Alternatív történelmi játékra hívta az érdeklődőket kedden késő délutánra a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet.
A négyéves száműzetéséből visszatérő korábbi fideszes EP-képviselő, Szájer József új könyvének bemutatóján ugyanis mindenkinek úgy kellett tennie, mintha Szájer 2020 novemberében nem is menekült volna az ereszen egy homoszexuális szexpartiról. Erről egyetlen szó sem esett a rendezvényen. Arról igen, hogy Szájer most „visszatért”, de hogy pontosan honnan tért vissza, és egyáltalán miért kellett odamennie, ahonnan most visszatért, a rendezvény résztvevői semmit nem tudnának, ha csak a rendezvény megszólalóin múlt volna.
A Terror Házában egyébként fényes társaság gyűlt össze, régi és kevésbé régi harcostársai méltatták Szájert, G. Fodor Gábor laudált, majd kerekasztalbeszélgetést tartottak Lévai Anikó, Schmidt Mária, Békés Márton történész és a szerző részvételével. Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója moderált. Ez az intézet is egy a Schmidt Mária körüli intézethálóból, ebbe a hálóba csatlakozik most Szájer József Szabad Európa Intézete is. A beszélők mellett alkotmánybírók, parlamenti képviselők, államtitkárok és a Kúria elnöke is eljött a rendezvényre.
A Frontvonalban című kötet Szájer 30 éves politikai pályájáról szól, és 2020-ban zárul, azaz a homoszexuális orgia és az eresz már nincs benne, mindezt a könyv előszava egyszerűen „eseménynek”, „közéletre nem tartozó történetnek” nevezi, ami ugyanakkor véget vetett Szájer közéleti pályafutásának.
Fekete Rajmund Szájer bemutatásával indított, elmondta, hogy a politikusnak már akkor favágó szakálla volt, amikor ez még nem volt divat a hipszterek között, mégsem tudunk róla igazán sokat, mert kerülte a magamutogatást. „Mindig is a kemény munka híve volt”.
G. Fodor Gábor pedig, mintha csak a könyvbemutató, azaz Szájer 2020 óta első nyilvános szereplésének mottóját akarná megadni, a könyvből vett idézettel kezdte laudációját, és azt mondta: „A csend nagyon hangosan tud kiabálni”. Persze a könyvről is nagyon szépeket mondott, a kivételesség gondolata szervezi, több könyv van benne egyszerre, és bevezet az igazi politikába.
„Benne rejtőzik egy Fidesz-könyv”, de a fundamentumok könyve is, hiszen az új alaptörvényről is szól, de emellett „a Józsi könyve is”, személyes történetekkel. G. Fodor azt mondta, Szájer őt egy kicsit Puskásra emlékezteti, hiszen Szájer is „totális játékos”, akit bárhová lehet helyezni a pályán, és helytáll, és nagyon tud küzdeni.
A Fidesz egy kivételes történelmi pillanatban kapott egy lehetőséget, hogy formálja a politikát, ez a nemzedék küzdelemként fogja fel a politikát, a nemzeti önrendelkezésért és a szabadságért küzd.
Fekete aztán megkérdezte Szájert, miért most érezte úgy, hogy itt az ideje visszatérni, hiszen „négy évre teljesen eltűntél”. Szájer szerint ez „nagyon egyszerű történet”, aztán mégsem olyan egyszerűen mesélte el. Azt mondta, 30 év nagyon hosszú életút, a legtöbb politikus pályája ennél sokkal rövidebb. „Elfáradtam a sok küzdelemben” – tette hozzá, szerinte ugyanis volt egy fordulópont az európai politikában az utóbbi években. Korábban a magyarok azt gondolták, minél jobban be kell épülniük az európai intézményrendszerbe az érdekeink érvényesítéséhez, de aztán rájöttek, bármit is tesznek, ha nem bólogatnak mindenre, amit a nyugatiak mondanak, akkor nem fogják elismerni őket.
„Sokat gúnyolódott a sajtó, hogy a lemondásomkor azt mondtam, elfáradtam, nyilván az utána történtek miatt” – utalt az ereszre, de hozzátette: tényleg elfáradt.
Schmidt Mária akkor kezdett el először „Józsival” dolgozni, amikor Szájer a Fidesz frakcióvezetője volt az első Orbán-kormány idején, és a Terror Háza főigazgatója felidézte, mennyire imádta Szájert a koalíciós egyeztetéseken Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke. Igaz, Szájer erre nem emlékezett. Schmidt szerint azért kereste meg Szájert a 2020-ban történtek után, mert úgy érezte, nem heverhet parlagon egy ilyen intellektus, és Szájernek végre el kellene kezdenie tudományos munkát végezni. Ezért „csábító munkát” kezdett el, de örül, hogy ezt végül siker koronázta.
Szájer azzal mentegetőzött, hogy szerinte 63 évesen már nem lesz tudós valakiből, ezért „a tudományos szót tompítanám, erre ne számítsanak”, „de gondolkodni képes és hajlandó is vagyok”.
Lévai Anikó arra emlékezett, hogy Szájer már a Bibó Szakkollégiumban tudós, tanáralkat volt, írt például egy római jogi tankönyvet a vis maiorról, és „Viktorék már abból vizsgáztak”.
Békés Márton Szájer visszatéréséről azt mondta, azért tartott eddig, mert a jó dolgokra várni kell, majd ledobta az atombombát, Szájerhez fordulva azt mondta:
„A pályádban egyetlen egy olyan dolog van, ami fölött nehezen tudtam napirendre térni.”
Aztán leheletnyi hatásszünetet tartva elmesélte, hogy Szájerék kutyája egyszer megette a cipőfűzőjét.
Szó esett az alaptörvényről is, amit „a Józsi írt, meg a Fidesz”, Szájer szerint az ellenzék csak 2020-ban, fedezte fel, hogy ő lenne az alaptörvény atyja. Természetesen ezzel is az „eseményre” utalt, de részletesebben nem beszélt róla. Kiderült viszont, hogy az „esemény” idején még ideges sem volt, elmondta ugyanis, hogy életében „két kitüntetett pontra emlékszik, amikor igazán ideges” lett, máskor inkább elfojtotta az érzést. Egyszer, amikor a Fidesz alakulása után az akkor kommunista (ma fideszes) pártlapként működő Magyar Nemzet azt írta, hogy a Fidesz törvénytelen szervezet. Másodszor pedig, amikor az Európai Parlamentben egy angol képviselő és Daniel Cohn-Bendit kritizálta az új alaptörvényt, amiért átnevezi a Magyar Köztársaságot Magyarországgá.
Hát akkor így. (Telex)
