Szegediné dr. Hegyi Erika bíró a kapcsolattartásról szóló ítéletbe olyan szót képzel bele, amit Dr. Kecskésné dr. Ferencz Judit bíró elfelejtett beleírni a szülők egyességéből, ezért nem ad igazat annak a szülőnek, aki kapcsolattartásról szóló határozat betartását kéri
A szülő gyermek viszony egy olyan mély értékkel bíró kötelék, amelyet a jog is kiemelten kezel. A jogalkalmazás során ez még inkább felértékelődik, ha a szülők külön válnak. A kapcsolattartás nem csak a különélő szülő joga, hanem kötelessége is, ennek zavartalan biztosítás a gondozó szülő kötelesége. Ez a családi kapcsolat fenntartásának az alapvető eszköze, hiszen sem a gyermek sem egyik szülő sem büntethető azért, mert külön válik a másik féltől. A családi kötelék nem szűnik meg a válás után, amit az Alkotmánybíróság is kifejtett a 3067/2021. (II. 24.) AB határozatában:
[21] Egyrészt a szülő-gyermek viszonyt mint a családi kapcsolat alapját az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése kifejezett védelemben részesíti, illetve az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése – a kapcsolat-tartás mellett – garantálja a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot is. A gyermeknek a különélő szülőjével való kapcsolata természetszerűleg különbözik a vele egy háztartásban együtt élő szülővel fennálló kapcsolatától, hiszen a különélő szülő időszakosan vesz részt a gyermek gondozásában, és nem ő hozza meg a napi nevelési döntéseket. Amint azonban a szülő-gyermek viszony sem korlátozódik a gyermekkel egy háztartásban élő szülőre – a szülői státuszt nem szünteti meg a szülők élet-közösségének a megszűnése –, úgy a „családi élet” sem feltétlenül a gyermek napi gondozását jelenti csupán. Alkotmányjogi értelemben a gyermek és a különélő szülő kapcsolata is – a konkrét körülményektől függően, mindaddig, amíg a helyzetéből adódó sajátos módon a szülői funkciókat betölti a különélő szülő – a családi élet fogalma alá esik, és védelemben részesül {vesd össze: BDT2018. 3822., Indokolás [24]; Emberi Jogok Európai Bírósága, Moog kontra Németország (23280/08 és 2334/10), 2016. október 6., 53. bekezdés}.
A szülők sokszor meg tudnak egyezni a kapcsolattartás kérdésében, de hogy az egyesség végrehajthatóvá váljon a Bnpt. 22/A.§ szakasz alapján, akkor a bíróságnak az egyességet ítéletben kell foglalnia. A bíróságot nem köti a kérelem a kapcsolattartás tekintetében, mert a Ptk. 4:2.§ (1) alapján nem a szülők kérelme az elsődleges, hanem a gyermek érdeke. A cikk alapját képező ügyben a szülők megegyeztek a kapcsolattartás tekintetében és ügyvéd által ellenjegyzett szerződést benyújtották a bíróságra.
Az egyességben ez található:
Az egyességet egy részén Dr. Kecskésné dr. Ferencz Judit bíró módosított, ami nem jelentett problémát a feleknek, mert közös akarattal az ítélettől eltérhetnek, amit biztosít számukra a Ptk. mint magánautonómia lehetőségét.
A cikkünk alapját az a probléma okozza, hogy Dr. Kecskésné dr. Ferencz Judit bírónak nem sikerül az egyeséget úgy bemásolni az ítéletbe, ahogy a felek arról megegyeztek. Egy igen fontos szót, kihagyott az ítéletből, ami teljesen megváltoztatta a kapcsolattartás szabályait az egyességhez képest. Kihagyta a kapcsolattartás szabályai közöl a „folyamatos” szót, ami által az ítéletnek lett egy általános kapcsolattartási szabálya és egy időszakos kapcsolattartásra vonatkozó része.
Az egyességben a szülők, úgy állapodtak meg, hogy a gyermekkel az apa MINDEN héten kedden és csütörtökön telefonos/videotelefonos kapcsolattartásra jogosult. Ez a szabály bekerült az ítéletben is. Ez általános szabály volt az egyességben, amit az is alátámaszt, hogy így jártak el a felek évekig.
