Míg ősszel a megkérdezettek 76, most már 88 százaléka ellenzi akkumulátorüzem építését Debrecenben.
Erősíti a fenntartásokat, hogy egy Iváncsán épülő hasonló üzemnél baleset történt.
Több száz millió forintnyi ki nem fizetett bér miatt blokád alá vonták az épülő iváncsai akkumulátorgyárhoz vezető utat, valamint a szűk háromezres Fejér megyei települést az építkezésen dolgozó egyik alvállalkozó munkásai szerda reggel. A hírről beszámoló Gulyáságyú Média információi szerint 300-400 ember lépett sztrájkba, miután a gyárat építő, Fidesz-közeli cég, a Garancsi István érdekeltségi körébe tartozó, a projekt első ütemét 81 milliárdos ajánlatával elnyert Market Építő egyik alvállalkozója hetek óta nem fizette ki dolgozóit.
A település polgármestere, Molnár Tibor a megyei lapnak elmondta, reggel 7 órakor szembesültek azzal: egyes utcákban már akkora a torlódás, hogy nem lehet közlekedni, így értesítették a rendőrséget. Nem sokkal később az egész településen megbénult a forgalom, sőt, az M6-os sztráda lehajtójánál is komoly dugó alakult ki, így a rendőrök terelőutakra irányították a járműveket. A blokádot végül délelőtt 10 óra körül feloldották a sztrájkolók, ugyanis ígéretet kaptak az alvállalkozótól, hogy még a nap folyamán hozzájutnak elmaradt járandóságukhoz.
Az akkumulátorgyár az iváncsai-rácalmási ipari parkban épül, amelyet – miután Dunaújvárosban 2019-ben az ellenzék került hatalomra – különleges gazdasági övezetté nyilvánított a kormány, megfosztva ezzel a terület kialakításába komoly anyagiakat fektető megyei jogú várost több milliárd forintnyi iparűzési adóbevételtől. A kormány 2021-ben eredendően 50 milliárd forintos támogatást adott a dél-koreai SK Innovationnak, mely 135 hektáron, 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után Iváncsán a harmadik magyarországi akkuüzemét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Zrt. is több tízmilliárdos megrendeléseket kapott.
A gyár építése során nem a szerdai volt az első incidens, a Szabad Európa értesülés szerint hétfőn több tucatnyian lettek rosszul miután valamilyen anyag a levegőbe került, és belélegezték. Az épülő üzem Elektród részlegén dolgozók hánytak és hasmenésük volt, többeknek kiütésük lett, úgy tudni, az érintettek védőruha nélkül dolgoztak többek között olyan nehézfémekkel, mint a kobalt és a nikkel, ezt követően lettek rosszul – az eset kapcsán a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt folytat eljárást.
A hazai, épülő akkumulátorgyárakkal kapcsolatban másutt is forrnak az indulatok, mint arról lapunkban többször beszámoltunk, Debrecenben a helyiek jelentős része ellenzi az építkezést. A Civil Fórum Debrecen Egyesület friss közvélemény-kutatásából, amelynek eredményeit két önkormányzati képviselőjük, Gondola Zsolt és Illés-Rácz Mariann osztotta meg a nyilvánossággal, az derült ki, hogy a korábbinál is több debreceni ellenzi, hogy a város határában akkumulátorgyár épüljön.
Az aktivisták közel 3000 embert kérdeztek meg városszerte öt helyszínen, s 88 százalékuk válaszolta azt: nem szeretné, ha akkumulátorgyár épülne a településen vagy annak határában. Mindössze a megszólítottak 8 százaléka örülne egy ilyen beruházásnak, négy százalékuk pedig nem nyilvánított véleményt. Több, mint kétharmaduk a beruházás kapcsán egyaránt aggályosnak tartotta a környezetterhelési problémákat, s azt, hogy külföldi munkavállalók települnének a városba.
A felmérésben megkérdezték azt is, bíznak -e a helyiek a hatóságok döntésében. Erre elsöprő többségük, 85 százalékuk nemmel felelt, hét százalékuk bizonytalan volt, s mindössze kilenc százalékuk válaszolt igennel. Kiderült: közel kétharmaduk részt venne egy, az akkumulátorgyár megépítése elleni tiltakozásban, míg egyharmaduk vagy nem tenné ezt, vagy nem tudott felelni a kérdésre.
Tavaly ősszel a Civil Fórum Debrecen Egyesület első ilyen jellegű közvélemény-kutatásáról, amelyből akkor az derült ki, hogy a megkérdezett debreceniek 91 százaléka hallott a városban épülő kínai akkumulátorgyárról, 76 százalékuk veszélyesnek tartja azt, közel ugyanennyien mondanának nemet a beruházásra, s több mint 40 százalékuk részt venne az üzem megépítése elleni tiltakozó akciókban. A kérdőívet akkor 4564-en töltötték ki. Gondola Zsolt szerint az újabb adatok arra utalnak, hogy tovább romlott az akkumulátorgyárak megítélése a városban, és elsöprő az eljáró hatóságok elleni bizalmatlanság.
A debreceni önkormányzat Fidesz-KDNP frakciója közleményben reagált. Szerintük a jobboldal 25 éve a debreceniek erős felhatalmazása alapján, a város hosszútávú jövőjét meghatározó stratégiák mentén vezeti Debrecent, figyelemmel kísérik a helyiek által megfogalmazott észrevételeket, és ennek megfelelően fejlesztik a várost. Hozzátették: aki ellenzi az akkumulátorgyárak felépítését, az a BMW-gyár felépítésével sem ért egyet – hiszen az elektromos autó akkumulátor nélkül nem elképzelhető –, ez pedig tönkretenné Debrecen gazdaságát és a város jövőjét. (Népszava)
