A rendszer üzemeltetése azóta is viszi a pénzt.
Az EU még 2017-ben létrehozott egy nagy informatikai rendszert, amely segíti a nyilvántartást és nemzetközi pénzügyi elszámolást azoknál az eseteknél, amikor egy uniós állampolgár nem a hazájában, hanem egy másik tagállamában kap tervezett vagy vészhelyzeti egészségügyi ellátást. Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felel a nemzetközi ellátások pénzügyi elszámolásáért, így ez a szervezet csatlakozott az uniós informatikai rendszerhez. A tagországoknak két évük volt a csatlakozásra, az unió 1,2 millió euró – akkori árfolyamon 366 millió forint – támogatást adott a magyar rendszer fejlesztésére. A feladatra 2018-ban kötöttek szerződést a fejlesztő cégekkel, amelyek neki is láttak HYDRA névre keresztelt rendszer elkészítésének.
A megoldás azonban elég magyarosra sikeredett.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) februárban közzétett jelentése meglehetősen lesújtó képet fest az első körben 155 millióért beszerzett informatikai rendszerről. Az ÁSZ-jelentés szerint az „eredményterméket” 2019 júniusában azzal adták át a NEAK-nak, hogy „a rendszerben még jelen lévő, a Vállalkozó által is ismert súlyos és egyéb hibák hiánylistán a Vállalkozónak átadásra kerülnek.” De ez senkit nem zavart, mondván „ezen hibák fennállása a rendszer átvételét nem akadályozzák. A hibák javítása a jótállási időszakban fog megvalósulni”.
A NEAK elhitte és fizetett mint a katonatiszt.
Bár a NEAK alapvetően a hatékony nemzetközi elszámolás érdekében cserélte le az addig használt informatikai rendszerét a HYDRA alkalmazásra, az ÁSZ szerint az nem biztosította az „ellátások során keletkezett követelések nyomon követhetőségét”, a „megbízható és valós összképet mutató költségvetési beszámoló elkészítését”. Márpedig ez lett volna az egyik fő cél. A NEAK „az ismert súlyos hibák ellenére a lefejlesztett rendszert 2019 júniusában azzal vette át, hogy rögzítették, az addig jelzett és fennálló hiányosságokat a vállalkozó szeptember végére kijavítja”. Ehhez képest erre az ÁSZ ellenőrzésének végéig nem került sor.
A NEAK a következő években újabb szerződéseket kötött az üzemeltetésre és úgynevezett jogszabálykövetésre. Az ÁSZ-jelentés szerint akadtak további hiányosságok: „A szerződésekben meghatározott feladatellátás között azonban továbbra sem szerepelt a beszámoló adatainak előállításához szükséges rendszerfunkció kialakítása”. Az újabb teljesítést leigazolták, a szerződéses árat kifizették. Anélkül, hogy a NEAK teljesítésigazolója meggyőződött volna arról, hogy „a számlában közölt teljesítés, illetve annak ellenértéke összhangban volt-e a megrendelésben foglaltakkal”. „Mennyiségi átvétel” történt. Az ÁSZ szerint a NEAK a nemzetközi elszámolással kapcsolatos működési kereteit olyan hiányosságokkal alakította ki, amely nem biztosította a szabályszerű teljesítést. A kockázatnyilvántartás csak a kockázatok feltárására nem volt alkalmas, de az engedélyezési feladatok ellátása sem felelt meg a jogszabályoknak – derül ki a jelentésből.
Az alapkezelő 2023 novemberében újabb megrendelést adott csaknem 12 millió forint értékben a negyedéves, éves pénzügyi feladásokhoz szükséges funkciók kialakítására. Alig néhány hét múltán, 2023 decemberében az alapkezelő ismét úgy igazolta le a teljesítést és fizette ki a pénzt, hogy funkcionálisan nem tesztelte a szoftvert. A „szoftver fejlesztési díját az E. Alap kezelője kifizette annak ellenére, hogy az nem biztosította a szabályszerű feladatellátás és a közpénzekkel való elszámolás feltételeit. A szoftver működéséből eredő hiányosságokat egyéb módon a NEAK nem pótolta, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás nem volt biztosított” – olvasható az ÁSZ jelentésében.
A hiányzó funkció miatt nem készültek el az elszámolásokhoz szükséges nyilvántartások, így a NEAK a visszatérítési igényt se tudta érvényesíteni a külföldi ellátók felé. Se a beérkezett jóváírásokat, se a követeléseket nem rögzítették, mert nem volt hol. Ilyen formán „a számviteli nyilvántartásban sem a valós összegek szerepelnek”, így a vizsgált „2022-es évi költségvetési beszámolóban nemzetközi ellátásokra vonatkozó adatok valódisága nem volt biztosított” – írja a számvevőszék. Ez már csak azért is súlyos megállapítás, mert a tervezett külföldi ellátások előirányzata mintegy 24 milliárd forintra rúgott.
Az ÁSZ ellenőrei – aligha meglepő módon – mindezek után arra jutottak, hogy a fejlesztés megvalósítására kötött szerződés, az informatikai szakalkalmazás beszerzése nem volt megfelelő.
