A 2022 vége óta rezsivédelem címén utalt támogatás jó része az MVM-hez – az állami cégen keresztül pedig Oroszországba –, a többi pedig főleg közintézményekhez került.
Az ötezer milliárd forinthoz közelít az az összeg, amelyet az Orbán-kormány 2022 vége óta különböző cégeknek és intézményeknek – főként, de messze nem kizárólag az állami MVM-nek - „rezsivédelem” címén a költségvetésből utalt – számítottuk ki a kapcsolódó 64 kormányhatározat adatainak összesítésével. A támogatás tavaly közel 1,3 ezer milliárd forintra rúgott. Ez a 2023-as, 2,4 ezer milliárd valamivel több mint fele, a 2022-es, 769 milliárdnak viszont csaknem a kétszerese. Az arányok érzékeltetése végett: az Orbán-kormány az elmúlt három év alatt kevesebbet költött ennél honvédelemre, a rendőrségre, a családi pótlékra fordított összeg alig haladja meg a rezsire költött támogatás felét, az állam kulturális kiadásai pedig az egyharmadát.
Az Orbán-kormány 2022 közepén jelentette be, hogy az épp akkor tetőző európai energiaárrobbanás elleni védekezés jegyében rezsivédelmi alapot különít el a költségvetésben a lakossági díjak „védelme” és az energiaáremelkedés tompítása végett. A két, látszólag azonos cél különválasztása nem véletlen: a lakossági rezsit ugyanis a kormány éppenséggel nem a lakosság, hanem a háztartásoknak gázt és áramot értékesítő szolgáltató, az állami MVM folyamatos pénzügyi feltöltésével támogatta. Ez papíron indokoltnak is tűnt: amíg ugyanis az MVM, a kormánypropaganda dacára, Vlagyimir Putyin vevőihez hasonlóan, az orosz gázt tőzsdei áron – vagy annál is drágábban – kapja, ugyanezért a mennyiségért, különösen a tőzsdék elszállásakor, a 2014-es, befagyasztott lakossági árakon csak a vételár töredéke folyik be hozzá. (Bár az Orbán-kormány 2022. augusztusától az átlagfelhasználás feletti rezsit megtöbbszörözte, az érintett háztartások túlnyomó többsége ennek hatására fogyasztását az átlag alá csavarta. Az eleve népszerűtlen lépésből az MVM-nek így többletbevétele alig származott.) A rezsicsökkentett lakossági díjaknál magasabban járó tőzsdei vagyis orosz gázárak esetén tehát az állami energiakereskedő a csőd elkerülése végett folyamatos tőkepótlásra szorul.
Ez a tény a kormányzati propaganda több tételét cáfolja. Míg Németh Szilárd Fidesz-alelnök és rezsibiztos a közműhatóság havi frissítései nyomán mindig elbüszkélkedik azzal, hogy „Európában” – értsd: az EU-ban – nálunk a legolcsóbb a lakossági áram és gáz, azt soha nem teszi hozzá, hogy ez pusztán egy költségvetési átcsoportosításnak köszönhető: a lakossági energiarezsi – olykor tetemes – hányadát a kabinet az adófizetőkre terheli. Miközben a költségvetési támogatás megszünteti a lakosság valós energiaár-érzékelését, gazdasági csoda, újítás, vagy hatékonyságjavítás helyett az leginkább egy több ezermilliárdnyi adóforintba kerülő PR-akciónak nevezhető.
A támogatás ténye azt az ismétlődő propagandisztikus állítást is cáfolja, hogy 2021 októbere óta érvényes új orosz gázvásárlási szerződésünk bármiben is megalapozná a rezsicsökkentés fenntartását.
Mivel ugyanis Vlagyimir Putyin legalábbis annyit számláz nekünk az orosz gázért, mint az irányadó, holland tőzsde szereplői – ahol megint csak Vlagyimir Putyin miatt, 2022. közepére az árak 20-30-szorosukra ugrottak -, a rezsicsökkentést Orbán-kormány valójában a magyar adófizetők ötezer milliárd forintjából tartotta fenn. Mi több, ennek az összegnek a nagy része megint csak Oroszországban kötött ki, ahol vélhetőleg Ukrajna elleni háborúra költötték. A rezsialap ténye azt a mostanság újból elővett propagandapanelt is árnyalja, miszerint „Brüsszel ”meg akarná tiltani a rezsicsökkentést. A lakossági energiadíjak kormányzati „pótlását” ugyanis az Orbán-ormány uniós hozzájárulással működteti és semmi jele, hogy „Brüsszel” ezt megszüntetné vagy akár vizsgálná.