Az apa 2024 augusztus 15. napján, az anya által már nem biztosított telefonos kapcsolattartás miatt, a kapcsolattartás végrehajtására nem peres eljárást kezdeményezett.
A végrehajtási kérelmet Szegediné dr. Hegyi Erika bíró szerintünk azzal az alaptalan indokkal utasította el, hogy a folyamatos kapcsolattartás alatt az időszakos kapcsolattartás szünetel és ez található az ítéletben. Ilyen kitétel nem hogy az ítéletben nem található, hanem sehol semmilyen jogszabályban sem ír ilyet elő. A bíró talán arra gondolt, ami a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló rendelet 27.§ (5) a) szakasza mond ki, hogy nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás alatt. De sajnos ezt sem tudta megfelelően idézni.
A bíró szerint az időszakos kapcsolattartás alatt, ami szerinte a nyári szünet időtartama, nem illeti meg az apát 2024. augusztus 15. napján az általános telefonos kapcsolattartás. Sajnos Szegediné dr. Hegyi Erika bíró nem tudja vagy nem érti, de akár lehet mindkettő, hogyha a teljes nyári szünet lenne az időszakos kapcsolattartás, akkor egész nyáron az apával kellene lennie a gyermeknek és nem hívná telefonon. A bírónak az sem tűnt fel, hogy a kapcsolattartásról szóló döntés nem tartalmaz a folyamatos kapcsolattartásról semmit, mert Kecskésné dr. Ferencz Judit bíró nagyon ügyesen ezt elfelejtette beleírni, így a szabályzás szerint nincs olyan része, ami szünetelne. Van egy általános kapcsolattartási szabály és van egy időszakos szabály, amely érvényes az időszakos kapcsolattartás idejében is. Persze érvelhetnek azzal, hogy ami nem időszakos az folyamatos, de hát azért kapják a fizetésüket a bírók, hogy ne kövessenek el ilyen buta hibát, mint amit Dr. Kecskésné dr. Ferencz Judit bíró elkövetett a szó kifelejtésével. Ezzel a hibával a szülők között bizonytalanságot okozott, amelyet konfliktushelyzet esetén a szülők egymás ellen próbálnak használni, így a konfliktusok szaporodásához vezet, amely nyilvánvaló módon a gyermeki érdekkel ellentétes, de a konfliktusok előidézésében játszott szerepüket sajnos legtöbbször nem látják át a bírók.
A kérdés az, hogy ha valamilyen kapcsolattartás már hosszú ideje az ítélet szerint működött, akkor ha az apa jogosan sérelmezi annak elmaradását, miért születik egy olyan döntés, amely utólag nem az ítélet szövege alapján született és miért próbálja pótolni a hibás ítélet szövegét. Sajnos ebben az ügyben is a bíróság az anya játszmájának támogatójává vált, mit sem törődve azzal, hogy a gyermek évek alatt megszokta az ítélet szerint megvalósított kapcsolattartást. Ezen nem lepődünk meg, mert a bírónak nincs kompetenciája sem pszichológia, sem pedagógia, sem pszichiátria terén, így alapvető tudás nélkül döntenek arról, mi is lenne jó a gyermeknek. Akkor is dönthetnek, ha életükben még egy gyermeket sem láttak közelről.
A döntéssel kapcsolatban kérdéseket küldtünk az Egri Járásbíróságnak:
Ha a kapcsolattartásról szóló döntésben az található, hogy minden kedden és pénteken biztosított a telefonos kapcsolattartás és nem csak folyamatos időszakban, mert ez a szó nincs benne az ítéletben, akkor miért gondolják, hogy az általános (nem folyamatos) kapcsolattartásnak nincs helye az időszakos kapcsolattartás alatt, miközben ilyen szabály sehol sem található?
Ha nem található meg az kapcsolattartásról szóló ítéletben a folyamatos kapcsolattartás szabálya (mert elfelejtette Dr. Kecskésné dr. Ferencz Judit bíró az egyességből azt átmásolni) akkor, hogyan szünetelhet olyan kapcsolattartás, ami nem folyamatos típusú hanem általános érvényű, tehát mindig érvényes?
Ha a végzésben azt írta Szegediné dr. Hegyi Erika bíró, hogy az egész nyár időszakos kapcsolattartás, akkor miért nem lehetett az apával az egész nyáron a gyermek?
Amint a kérdésünkre válaszokat kapunk
