Súlyos vádakra kell felelnie az autógyártónak
A BYD brazíliai gyárépítésén dolgozó kínai munkásokat rabszolgaszerű körülmények között foglalkoztatták, útleveleiket elvették, fizetésük nagy részét Kínába utalták, és csak hat hónap munka után kapták vissza a tőlük levont letétet. A botrány súlyos jogsértéseket tárt fel, amelyekért a brazil hatóságok a BYD-t is felelősnek tartják.
A kínai BYD elektromosautó-gyártó északkelet-brazíliai új gyárának építésére Kínából érkező munkások nagyjából 70 dollárt kerestek egy 10 órás műszakért, ami több mint kétszerese sok kínai régió minimálbérének. Számukra a munka elfogadása egyszerű döntés volt – de a kilépés sokkal nehezebbnek bizonyult a Reuters szerint.
A BYD brazil alvállalkozója, a Jinjiang által felvett kínai munkásoknak át kellett adniuk útlevelüket a munkáltatónak, fizetésük nagy részét Kínába utalták, és 900 dolláros letétet kellett befizetniük, amelyet csak hat hónap munka után kaptak vissza – áll egy a lap által látott munkaszerződésben.
A háromoldalas dokumentumot egyike írta alá annak a 163 munkásnak, akiket a munkaügyi ellenőrök múlt hónapban „rabszolgaszerű körülmények” közül mentettek ki. A szerződés olyan feltételeket tartalmaz, amelyek sértik mind a brazil, mind a kínai munkajogi előírásokat – közölték brazil nyomozók és három kínai munkajogi szakértő. Más, eddig nem jelentett kikötések lehetővé tették a munkáltató számára, hogy egyoldalúan meghosszabbítsa a szerződést hat hónappal, és 200 jüanos bírságot szabjon ki olyan esetekre, mint a káromkodás, veszekedés vagy az ing nélküli tartózkodás a munkahelyen vagy a szálláson.
Ezek a kikötések tankönyvi példái a kényszermunka figyelmeztető jeleinek
– mondta Aaron Halegua, a New York-i Egyetem jogi karának kutatója és ügyvédje, aki korábban kínai munkásoknak segített kényszermunkával kapcsolatos pereikben az Egyesült Államokhoz tartozó Északi-Mariana-szigeteken. Hozzátette, hogy a munkások útlevelének visszatartása vagy bármilyen biztosíték megkövetelése Kína törvényei szerint sem engedélyezett.
A Jinjiang, amely Kína-szerte több BYD-üzem építésén dolgozik, vitatta a vádakat, mondván, hogy a brazil munkaügyi ellenőrök megállapításai tévesek és a félrefordítások miatt zavarosak. „Az az állítás, hogy a Jinjiang alkalmazottai rabszolgák voltak és megmentették őket, teljesen alaptalan” – közölte a cég múlt hónapban.
A BYD Brasil alelnöke, Alexandre Baldy elmondta, hogy a vállalatnak nem volt tudomása a jogsértésekről, amíg a brazil sajtó november végén először be nem számolt róluk. A BYD ezután kapcsolatba lépett a Jinjianggal az ügy tisztázása érdekében.
Baldy és a BYD Brasil elnöke, Tyler Li december 2-án találkozott Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel, és tájékoztatták őt arról, hogy a BYD intézkedéseket tesz a probléma megoldására – mondták az ügyet ismerő források. Lula hivatala nem reagált a Reuters megkeresésére. Két héttel később munkaügyi ellenőrök razziát tartottak, és azt tapasztalták, hogy a munkások zsúfolt szállásokon élnek matracok nélkül. Egy házban 31 ember lakott, mindössze egy fürdőszobával, az élelmiszerek pedig személyes holmikkal együtt a földön hevertek – állították az ellenőrök, akik „megalázó körülményekről” számoltak be.
Baldy tagadta, hogy a Lula-találkozón erről tárgyaltak volna, és azt állította, hogy a BYD nem ismerte a Jinjiang munkaszerződését. A BYD intézkedéseket hoz, hogy „ilyen eset többé ne fordulhasson elő”. A munkaügyi felügyelők nem találtak bizonyítékot arra, hogy a BYD tudott volna a jogsértésekről, de Matheus Viana, a brazil rabszolgamunka felszámolásáért felelős ellenőrzési osztály megbízott vezetője szerint a BYD „közvetlenül felelős”, mert egy alvállalkozó a saját területén követte el a jogsértéseket.
A munkaszerződés új részletekkel szolgál arról, hogyan vált a BYD brazíliai gyára – amely a szorosabb brazil-kínai kapcsolatok szimbóluma lehetett volna – botrányok színhelyévé a vállalat legnagyobb Kínán kívüli piacán. A BYD 2023 végén állapodott meg arról, hogy átveszi és fejleszti az elektromosjármű-gyártást egy ipari parkban Camaçari városában, Bahia állam fővárosa közelében, ahol korábban a Ford Motor két évtizeden át működtetett üzemet.
A Ford 2021-ben elhagyta a gyárat, mintegy 5 000 dolgozót elbocsátva, ezzel megszüntetve brazíliai gyártási tevékenységét. Lula elnök – aki korábban fémmunkás-szakszervezeti vezető volt São Paulóban – azt remélte, hogy a BYD fejlesztései 21. századi munkahelyeket teremtenek a Munkáspárt egyik erősségének számító régióban. A nagyszabású beruházás híre felerősítette a várakozásokat, hogy a kínai cég kétszer annyi munkahelyet hoz vissza, mint amennyit a Ford megszüntetett egy olyan államban, ahol a munkanélküliségi ráta közel 10%.
Amikor azonban a BYD egy kínai alvállalkozót hozott a gyárépítéshez, Antonio Ubirajara Santos Souza, az építőipari dolgozók helyi szakszervezetének koordinátora úgy vélte, hogy ez azt jelezte, hogy a vállalat „nem játszott tisztességesen”. A BYD közleményében hangsúlyozta, hogy elkötelezett a helyi munkahelyteremtés mellett, és amikor a gyárkomplexum teljes kapacitáson működik, 20 000 embert fog foglalkoztatni, köztük brazilokat is.
A decemberi razzia során az ellenőrök tíz olyan munkaszerződést találtak, amelyek tartalmazták a Reuters által megismert vitatott kikötéseket. Néhány munkás arról számolt be, hogy egyáltalán nem volt szerződésük, mások pedig csak hónapokkal Brazíliába érkezésük után írták alá azt. Daniel Santana, az ügyet vizsgáló munkaügyi felügyelő szerint a BYD és a Jinjiang akadályozta a nyomozást, mert nem adták meg a munkások szállásának címét, ami pénzbírsághoz vezethet. Több száz kínai munkás továbbra is együtt dolgozik a brazil építőmunkásokkal – közölték szakszervezeti vezetők a Reutersszel. A brazil dolgozók ebben a hónapban szabálytalanságokra panaszkodtak, például ivóvízhiányra a munkahelyen.
A BYD fényképeket osztott meg a Reutersszel az új szállásokról és étkezdékről, amelyeket a dolgozók számára biztosított. A helyi építőipari szakszervezet azonban bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz mind a BYD, mind a Jinjiang ellen a korábbi jogsértések miatt. (Pénzcentrum)
