A Hongkongi Legfelsőbb Bíróság 45 demokráciapárti aktivistát börtönzött be - akár 10 évre - egy nemzetbiztonsági tárgyalás után. A lépés kritikát váltott ki az Egyesült Államokból és más országokból is.
Az ügy előzményeként, még 2021-ben összesen 47 demokráciapárti aktivistát tartóztattak le és vádoltak meg rendbontásra irányuló összeesküvéssel a Peking által bevezetett nemzetbiztonsági törvény alapján, amely akár életfogytiglani börtönbüntetést is eredményezhet.
Forty-five democrats received jail terms of up to 10 years on Tuesday in Hong Kong's largest national security case. They were arrested in January 2021 and charged the following month.
— Hong Kong Free Press HKFP (@hkfp) November 19, 2024
The case revolves around a primary election in July 2020 that aimed to help the pan-democrats… pic.twitter.com/vQT6mAPEKl
Benny Tai-t volt jogtudóst, akit az ítéletben az aktivisták terveinek kiagyalójaként azonosítottak, 10 év börtönbüntetésre ítélték, ami a 2020-as nemzetbiztonsági törvény alapján kiszabott eddigi leghosszabb büntetés.
A vádak egy nem hivatalos „előválasztás” 2020-as megszervezésével kapcsolatosak, amelynek célja a parlamenti választások jelöltjeinek kiválasztása volt. Az ügyészek azzal vádolták az aktivistákat, hogy megválasztásuk esetén potenciálisan bomlasztó cselekményekkel akarták megbénítani a kormányt. Néhány nyugati kormány kritizálta a pert, az Egyesült Államok „politikai indíttatásúnak” nevezte, és sürgette az elítéltek szabadon engedését, mivel Washington szerint legálisan és békésen vettek részt politikai tevékenységben.
A kínai és a hongkongi kormány szerint a nemzetbiztonsági törvényekre azért volt szükség, hogy helyreállítsák a rendet a 2019-es tömeges demokráciapárti tüntetések után.
A 118 napos tárgyalás után májusban 14 aktivistát találtak bűnösnek, 31-en pedig magukat vallották annak, így mindannyiukat 4-től 10 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.
A valódi bűnünk Peking előtt az, hogy nem elégedtünk meg azzal, hogy manipulált választásokon vegyünk részt
– írta egyikük egy Facebook bejegyzésben. „Szembe mertük állítani a rezsimet azzal a kérdéssel, hogy lehetséges-e valaha demokrácia egy ilyen rendszerben? A válasz a társadalom minden frontján való teljeskörű fellépés volt.”
Mennyire támogatja vagy ellenzi a pro-demokrácia mozgalmat?
Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak azt mondta: „senki sem folytathat illegális tevékenységet a demokrácia nevében, és ezután nem próbálhat meg elmenekülni a büntetés elől.”
Az ítélet napján már kora reggel több száz ember állt sorban a bíróság előtt, hogy megpróbáljon helyet foglalni a tárgyalóteremben. A rendőrséget kutyákkal és páncélozott teherautóval felszerelve vezényelték ki. Néhány embert át is kutattak és kihallgattak. „Úgy érzem, hogy egy ilyen igazságtalanságnak kell, hogy tanúi legyenek” – nyilatkozta egy résztvevő, majd hozzátette: „a demokratáknak tudniuk kell, hogy még mindig élvezik a közvélemény támogatását.”
A döntés, amely a kritikusok szerint elhomályosítja Hongkong globális pénzügyi központként betöltött szerepét, akkor született, amikor a város nemzetközi pénzügyi csúcstalálkozónak adott otthont.
Donald Trump amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje, Marco Rubio határozottan bírálta a tárgyalást és a nemzetbiztonsági törvényt „Hongkong autonómiája, jogállamisága és alapvető szabadságai elleni átfogó támadásának” nevezte. (Danube Institute Blog)
