Csak levált egy cementált sarok, állapítja meg aprólékos elemzésében a korábban a paksi bővítésért felelős államtitkári posztot is betöltő nukleáris szakember a január végén Paks II. építkezésén történt omlásról.
Elismeri ugyanakkor, hogy az eset komoly figyelmet érdemel, annál is inkább, mivel a képek tanúsága szerint a kérdéses sarok pont a korábban földsánccal megtámasztott rézsűfal alatt vált le.
Aprólékosan elemezte a Paks II. építkezésénél január végén bekövetkezett omlás körülményeit, illetve általában az építkezést, valamint az annak során jelentkező kihívásokat Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, korábbi paksi kapacitás fenntartásért (vagyis a paksi bővítésért) felelős kormánybiztos majd államtitkár, aki elkötelezetten szolgálta a paksi bővítést, aztán 2019-ben egyszer csak kirúgták.
Aszódi Attila a Telexenés saját blogján is közölt elemzésében részletezi a talajmechanikai és talajvizes helyzetet – előbbi korlátozottan terhelhető, utóbbira jelentős hatással van a Duna. Taglalja az építkezés részleteit a talajszilárdítástól a résfalazásig, vázolja az alaprajzot és az épületek metszeteit, és megállapítja, hogy a január végén történt omlás valójában nem gödöromlás volt, hanem csak
levált egy cementált sarok egy kiugrásnál, ami lokális, nem pedig globális szerkezeti hibára utal.
Itt történt az omlás:
Forrás: aszodiattila.blog.hu
Ez a sarok a különböző funkciójú épületek alatti, lépcsőzetesen, több síkon zajló talaj-előkészítés egyik kiugrásánál (paksi zsargonban: padka-félsziget) található. Rajzai alapján a turbináknak helyet adó épület majdani hátsó fala alatt (ha a reaktorépülettel szomszédos falát tekintjük elsőnek).
Megjegyzi ugyanakkor, hogy “az eset nyilván komoly figyelmet érdemel, amely figyelmet láthatóan mind a nukleáris biztonsági hatóság (OAH), mind pedig az engedélyes Paks II. Zrt. megadta”.
A szakember helyesnek ítéli, hogy az érintett területen megtiltották a munkavégzést, és felsorolta a mostani teendőket: szigorúan be kell tartani a munkavédelmi biztonsági szabályokat, ki kell vizsgálni, a sarok leválásának okait, és tisztázni, hogy ez miként érinti a szilárdított rész leendő funkcióját. Nyomon kell követni a munkagödör szerkezeti elemeinek mozgását, figyelni és értékelni a többi blokk épületeinek mozgásait, vízteleníteni kell a munkagödröket, és folyamatosan figyelni a változásokat.
Mint írta,
nukleáris területen alapelv, hogy ha a tervektől eltérő állapotot vagy rendkívüli jelenséget tapasztalunk, akkor meg kell állni, a helyzetet értékelni kell, és elemzés után lehet tovább haladni,
ugyanakkor azt is jelezte, hogy a munkagödör más részein tovább folyhatnak a munkálatok.
Ennek az esetnek a dátum alapján nem lenne köze ahhoz, amikor karácsony előtt a rézsűfalat egy ponton elővigyázatosságból megerősítették, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a fenti képen is szerepel egy felirat, ami arra utal, hogy ez a leomlott sarok pont a földsánccal megtámasztott rézsűfal alatt található, amit Paks II Facebook-oldalán szereplő két nappal ezelőtti bejegyzés is megerősít.
Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az omlásnak nincs köze a Paksi atomerőmű 4. blokkjának vasárnap kezdődött, és hétfő hajnalra elhárított hibájához sem. (hvg.hu)
