Kezdésre több ezer ember jelent meg.
Magyarország történelmében először tüntetnek bírók. A demonstrációt a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) szervezi az igazságszolgáltatás függetlenségéért. A szombat délután 1 órakor kezdődő budapesti demonstráció emlékeztet az öt évvel ezelőtti lengyel bírótüntetésre, ott „Ezer talár menete" néven bírók százai tüntettek az akkori, szélsőjobboldali lengyel Kaczyński-kormány igazságszolgáltatási reformja, a bírói függetlenség felszámolása ellen. A bírók a Kossuth téren az Igazságügyi Palota előtt gyülekeznek, majd onnan átvonulnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) épülete elé. A demonstráció Facebook-eseményén az „Igazság: Ügy" című rendezvényre eddig több mint ezren jelezték, hogy biztosan mennek és 3,3 ezren, hogy érdekli őket a demonstráció.
Kezdésre egy szakmai tüntetéshez képest meglehetősen sokan, helyszíni becslésünk szerint több ezren jelentek meg, negyed 2 előtt indultak el az IM épülete felé. Ami a szimpatizánsokat illeti, aHang aktivistái sárga virágokkal jöttek, de támogatja a tüntetést a Pedagógusok Szakszervezete is. Érkeznek nemzetközi támogatók, így felszólal Duro Sessa, a Nemzetközi Bírói Egyesület (IAJ) elnöke és Mikael Sjoeberg, az Európai Bírói Egyesület (EAJ) elnöke.
Mivel a bírók törvény szerint párttevékenységet nem folytathatnak ezért a szervezők arra szólították fel a résztvevőket, hogy tartózkodjanak pártpolitikai jelvények, szimbólumok megjelenítésétől és ilyen jellegű megnyilvánulástól. Magyar Péter a Tisza Párt elnöke jelezte, alakulata a tudomásul veszi, hogy a szervezők nem várnak politikai szereplőket a rendezvényekre, ugyanakkor teljes mellszélességgel kiáll a bírák és az orvosok követelése mellett és arra biztat minden jóérzésű magyar embert, hogy jelenlétével fejezze ki a szolidaritását és a követelések támogatását. „A különböző szakmák követelései csak abban az esetben lehetnek sikeresek, ha kiállunk egymásért és a teljes magyar nemzet szolidaritást mutat. Minden honfitársunk érdeke a működő egészségügy, igazságszolgáltatás és oktatás" – fogalmazott Magyar Péter.
A Mabie országos választmánya januárban döntött úgy, hogy a bírói függetlenség védelmében demonstrációt szervez. Követeléseik között szerepel, hogy a jogalkotó transzparensen, az érintettek véleményét figyelembe véve fogadjon el bármilyen igazságügyi reformot, továbbá a bírói véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a kúriai és az alsóbb fokú bíróságok közötti indokolatlan fizetési különbségek megszüntetése.
Ennek előzménye, hogy novemberben az Országos Bírói Tanács (OBT) négyoldalú megállapodást kötött az Igazságügyi Minisztérium (IM), az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnökével. A megállapodás a bírói bérek régóta szorgalmazott emelését a kormány igazságszolgáltatási „reformjának" támogatásától tette függővé, úgy hogy a „reform" elemei csak vázlatosan ismertek, így az OBT gyakorlatilag biankó csekket adott volna az Orbán-kormánynak, hogy a fizetésemelés ellenében saját kénye-kedve szerint szervezze át a bíróságok működését.
A megállapodás rendkívül éles tiltakozást váltott ki. „A bírói szervezetnek nem kell nyújtania és nem is nyújthat a béremelésért cserébe »ellenszolgáltatást«, mert még ha ez egy megállapodás aláírásában is nyilvánul csak meg, az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené. A szervezeti átalakítással kapcsolatos kormányzati tervek támogatása nem lehet a kormányzat által is elismerten szükséges béremelés ára!" – írta a Mabie.
A megállapodás hírére lemondott bírói tisztségéről Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, aki így indokolta távozását: „1997-ben léptem be a bírósági szervezetbe, 2001 óta ítélkezem büntetőbíróként. Munkámban mindig mély hivatástudat vezérelt. Sajnos arra kellett ráébrednem, hogy az az igazságszolgáltatás, amelynek elkötelezett képviselője voltam, mára megszűnt létezni."
Rajta kívül csaknem kétszáz bíró, illetve igazságügyi alkalmazott tiltakozott a megállapodás ellen – névvel, bírói beosztással – köztük az előző OBT sok tagja, így Fatalin Judit, Vasvári Csaba vagy éppen Matusik Tamás volt OBT-elnök. Utóbbi azt írta, az OBT lemondott a függetlenségéről, amikor meghajolt az igazságügyi miniszter nyomása alatt".
A tiltakozást tüzelte, hogy a Hvg.hu-n napvilágot látott egy belső megbeszélés hangfelvétele, amint a kormánnyal kötött alkut aláírt OBT-elnök, Szabó Péter azt fejtegette, hogy „felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt", továbbá úgy vélekedett, hogy ha nem engedtek volna a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés, továbbá azt is közölte, hogy mindezt ő nem tartja zsarolásnak, hanem a „végrehajtó hatalom normális ügymenetének"
Az alkut aláíró Szabó Péter OBT-elnök a tiltakozás nyomán lemondott, utódjává Pecsenye Csabát választották meg, aki OBT tagként nem szavazta meg az alkut. Ő a Telexnek adott interjújában mondta, hogy az Orbán-kormány képviselője egyértelművé tette az OBT-tagok számára, hogy a béremelés feltétele a kabinettel kötendő megállapodás aláírása. Ezt nyilvánvaló nyomásgyakorlásnak nevezte. Tuzson Bence igazságügyi miniszter ezt tagadta: szerinte „nem arról van szó, hogy a reformokért cserébe béremelést kértek volna, ahogy fordítva sem történt ilyen, az Orbán-kormány sem mondta azt, hogy feltételekkel emelnénk a béreket. Egységes csomagról van szó, mindannyian hatékonysági kérdésként kezeltük az ügyet.
A tüntetés hírére azonban megmozdult a Fidesz propagandagépezete. Bayer Zsolt azt írta, hogy listázni fogja a tüntetésen résztvevő bírókat, és kizáratná azokat az állam pereiből, az Orbán-kormány nevében Gulyás Gergely közölte, hogy nehezen tudja a bírói hivatásrenddel összefüggésben értelmezni, ha egy bíró tüntet. A szombati demonstrációt politikai véleménynyilvánításnak minősítette.
Más véleményen van a strasbourgi Emberi Jogi bíróság: éppen a lengyel bírák tüntetése kapcsán kimondta: amennyiben a bíróságok függetlenségét sértő törekvéseket látnak, akkor nemcsak joguk, ám kötelességük is tüntetni. (Népszava)
