Jövő ősszel választások lesznek Csehországban, és sokan már most kész tényként kezelik, hogy visszatérhet a hatalomba Andrej Babiš, a jelenlegi jobbközép kormány pedig vereségre van ítélve.
Babiš – akinek a pártja nemrég a Fidesz társa lett a Patrióták Európáért frakcióban – köztudomásúlag jóban van Orbán Viktorral. Vajon jövőre Csehország is csatlakozik az illiberális táborhoz, és Oroszország felé közeledik? Orbánhoz hasonlóan dominálhatja-e Babiš a cseh politikát, vagy nem eszik olyan forrón a kását? Miért van minimális szerepe az ideológiának a cseh politikában? Miért ilyen népszerűtlen a mostani kormánykoalíció? És miben hisznek a cseh szélsőjobb vezéralakjai? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Jiří Pehe politológus és elemző, a New York Egyetem prágai akadémiai központjának igazgatója, Václav Havel egykori politikai tanácsadója segítségével.
Jövőre választások lesznek Csehországban, és minden jel arra utal, hogy a jelenlegi koalíciós kormány megbukik. Tényleg reménytelen a helyzetük?
Igen, a helyzet elég gyászos a kormány szemszögéből, mivel a közvélemény-kutatások ismételten azt mutatják, hogy a kormánypártok nem szereznének többséget. Hacsak nem történik valami váratlan addig, a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok vereséget fognak szenvedni. A kérdés az, hogy Andrej Babiš mozgalma, az ANO hajlandó lenne-e koalíciót kötni valamelyik jelenlegi kormánypárttal (és viszont), vagy esetleg a szélsőjobboldali pártokkal, például az SPD-vel (a japán apától, cseh anyától származó Tomio Okamura pártja – a szerk.), vagy a Filip Turek vezette Autósok pártjával szövetkezik. Természetesen még mindig történhet átrendeződés a cseh politikai színtéren, például többször felmerült, hogy új pártot gründol Miroslav Kalousek, az egyik kormánypárt, a TOP 09 korábbi elnöke. Az is kérdés, hogy a kormányból nemrég kivált Kalózpárt népszerűségére milyen hatással lesz az ellenzékbe vonulásuk. Jelenleg elég alacsonyra mérik őket, de ha jól játszák az ellenzéki szerepet, visszatérhetnek. Szóval ez a jelenlegi helyzet, ami, mondanom sem kell, nem túl kedvező a kormánypártok számára.
De mi az oka annak, hogy ennyire népszerűtlenek?
Nos, ha megnézzük a gazdasági helyzetet Csehországban, az nem rossz, vagy legalábbis messze nem olyan katasztrofális, mint ahogyan azt Babiš vagy az SPD beállítja. Úgy gondolom, több oka is van annak, hogy a kormány ennyire népszerűtlen: először is, nagyon rosszul kommunikálja a céljait és azokat a prioritásokat, amelyeket követ. Nem tudta jól elmagyarázni a nyilvánosságnak, hogy pontosan mit akar, és miért csinálja azt, amit. Aztán persze sok ember számára ez a kormány azért volt szimpatikus, mert először is demokratikus pártokból állt, szemben Babišékkal, másodszor pedig egy jobbközép kormány – a Kalózpárt kivételével, amely most már nincs is benne.
Az emberek azt várták ettől a kormánytól, hogy csökkenti a költségvetési hiányt, változtatásokat vagy leépítéseket hajt végre az államigazgatásban, és így tovább – mindazt, amit az ember egy jobbközép kormánytól várna. Ez azonban nem történt meg.
A költségvetési hiány továbbra is hatalmas, és a kabinet nem volt képes megreformálni az államot sem. Volt egy próbálkozás ugyan, amit konszolidációs csomagnak neveztek, de az is elég gyenge volt. Így aztán mindkét oldalról támadják: jobbról azt kérik számon, miért nem csökkentik a költségeket és szorítják vissza a költségvetési hiányt, balról pedig azt kifogásolják, hogy ez a magát jobboldaliként meghatározó kormány hatalmas deficitet halmoz fel, amely azonban nem hoz hasznot az átlagembereknek a szociálpolitika szempontjából. És nem lenne ekkora hiány, ha a kormánynak lenne bátorsága adót emelni. Csehországban ugyanis alacsonyak az adók: 15 százalékos, egykulcsos adó van, néhány különadóval a gazdagabbak számára, de ez nem jelentős. Tehát politikailag egy nehezen meghatározható területen vannak, amely sok ember számára nem igazán érthető. Ezért olyan népszerűtlenek.
A miniszterelnök személye nem játszik ebben szerepet?
