Máris felkérték az EB illetékes szervezetét, hogy dolgozza ki a kormányokat megkerülő pénzosztási rendszert
Civilek és politikusok régóta változásokat sürgetnek, hogy a finanszírozásból ne maradjanak ki a rászorulók csak azért, mert a hatalmon lévők csorbítják a jogállamiságot és az alapvető jogokat.
Ursula von der Leyen a múlt héten az Európai Parlamentben (EP) jelentette be, hogy javaslatokat fognak kidolgozni az “intelligens feltételrendszerről”, vagyis az uniós forrásoknak – köztük a zárolt támogatásoknak – a nemzeti kormány bevonása nélküli célba juttatásáról. Az európai bizottsági elnök a biztosi kollégium megválasztása előtt tartott beszédében erősítette meg, hogy nem csak meg fogják szilárdítani a jogállamiság már meglévő eszközeit, de újak létrehozását is tervezik, ilyen lesz az “intelligens feltételrendszer”.
A Népszava kérdésére az Európai Bizottság (EB) nem kívánt részletekbe bocsátkozni, egy bizottsági forrás annyit jegyzett meg, hogy a költségvetési főigazgatóságot felkérték, dolgozzon ki javaslatot arról, hogyan működhetne a gyakorlatban az új mechanizmus.
Ez Piotr Serafin költségvetésért felelős biztos számára is fontos ügy
– tette hozzá.
Az Európai Unió az utóbbi években hozott döntéseket arról, hogy pénzmegvonással sújtja a jogállami normákat megsértő, korrupt kormányokat. Jelenleg csak Magyarországgal szemben alkalmazza a szankciót, de korábban Lengyelországtól is felfüggesztett forrásokat. Mivel a brüsszeli pénzügyi transzferek 80 százalékát a kabinet osztja szét, a korlátozások mindazokat sújtják, akik a közösségi, felzárkóztatási támogatások kedvezményezettjei lennének.
Helyhatóságok, nem kormányzati szervezetek vagy vállalkozások súlyos pénzektől esnek el önhibájukon kívül.
Civilek és politikusok régóta változásokat sürgetnek, hogy a finanszírozásból ne maradjanak ki a rászorulók csak azért, mert a hatalmon lévők csorbítják a jogállamiságot és az alapvető jogokat. Jávor Benedek, a Párbeszéd, majd Cseh Katalin, a Momentum egykori EP-képviselője is szorgalmazta, hogy az Unió módosítsa a szabályait és a kormány megkerülésével juttassa el a támogatásokat azoknak, akiknek szükségük van rá. Követeléseik eddig süket fülekre találtak. De a második Von der Leyen Bizottság megalakulását megelőző politikai alkudozásokból győztesen került ki az “intelligens feltételrendszerre” vonatkozó kezdeményezés, amelyhez elsősorban az Újítsuk meg Európát liberális frakció ragaszkodott.
– Évek óta szorgalmazzuk ezt. A Bizottság az előző költségvetési biztos, Johannes Hahn vezetésével mindig is vonakodott elfogadni a javaslatunkat, mert ahhoz át kellene térni az összes pénzeszköz közvetlen magyarországi kezelésére, ami jelentős emberi erőforrásokat igényelne, és jelentős többletköltségekkel járna – mondta lapunknak Moritz Körner, német liberális EP-képviselő.
– Jobb későn, mint soha – fogalmazott a Népszavának Cseh Katalin, aki felidézte:
a pénzek felfüggesztését előíró rendelet tárgyalásakor a parlamenti tárgyalók körömszakadtukig ragaszkodtak ahhoz, hogy a jogszabályban legyen hivatkozás az “intelligens feltételrendszerre”, hogy a végső felhasználók védve legyenek, és alternatív csatornákon keresztül megkaphassák a nekik járó forrásokat.
„Akkor sem a Bizottság, sem a kormányokból álló Tanács nem akarta ezt.”
Az Újítsuk meg Európát 2020-as tanulmánya szerint a megoldás az lehet, hogy az Európai Bizottság – közvetlenül vagy közvetve –
átveszi az érintett kormánytól az uniós alapok kezelését korlátozott időre és szigorúan meghatározott kritériumok alapján.
A liberálisok arra hivatkoztak, hogy eleve számos pénzügyi forrás van, amelyet így költenek el, ilyen a tagjelölt országok felzárkózását vagy a közösség migrációs politikáját segítő alap. De jó példa a közvetlen irányításra az EU 800 milliárd eurós helyreállítási alapja is, amelyből Brüsszel osztogat a megvalósult reformok és beruházások alapján.
Régebbi és friss javaslatok is rámutatnak, hogy ha az EB-nek nincs elég kapacitása, rábízhatja az irányító hatóság szerepét nem kormányzati és szakmai szervezetekre, vagy olyan félig független szervekre, mint az Európai Beruházási Bank. Egy nevének elhallgatását kérő szakértő lapunknak azt mondta:
a változtatások nem igényelnének jogszabályi változtatást, mivel a kormány által felügyelt támogatások egy részét enélkül is át lehet csoportosítani a közvetlen irányítású alapokba.
(Népszava)
