyészség illegális pártfinanszírozás miatt indított nyomozást a szélsőjobboldali Vox ellen. Az MBH-nak a fő tulajdonosa a Corvinus International Plc, amelynek résztulajdonosa a Magyar Állam is.
Franciaország. Marine Le Pen a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés parlamenti frakciójának vezetője, a 2022-es elnökválasztási kampányban kapott a Mészáros-banktól 10,7 millió eurós hitelt. Az ügyben tavaly nyáron indított vizsgálatot a francia ügyészség.
Lengyelország. Két éve a jobboldali, populista PiS kampányában fideszes kampánytanácsadók is részt vettek. A lengyel sajtó szerint tőlük jött a migráns-téma ötlete, ami végül a kampány központi elemévé vált. Azt is a lengyel média szúrta ki, hogy a választási kampány előtt közvetlenül a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kezdett bevándorlásellenes videókat finanszírozni a YouTube-on, kimondottan a lengyel társadalomra célozva.
Szlovákia. A ProRegia Cultura, 2023-ban a szlovák parlamenti választások idején 270 milliót, 2024-ben, az EP-kampány idején 106 milliót kapott a a magyar állam tulajdonában álló Bethlen Gábor Alapon keresztül, közvélemény-kutatásra. A ProRegia viszont Magyar Szövetség nevű szlovák párt mindkét kampányában felbukkant, például a párt aktivistáinak is tőlük érkezhetett a fizetség. – derítette ki a szlovák Napunk című lap. Ezen felül Szlovákiában is migránsellenes videókat terített a Rogán-művek.
Szlovénia. 2017-től Orbán közvetlen környezetének tagjai, így Mészáros Lőrinc egyik üzlettársa, illetve Habony Árpád és üzlettársai kezdtek befektetni a szélsőjobboldali Janez Jansa vezette SDS médiájába. Az elmúlt években több millió euró érkezett Orbán Viktor környezetéből Janez Jansa médiájához. Még Rogán Antal ügyvédje is egy millió eurós kölcsönnel segített egyes lapokat, pont a választások előtt. A szlovén kormánypárti sajtó magyar finanszírozása miatt vizsgálat is indult, ugyanis a beruházásokat látszólag gazdasági érdek nem motiválhatta, politikai annál inkább.
Bosznia-Herczegovina. 2021-ben 37 milliárd forintnak megfelelő összeget ígért Orbán Viktor gazdaságfejlesztésre, amit végül helyi cégeken keresztül Milorad Dodik boszniai szerb vezető kampánytámogatására használhattak fel, írta a Szabad Európa balkáni szerkesztősége.
Szerbia. A 2023-as kampányban, Lázár János, negyven aktivistát küldött Szerbiába, hogy segítsék a a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányát. Egy 444 által megtalált videó tanúsága szerint az aktivistáknak tartott eligazításon, Lázár azt is kijelentette, az a szavazat, amit a VMSZ elnökére leadnak, az valójában a „mostani kormányra leadott szavazat”. Velük pedig jó viszonyt ápol a magyar kormány. Szintén ugyanitt úgy fogalmazott „minimum hoznunk kell, amit legutóbb hoztunk”, ami akár arra is utalhat, nem először fordulhatott mindez elő. (Népszava)