Petr Fiala tisztességes ember, pláne összehasonlítva néhány korábbi politikusunkkal, de mégiscsak egy egyetemi professzor. Nem jön át vezetőként. És amikor megpróbál valami erőteljesebbet mondani – például egy hete arról kezdett beszélni, hogy öt év múlva a cseh fizetések elérik a németországiakat –, az visszafelé sül el. Úgy gondolom, hogy a kormánykoalíció, ha nem is nyerné meg a választásokat, de talán még visszanyerhetne valamennyit a támogatottságából, ha más lenne a miniszterelnök, és ha a legerősebb kormánypárt, a Polgári Demokrata Párt (ODS) élén más állna. De egy ilyen változtatást egy évvel a választások előtt nagyon nehéz végrehajtani, hiszen mindenki attól fél, hogy még rosszabb helyzet idézhet elő. Az én előrejelzésem tehát az, hogy Babiš nyer. A következő kormány összetétele pedig attól függ majd, hogy mely pártok jutnak be a parlamentbe. Ha a szélsőjobboldali pártok közül válogathat, mint az SPD vagy az Autósok, akkor azokat használhatja alkupozícióként, hogy nyomást gyakoroljon az ODS-re. Azt mondhatja majd, persze nem nyíltan: „Nem muszáj ám velük koalícióra lépnem, hiszen ők szélsőségesek, de ha önök velem lépnek koalícióra, akkor együtt kormányozhatunk.” Én ezt várom.
Tényleg elképzelhetőnek tartja, hogy Babiš koalícióra lépjen bármely jelenlegi kormánypárttal? Kívülről nézve úgy tűnik, komoly ellentétek vannak köztük.
Azt mondanám, hogy Babiš valószínűleg nyomást fog gyakorolni az ODS-re. Most négy kormánypárt van. Nem hiszem, hogy a TOP 09, a STAN vagy a Kereszténydemokraták koalícióra lépnének Babišsal. De az ODS-en belül van egy jelentős csoport, amely azt mondja: „Regionális szinten már most is együttműködünk az ANO-val. Pragmatikus okokból miért ne felejthetnénk el a Babiš iránti ellenszenvünket és az ő büntetőügyeit, és miért ne alkothatnánk vele koalíciót?” Ezen persze sokat segítene, ha maga Babiš nem ragaszkodna a miniszterelnöki poszthoz, hanem valaki másnak adná a pártjából, és a korábbi lengyel modellhez hasonló felállás jönne létre, amikor Kaczyński nem volt a kormányban, de mégis ő irányította az országot. Babiš is megtehetné ezt, különösen, ha a büntetőügye, amely most ismét napirenden van, nem zárul le addigra.
Magyarországon általában erősek az ideológiai különbségek is a kormány és az ellenzéki pártok között. Csehországban is léteznek ezek az ideológiai törésvonalak?
Az ideológia az ellenzék részéről itt nem olyan hangsúlyos. Természetesen a kormánypártok bizonyos mértékben közvetítenek ideológiát, különösen az ODS, amely nagy súlyt fektet arra, hogy jobbközép pártként jelenjen meg, de ez talán hozzájárulhat a népszerűtlenségükhöz is, mert az emberek itt nem szeretik az ideológiai szövegelést.
A parlamenti ellenzék azonban teljesen szokatlan, ilyen Európában máshol nem található: ezek az elitellenes pártok lényegében nem is valódi pártok, hanem mozgalmak. Ezeket egy-egy vezető hozta létre, és az ő személye köré épülnek. Babiš pénzügyileg is birtokolja a pártját, és a körülötte lévő emberek hűsége nem egy konkrét ideológiához, hanem Babišhoz szól.
Az SPD-nél ugyanez a helyzet, amely általánosságban szélsőjobboldali párt, de a lojalitás Okamurához kötődik. Csehország tehát politikailag egy furcsa állatfaj, mert jelenleg az összes jelentős ellenzéki párt, akár a parlamentben lévőkről beszélünk, akár azokról, amelyek bejuthatnak a következő parlamentbe, személyekhez kötődik. Ott vannak az Autósok Turekkel, a Přísaha (Eskü) nevű, szintén szélsőjobbos párt Robert Šlachta vezetésével, és a Stačilo! (Elég!), amely kommunisták és más baloldali csoportok koalíciója Katerina Konečná vezetésével. Ezek a pártok tehát mind adott személyek köré szerveződnek. Ha holnap történne valami Babišsal, az ANO két hónapon belül szétesne. Semmi más nem tartja össze, csak a Babiš iránti lojalitás. Ugyanez igaz a többiekre is. Ez sokat elárul a cseh politikai rendszer bizonyos éretlenségéről, hogy az emberek ilyen egyszemélyes pártokra szavaznak, és minden reményüket egyetlen emberbe vetik. Ami az ideológiát illeti, ha cinikusan fogalmazok, az ANO ideológiája az, amit Babiš reggel ébredés után gondol. Egyik nap ezt mondja, másik nap azt, és ez az ideológia.
Zovábbi részletek a 24.hu cikkében >>
Jiří Pehe 1955-ben született, jogot végzett Prágában, 26 éves korában feleségével együtt Amerikába disszidált, ahol a Columbia Egyetemre járt. Dolgozott a Freedom House-nál és a Szabad Európa Rádiónál, majd visszatért Prágába, ahol előbb Václav Havel elnök hivatala politikai kabinetjének igazgatója volt, majd külső politikai tanácsadóként folytatta munkáját. 1999 óta a New York Egyetem prágai akadémiai központjának igazgatója, rendszeresen publikál írásokat a nemzetközi és a cseh sajtóban, és gyakran kommentálja a politikai eseményeket a cseh televízióban és rádióban.