Pedig lenne mit. A rezsivédelmi pénzcsap már a tőzsdei csúcsok után, 2022. októberében nyílt meg. Bár az első erősen tört év volt, a rezsialap kiutalásai a jóval alacsonyabb tőzsdei árakat hozó 2023-ban tetőztek. Bár tavaly a piacon kissé ismét drágult a gáz, a támogatás megfeleződött. A kiutalt rezsitámogatások tehát az eredendő hivatkozási alapul szolgáló tőzsdei energiaárakkal kevés kapcsolatot mutatnak.
De az Orbán-kormány az elmúlt években – de különösen 2023-ban – az alap pénzeinek osztogatása során a rezsitámogatás fogalmát mondhatni szélsőségesen tágan és esetlegesen értelmezte.
A 2022. októbere és 2025. januárja között a rezsialapból kiosztott, számításunk szerint összesen 4852 milliárd forint felét, 2437 milliárdot, a szemérmes, „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” cím alatt kétségkívül az MVM kapta.
A 2024-es 724 milliárd után idén januárban is már 375 milliárdot. Amíg 2023-as ezermilliárdos támogatást a tőzsdei gázárak akkori esése kevéssé látszott indokolni, az idei összeg az utóbbi hónapok piaci gázáremelkedése tükrében érthetőbb. Mindazonáltal a rendszer az MVM kapcsán is kérdéseket vet fel: bár a cég, az uniós figyelem miatt is határozottan állítja, hogy a támogatást kizárólag energiabeszerzésre költi, az MVM-nek szintén épp 2022 óta telik több százmilliárdos osztalékokra, illetve külföldi cégfelvásárlásokra és még így is busás nyereségeket mutat fel; a kettő közötti összefüggést ugyanakkor határozottan visszautasítják.
A második legnagyobb összesített támogatási összeget, 831 milliárdot a távhőcégek kapták, nyilván gázra. Vagyis ennek az összegnek a jó része is az MVM-nél, aztán Vlagyimir Putyinnál kötött ki. De ez csak két utalási jogcím a lapunk által számolt körülbelül 250-ből. Pontos szám azért nem adható, mert 2024. december 6-án a rezsi- és a Központi Maradványelszámolási Alapból, valamint az uniós befizetési kötelezettségeinkből fizetett tételeket összemosták. A rezsialap „önkormányzatok kompenzációja” című kasszájából ekkor utalt 20,5 milliárdból egyébként jellemző módon a kiutalás kedvezményezettjei alapján egy önkormányzat se kapott semmit és szokás szerint a kiosztás jogcímei sem mutattak sok kapcsolatot a rezsifizetéssel.
A három forrásból 38 milliárdot, illetve 16,5 milliárdot a vasút és az egyházak kapták „felhalmozásra”, a nemzetgazdasági tárca cégei 9 milliárdot költhetett beruházásokra, a kormányzati kommunikáció és konzultáció, illetve nemzetközi sportesemények és egyéb állami rendezvények pedig 1-1 milliárd forint rezsipénzt kaptak dologi és „egyéb működési célú” kiadásokra.
Amiként arról már tavaly megemlékezett a Népszava, kapott rezsipénzt a Hungaroring, az összes település közül nevesítve csak Cserkút és Komló, börtönök, titkosszolgálatok, bíróság-ügyészség-rendőrség, a katonai sport, iskolák, kórházak és szinte az összes állami intézmény. Bár az egyedi tételek 2023-as, 320-as száma tavaly 119-re csökkent, az elvtelenség alapelve nem változott. Az elmúlt három év során közel 50 milliárdot fordított a kormány a rezsialapból a feleslegesen, 2 milliárd euróért – közel ezermilliárd forintért – a 2022. augusztus végi tőzsdei csúcsok feletti áron megvett, veszteségmentesen azóta is eladhatatlan, mindössze 739 millió köbméter „különleges gáz” tárolására.
Bár az alap korábbi költségvetései rendre több tíz milliárdot különítettek el a versenyszektor, önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek támogatására, ilyen utalások csak elvétve azonosíthatók: az MVM-en és távhőcégeken kívüli tételek túlnyomó hányadát közintézmények kapták, mégpedig pontosan nem részletezett dologi kiadásokra. (Népszava)