Műhibák sora az egészségügyi szoftverekben
A HYDRA jól illeszkedik a Takács Péter államtitkár által tavaly emlegetett félrement egészségügyi informatikai fejlesztések sorába. Takács tragikusnak nevezte a háziorvosoknak és szakrendelőknek kifejlesztett, miniHIS nevű rendszer első verzióját. Használhatatlannak tartotta az Ápolástámogató Rendszert, de kritizálta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartását és az ÁNTSZ informatikai rendszerét is. „ Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó.” A használhatatlan egészségügyi informatikai fejlesztésekre legkevesebb 13 milliárd ment el. Hadházy Ákos egészségügyi szoftverek ügyében feltett kérdését feljelentésként értékelte Polt Péter legfőbb ügyész és azt kivizsgálásra továbbította a Nemzeti Nyomozó Irodának.
Egy fejlesztő már el is tűnt
Az új EU-kompatibilis informatikai rendszer ügyében összesen kilenc közbeszerzési eljárást folytattak le. A két részre bontott szoftverfejlesztésre vonatkozó szerződést ugyanaz a konzorcium nyerte meg, amellyel a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) kötött keretmegállapodást.
A szerződések pontos tartalmát, a szerződő partnereket, informatikai cégeket nem nevesíti a jelentésében az ÁSZ, a NEAK pedig lapzártánkig nem válaszolt kérdésinkre. A nyilvános adatbázisokban fellelhető szerződésekben mindenesetre az állami informatikai megrendelésekből, a NER holdudvarából jól ismert nevekre bukkanhatunk.
A HYDRA fejelsztését célzó két megállapodás konzorciumi vezetője az azóta megszűnt Symmetria Magyarország Zrt. volt. Az akkortájt több értékes állami informatikai megrendelést begyűjtő cég többségi tulajdonosa Griecs-Farkas Emese több szálon is kötődött Orbán Viktor veje, Tiborcz István testvéréhez Tiborcz Péterhez. A vállalkozás például jó ideig a Tiborcz-cégek székhelyéül szolgáló belvárosi lakásba volt bejegyezve. Griecs-Farkas Emese később feltűnt egy Tiborcz Péter vállalkozásához köthető Instagram jógavideóban, amit Tiborcz István turai kastélyának kertjében forgattak. A cég 2022-ben nevet változtatott IT PRO QUALITY Zrt.-re. Az volt az utolsó bevételt hozó évük. A 2019-ben még 4,8 milliárd forintos bevételt produkáló cég végelszámolását idén januárban jelentették be.
Egy másik szerződéscsomagban feltűnik a Tigra Csoport is, méghozzá a KEF csaknem 60 milliárdos uniós forrásból finanszírozott központosított szoftverfejlesztési projektek megvalósítását célzó keretmegállapodás egyik aláírójaként, amelynek keretébe alkalmasint a HYDRA üzemeltetése is belefért. A Tigra tulajdonosa Vertán György informatikai körökben jól ismert üzletember. A szélesebb nyilvánosság legutóbb akkor találkozhatott a nevével, amikor kiderült, hogy alkalmazta Magyar Péter volt feleségét, a volt igazságügyi miniszter Varga Juditot, majd befogadta egyik lakásába Magyar későbbi élettársát Vogel Evelint, miután szakított a Tisza elnökével. Az 1996-ben alapított Tigra a közbeszerzések egyik bajnoka, 2023-ban 18 milliárd fölötti bevételt termelt. Dolgoztak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak és az Országos Egészségügyi Pénztárnak, ők fejlesztették a mentésirányítási rendszert az Országos Mentőszolgálatnak és többek között a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszert (KSZDR) is ők fejlesztették a Belügyminisztériumnak.
A HYDRA-projektbe bedolgozó konzorcium tagjai között volt az i-Cell Mobilsoft Zrt., amelynek legutóbbi nagy dobása a Mészáros Lőrinc cégével az R-Kord Építőipari Kft.-vel közösen elnyert 59 milliárdos vasúti rádiókommunikációs tender.
S itt van még egy ismerős: a New Age Software Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi (NAS) Kft. A Tigra vezette konzorcium tagjaként a NAS végezte el a HYDRA informatikai rendszer 2021. évi jogszabálykövetését, karbantartását és üzemeltetését. A NAS Kft fő megrendelője azonban a Magyar Államkincstár, amely a nyugdíjrendszerek zömének üzemeltetésére és fejlesztésére kötött határozatlan idejű vállalkozási keretszerződést a céggel még 2004-ben, azóta is kirobbanthatatlanok. A MÁK évente több száz milliót fizet a feladat ellátásáért. A fellelhető MÁK adatok szerint két élő szerződésük van a céggel: egy határozatlan idejű 520 milliós és egy jövőre lejáró 348 milliós. Utóbbi az indoklás szerint „a szerződés kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg”. Ez pedig a NAS. A cég végső tulajdonosai Lévai Tibor és Lévai Tamás, akik a céginformációs adatokból következtethetően a nemzeti adóhivatal elnökének, Vágujhelyi Ferenc államtitkárnak a mostohatestvérei, a cég egyik vezetője Lévai Tibor. Ő vezeti a kincstárnak szintén dolgozó Professzionál Informatikai Zrt.-t is, amelynek korábban Vágujhelyi is tulajdonosa volt. De a cégben megfordult Tiborcz Péter is, aki éppen akkor dolgozott a NAV-nál informatikai fejlesztési főosztályvezetőként, amikor Vágujhelyi informatikai elnökhelyettes lett. (Népszava)
