2025 eleje óta ugyanis a drágulás elérte a harminc forintot, és ismét belátható közelségbe került a hétszáz forintos benzin- és dízelár.
Van-e még lélektani határ, és tudnak-e erről az autósok, a benzinkutasok? Ezt kérdezte a Szabad Európa Bujdos Esztertől, a holtankoljak.hu alapító tulajdonosától.
A beszélgetésről készült videót itt tudja megnézni:
Ha inkább csak meghallgatná, ide kattintson:
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
- Bujdos Eszter állítása szerint a jelenlegi benzin- és dízelár már nincs a normális ársávban, mivel a három hét alatt harmincforintos emelés akkor sem tekinthető annak, ha az új szokás alapján hetente nem két, hanem három alkalommal jelentik be a nagykereskedelmi árak módosulását.
- Az üzemanyagpiaci szakértő egyértelműen a forint gyengülését tartja az üzemanyagárat ma leginkább befolyásoló tényezőnek. „Eddig megtapasztaltuk azt, hogy milyen árak várhatók a négyszáz forintos dollárárfolyam miatt, de az elemzők idén a 430-450 forintos árfolyamot sem tartják kizártnak” – mondta Bujdos Eszter, aki szerint egyáltalán nem távoli vagy irreális, hogy a benzin ára visszatérjen a hétszáz forintos egységár fölé.
- A benzin árában 48–51 százalékot tesznek ki azok a tételek, amelyek így vagy úgy, de az államkasszába kerülnek – mondta, hozzátéve, hogy az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, a kiskereskedelmi különadó, az EKR-kötelezettségek mind-mind hozzáadódnak a termék eredeti árához, ami mindössze 32–35 százaléka a kutakon kiírt árnak. A fennmaradó 15 százalékon kell osztoznia a nagykereskedőnek és a kiskereskedőnek.
- Szerinte szakmailag nem sok értelme van a regionális ár-összehasonlításnak. Ha a szomszédos országok üzemanyagárait hasonlítják össze, például csak az áfatartalmat tekintve azt látni, hogy a magyar áfa 27 százalék, Szlovákiában és Ausztriában pedig húsz. A magyar üzemanyagárba beépített jövedéki adó jelenleg 20-22 forinttal több, mint amit Brüsszel valójában elvár a kormánytól – és erre más országokban jobban odafigyelnek.
- Azt kell megérteni – mondta a holtankoljak.hu tulajdonosa –, hogy a benzinkutasoknak az ársapkás időszakban a túlélésük érdekében meg kellett tanulniuk úgy működni, hogy éppen az üzemanyagon nem keresnek semmit, mivel a piac teljesen kiszámíthatatlanná vált amiatt, hogy bármikor befolyásolhatják az árakat. A töltőállomáson így ma már zömmel más termékek árába épül be az üzlet fenntartásának költsége. Ennek egyik következménye, hogy vidéken drámaian romlik a hálózati lefedettség, a másik pedig, hogy terjedőben vannak az automata töltők – amikor a benzinkutasnak nem éri meg nyitva tartani, az automatára bízza a boltot.
(Szabad Európa) „Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty.”
