A jövő évi büdzsében mindössze 329 milliárd forint állami beruházási kiadással terveznek, ezeknek a pénzeknek a jelentős része jellemzően kínai, esetleg dél-koreai akkumulátorgyárak támogatását szolgálja, a másik cél a NER-cégek életben tartása megrendelésekkel.
A tervezetben közúti beruházásra például mindössze 88 milliárd forint jut, ám vasúti fejlesztésekre még ennél is kevesebb, alig 20 milliárd. A vasúti felújításra az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) fejezetében további 30,1 milliárd forint van, e két forrásból kellene életben tartani a vasúti infrastruktúrát. A lerobbant MÁV pályahálózat és járműállomány fejlesztésére léteznek tervek és ígéretek, amelyek az Orbán-kormány későbbi hitelfelvételekből akar majd finanszírozni. Ugyanakkor a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítását kínai hitelből finanszírozza a kabinet, ennek terhére 2025-ben 196,6 milliárd forintot terveznek elkölteni, vagyis négyszer annyi pénzt, mint amit a teljes MÁV hálózat felújításra és fejlesztésére terveznek. A kivitelező egy kínai-magyar konzorcium, amelynek magyar tagja Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. A projekt egy kínai beruházás része, amely a görög kikötőket kötné össze az európia piacokkal a kínai teherforgalom számára. A vasútvonal teljes felújítása mintegy 1000 milliárd forint, amely a becslések szerint pénzügyileg több száz év alatt térülne meg.
Nem csak a kelebiai vasútvonal felújításán keresztül, hanem a közúthálózat fenntartása révén is gazdagodnak a kormányhoz közelálló NER- milliárdosok. A gyorsforgalmi úthálózat fenntartására jövőre a kormány 370 milliárd forintot tervez elkölteni a költségvetési törvény szerint. Mint ismert, a közútfenntartási tevékenységet a kormány 35 évre koncesszióba adta Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó a magántőkeaalapoknak. A szerződést 2022-ben kötötték meg a Themis Magántőkealap, a Konzum PE Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap, a Via Magántőkealap tulajdonában lévő MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt -vel. A MKIF jövőre 370 milliárdot kap az államtól arra, hogy a szükséges útfelújítási munkálatokat elvégezze. Ugyanazt a feladatot az elmúlt évtizedekben egy állami cég látta el. Arról már korábban beszámoltunk, hogy a jövő évi költségvetésből a kormány 120 milliárd forintot tervez fizetni a városligeti Dürer Park irodaházakat fejlesztő cégnek, amely Garancsi István és Tiborcz István érdekeltségébe tartozik.
Az állami beruházások másik célja az itt megtelepedő akkugyárak infrastruktúrájának fejlesztése. A költségvetés szerint több tízmilliárd forint jut jövőre víz-, és csatornahálózat fejlesztésre, ám ezek a beruházások a legritkább esetben szolgálják a magyar adófizetőket. Az ÉKM fejezetből víziközmű fejlesztésekre jövőre 42 milliárd forintot tervez a kabinet, ezek a fejlesztések kizárólag a kínai akku-, és gépjárműgyártóknak szólnak. A pénzeket az Orbán-kormány a debreceni Déli gazdasági övezet vízellátására és a keletkező nagy mennyiségű szennyvízelvezetést szolgáló csatornarendszer fejlesztésre szánja. A Fidesz „második fővárosában” CATL akkumulátorgyára épül. Szintén csatornafejlesztések lesznek a szegedi ipari parkban, ahova viszont a BYD kínai autógyár épít összeszerelő üzemet. Ezzel még nincs vége a kínai beruházások támogatásának, ugyanis a debreceni ipari park fejlesztésére további 15,3 milliárd forintot terveznek elkölteni. Az akkugyárak támogatása az Energiaügyi Minisztérium (EM) költségvetésén keresztül is folyik: a „térségi fejlesztési feladatok” soron az EM jövőre további 121,4 milliárd forintot költ el: olyan „térségi feladatokra” megy többek között a közpénz, mint gödi ipari-innovációs fejlesztési terület villamos energia és viziközmű hálózatának fejlesztése, az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület víziközmű fejlesztése továbbá debreceni, nyíregyházi, szegedi ipari parkok fejlesztése – ezekbe az ipari parkokba települnek a kormány által támogatott akku-, és autógyárak.
Miközben alapvető beruházásokra, mint oktatás, egészségügy nem telik a büdzséből, vannak olyan vitaható célok, amelyekre évi több tízmilliárdot költenek. Ilyen például a Budai várnegyed és a Citadella újraépítése, felújítása, amire csak jövőre 18,1 milliárdot akarnak elkölteni.
Ezen felül a Várkapitányság egyéb kiadásaira további 11 milliárd forintot terveznek – vagyis a kormányzati presztízs-beruházásokra – amelyeket a kormány „budapesti beruházásként szokott propagálni” csak jövőre 29 milliárd forintot költenek el. A budai városnegyed kormányzati elfoglalására – vagyis „Nemzeti Hauszmann Programra” a következő években összesen 149 milliárd forintot terveznek elkölteni.
Jövőre folytatódik Hungaroring felújítása is. A mogyoródi pálya működtetésre és fejlesztésre csak jövőre 48 milliárd forintot fog elkölteni a kormány. A Hungaroring átépítése jelenleg is zajlik a mogyoródi pálya egy nagyságrendileg száz milliárd forintos beruházási programon esik át, miközben a futamok rendezési jogaira évente 17-20 milliárdot költ el a magyar állam adófizetői pénzekből – ugyanis a jegybevételek nem fedezik a rendezvény költségeit sem.
Leminősítés jöhet, ha a kormány nem egyezik ki az EU-val
Stabilról negatívra rontotta a magyar államadósság Baa2 besorolásnak kilátásait a Moody’s Ratings nemzetközi hitelminősítő. A következő akció a leminősítés lehet, a Baa2 az utolsó előtti kategória a bóvli felett, vagyis ugyan még egy leminősítés után is befektetésre ajánlott kategóriában marad a magyar államadósság, ennek ellenére ez a szint nem túl nagy dicsőség egy EU-s ország számára. A Moody’ s a kilátások rontását egyértelműen a „kormányzás minőségével összefüggő lefele mutató kockázatokkal” magyarázta, elsősorban azzal, hogy Magyarország az év végén teljes mértékben elveszítheti az uniós helyreállítási alapokból neki járó támogatásokat és olcsó hiteleket. Ezek hiánya csökkenti a lehetséges gazdasági növekedést, növelheti az államháztartás hiányát, ronthatja az államadósság-mutatókat. A Moody’s szerint a mostani döntésük összefügg azzal is, hogy a magyar gazdaság legfontosabb külpiaca Németország is gyenge növekedést produkál, valamint valós a veszélye, hogy a 2026-os választások előtt a kormány választási költekezésbe kezdhet és a jegybank függetlenségét is veszélyben látják. A feltárt kockázatok ellenére a magyar gazdaság erős, bár a cég szerint jövőre mindössze 1,9 százalékkal növekedhet, ami lényegesen elmarad a kormány által várt 3,4 százaléktól.
A Moody’s szerint elenyésző annak az esélye, hogy a közeljövőben felminősítenék az országot, a kilátások stabilra emelése is csak abban az esetben fordulhatna elő, ha „jelentős és tartós javulás következik be az EU-val fenntartott kapcsolatokban”, így elérhetővé válnak az eddig zárolt uniós támogatások. Javíthatná még a magyarországi kilátásokat egy erőteljesebb költségvetési konszolidáció, illetve a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés.
(Népszava)
