Az európai vezetők párizsi találkozója megmutatta, hogy a kontinens biztonsági stratégiája kritikus fordulóponthoz érkezett.
Míg egyes országok – például az Egyesült Királyság és Svédország – késznek mutatkoznak katonai szerepvállalásra, addig mások – például Lengyelország és Németország – visszafogottabb megközelítést alkalmaznak. Az viszont biztos, hogy az Európai Unió legnagyobb tagállamai nem hagyják, hogy csak Oroszország és az Egyesült Államok döntsön az ukrajnai békéről.
Hétfőn Párizsban találkoznak az EU legfontosabb vezetői, valamint több tagállam állam- és kormányői a NATO főtitkárával, hogy megállapodjanak a közös fellépésről az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos lépéseivel szemben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint „Európa biztonsága fordulóponthoz érkezett”, miközben a kontinens vezetői azon dolgoznak, hogy egységes választ adjanak a konfliktushelyzetre.
Igen, Ukrajnáról van szó, de rólunk is
– írta az uniós végrehajtó testület vezetője.
Just arrived in Paris for crucial talks.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 17, 2025
Europe’s security is at a turning point.
Yes, it is about Ukraine—but it is also about us.
We need an urgency mindset.
We need a surge in defense.
And we need both of them now.
A párizsi megbeszélések egy szélesebb diplomáciai folyamat részét képezik, amelynek következő állomása kedden Szaúd-Arábiában lesz, ahol magas rangú orosz és amerikai tisztviselők találkoznak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a tárgyalások célja a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok helyreállítása, valamint esetleges béketárgyalások előkészítése Ukrajnával kapcsolatban.
Eközben Párizsban brit miniszterelnök, Keir Starmer bejelentette, hogy a közeljövőben találkozik Donald Trumppal, mivel az Egyesült Királyság közvetítő szerepet kíván játszani az Egyesült Államok és Európa között. London nem zárja ki brit csapatok Ukrajnába küldését biztonsági garanciák nyújtása érdekében.
Svédország szintén nem vetette el a katonai jelenlét lehetőségét, ha a tárgyalások igazságos és tartós békéhez vezetnek.
Ezzel szemben Lengyelország egyértelműen elutasította a katonai beavatkozást: Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Lengyelország nem küld csapatokat Ukrajnába.
Németország és Spanyolország egyelőre túl korainak tartja az ukrajnai katonai jelenlétről szóló vitákat, és megvárnák, hogyan alakul a békefolyamat.
A hétfői párizsi találkozón Macron mellett jelen voltak Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a NATO főtitkára.
Magyarország ugyanakkor bírálta az európai vezetők „háborúpárti” hozzáállását, és azzal vádolta őket, hogy akadályozzák egy esetleges békemegállapodás létrejöttét.
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere azt állította, hogy Európának nincs helye a háborút lezáró tárgyalásokon, mivel szerinte az európai országok folytatni akarják a konfliktust.
Donald Trump egyre inkább saját kezébe veszi az ukrajnai tárgyalásokat, ami aggodalmat kelt Európában, mivel sokan attól tartanak, hogy az Egyesült Államok európai szövetségesei nélkül egyezkedhet Oroszországgal.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint Európának „valódi ébredésre” van szüksége, hogy saját kezébe vegye biztonságának alakítását.
Zelenszkij szintén felszólította az európai vezetőket, hogy ne hagyják, hogy Washington egymaga döntsön Ukrajna jövőjéről.
Von der Leyen és az Európai Bizottság tagjai várhatóan február 24-én Ukrajnába utaznak, hogy megemlékezzenek az orosz invázió kezdetének negyedik évfordulójáról.
Az Egyesült Államok és Oroszország közötti külön tárgyalások növekvő bizonytalanságot okoznak Európában, mivel az európai vezetők attól tartanak, hogy kihagyják őket a békefolyamatból. Az elkövetkező hetekben a transzatlanti kapcsolatok és az európai biztonságpolitika alakulása döntő fontosságú lehet a háború jövőbeli irányának meghatározásában. (Portfolio)
