Évente 60 ezer magyar hal meg elkerülhető okok miatt.
Egészségügyre az állam az uniós átlag felét, a lakosság saját zsebből annak kétszeresét költi – ezekkel, és más szomorú tényekkel hívja fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) februárban indított kampányában.
A „magyarok egészsége többet érdemel” címmel indított a lakosság bevonásával társadalmi kampányt a MOK. Az erre létrehozott weblapon hosszan sorolják a kétségbeejtő tényeket. Ezek többsége persze nem ismeretlen, de így összeszedve egészen hátborzongató a kialakuló kép. Mindezt jól szimbolizálja a logóként választott lepusztult vöröskereszt.
A probléma a MOK szerint annak a következménye, hogy az egészségügy átfogó reformja az utóbbi 30 évben nem valósult meg, maximum néhány részterületen történt változtatás. Mivel az állam a gyógyítás költségeit sem téríti meg megfelelően, a kórházak minél több beteget kezelnek, annál jobban eladósodnak. Ez az adósságtömeg 2024-ben egy év alatt meghaladta a 200 milliárd forintot.
Az állam jóval kevesebbet, a lakosság sokkal többet költ
Az állam feleannyit sem költ a betegeire, mint amennyi az uniós átlag. Évente 2500 milliárd hiányzik az állami egészségügyből ahhoz, hogy elérjük az EU-átlagot. Magyarország számos egészségügyi statisztikában, például a rákos halálozásokban is sereghajtó. Az elavult kórházak, rossz munkakörülmények és kilátások, illetve az utánpótlás hiánya miatt egyre nehezebb biztosítani a hozzáférhető, színvonalas ellátást, miközben az elvándorlás és a magánszektor előretörése fokozza az egyenlőtlenségeket.
Az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát a lakosság saját zsebből fedezi, ami az EU-átlag kétszerese. A magas kiadások különösen a szegényebb rétegeket terhelik, számukra sok esetben nehezen megfizethetőek a drága gyógyszerek, elérhetetlenek a magánellátások. A költségek visszatartják a lakosságot attól, hogy időben forduljon orvoshoz, ami hosszabb távon súlyosabb egészségügyi és anyagi problémákhoz vezet.
Az Eurostat adatai szerint – olvasható a honlapon – 60 ezer magyart veszítünk el évente elkerülhető halálozások miatt. Magyarország egészségügyi helyzete azonban nem csupán az elvileg elkerülhető mértékhez, és nemcsak az EU-átlaghoz képest mutat elmaradást, hanem a környező, hasonló gazdasági fejlettségű országokhoz képest is. Például Csehországhoz viszonyítva évente mintegy 20 ezerrel több ember hal meg Magyarországon olyan okok miatt, amelyeket megelőzhettünk vagy hatékonyabban kezelhettünk volna. Ez a különbség egyértelműen az egészségügyi rendszer működésének hiányosságaira, az alacsony ráfordításokra, és a megelőzés elégtelenségére vezethető vissza.
Tíz férfiból négy nem éri meg a nyugdíjkorhatárt
A magyarok várható élettartama jelentősen elmarad az EU átlagától. Ez a lemaradás különösen a férfiak körében számottevő, de az egész társadalom egészségügyi mutatói aggasztóak. Egy magyar férfi 5,3 évvel él kevesebb ideig, mint uniós társai. Tíz magyar férfi közül négy nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. A magyar emberek várható élettartama a MOK szerint azt mutatja, hogy a társadalom egészséghez való viszonyulásában és a betegségek megelőzésében is komoly hiányosságok mutatkoznak. Ennek oka például az, hogy Magyarországon az egészség nincs értékén kezelve, nem kapja meg azt a prioritást, amit megérdemelne.
A magyar egészségügyi ellátás egyik nagy vívmánya és fontos alappillére volt a háziorvosi körzetek és az alapellátó gyermekorvosok hálózatának rendszere. Kicsinek és nagynak egyaránt volt saját, őt ismerő orvosa. Ma Magyarország háziorvosi rendszere súlyos finanszírozási és humán erőforrás gondokkal küzd, válságban van, amely nemcsak az egészségügyi ellátás színvonalát rontja, hanem a teljes egészségügyi rendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti. Jelenleg több mint 940 háziorvosi praxis betöltetlen, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok tizedének nincs állandó háziorvosa. A háziorvosok átlagéletkora 60 év felett van, a házi gyermekorvosok átlagéletkora ennél még magasabb.
B. Varga Judit / Azénpénzem.hu
