A madárinfluenza globális fenyegetést jelent.
Intenzív osztályon kezelnek egy kanadai tinédzsert, aki november elején ismeretlen körülmények között fertőződött meg H5N1 madárinfluenzával. A kritikus állapotú páciensből izolált vírus genomjának kezdeti elemzése arra utal, hogy az elsősorban madarakhoz adaptálódott kórokozó veszélyes mutációkat szedett össze, amelyek megkönnyíthetik, hogy embereket fertőzzön meg.
Nincs jele emberről emberre történő terjedésnek, ami jó hír. De pontosan ez az a forgatókönyv, amitől tartunk
– nyilatkozta Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem mikrobiológus professzora.
Posztjaiban a virológus rossz hírnek nevezte a kórokozó genomjában felbukkant mutációkat, és azt javasolta, hogy a hatóságok közelről kövessék az esetet, és erősítsék meg a kórokozó-szűrési vizsgálatokat. Azt is hozzátette, hogy a H5N1 2.3.4.4b kládjába tartozó vírusok által okozott emberi fertőzések a közelmúltban többnyire enyhe lefolyásúak voltak, itt viszont nem erről van szó. A Reuters hírügynökség november 12-én azt írta, hogy a tinédzsert egy Brit Columbia-i gyermekkórházban kezelik, és információk szerint továbbra is kritikus állapotban van.
Ő egy alapbetegségek nélkül élő, egészséges tinédzser volt a fertőzést megelőzően – mondta Bonnie Henry, a nyugat-kanadai tartomány egészségügyi tisztviselője egy sajtótájékoztatón.
Ez csak arra emlékeztet minket, hogy ez a vírus a fiataloknál előrehaladott, nagyon súlyos megbetegedést képes okozni, gyors állapotromlással
– tette hozzá.
A kanadai közegészségügyi hatóságok a kontaktkutatás során eddig nem találtak több fertőzöttet, azaz nincs bizonyíték a mutálódott kórokozó továbbterjedésére. Azt még vizsgálják, hogy a tinédzser hogyan fertőződhetett meg, de annyi már biztos, hogy az esetnek nincs köze az amerikai szarvasmarhák körében év eleje óta terjedő H5N1-járványhoz.
A legveszélyesebb kórokozók között számon tartott H5N1 miatt a 2000-es évek eleje óta kongatják a vészharangot a szakemberek. A vírus először 1997-ben okozott igazolt emberi megbetegedéseket, akkor a 18 detektált fertőzésből 6 volt halálos kimenetelű. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a 2003-2023 között észlelt, 882 regisztrált H5N1-megbetegedés 52 százaléka végződött a páciens halálával. A valós halálozási ráta ennél alacsonyabb lehet – egy 2008-as tanulmány 14-33 százalékra becsülte –, és változhat a vírus evolúciójával is.
A 2020-ban elsőként Hollandiában észlelt 2.3.4.4b kládhoz köthető emberi megbetegedések általában enyhe tünetekkel jártak, és ez igaz az eddigi 53, az Egyesült Államokban idén regisztrált H5N1-megbetegedésre is, amelyek szinte mind a szarvasmarhajárványhoz köthetők.
A 2.3.4.4b globális terjedése közben néhány aggasztó, emlősökhöz történő alkalmazkodásra utaló mutáció is felbukkant: előbb egy spanyol nyércfarmon, majd vadon élő kanadai emlősökben, utána pedig lengyel házimacskákban és az amerikai tehenek között terjedő vírusokban. Ezért a WHO vezető kutatója, Jeremy Farrar hatalmas kockázatnak nevezte a H5N1 emberekre történő terjedését.
A mostani esetnél a vírus a kutatók szerint a tinédzser szervezetében mutálódhatott.
A kanadai fertőzést okozó vírus a 2.3.4.4b klád D1.1 típusába tartozik. Ezek mostanában vadon élő madarak körében keringenek Észak-Amerika nyugati partvidékén, és az elmúlt hónapokban több baromfiállományban is járványkitörést okoztak az Egyesült Államok Washington államában és a kanadai Brit Columbiában. A D1.1 típust Richard Webby influenza-szakértő virológus különösen aggasztónak nevezte.
Hensley szerint potenciálisan rengeteg, tejgazdaságokban vagy baromfitelepeken dolgozó ember van kitéve fertőzés kockázatának, és a virológusok attól tartanak, hogy megjelenik egy emberi fertőzés során egy random mutáció, amitől a vírus képessé válik hatékony, emberről emberre történő átadódásra, és azután elszabadul. Arra ugyanakkor szerinte semmi nem utal, hogy a kanadai esetben az emberek közötti terjedés elkezdődött volna. (qubit.hu)/Agroinform
