Meglehetősen nagy káoszt eredményezne, ha Robert Fico ötlete nyomán hét százalékra emelnék a parlamenti küszöböt, és félmillió euróra a választási kauciót.
Ráadásul úgy tűnik, politikai támogatottsága sincs a dolognak, még a koalícióban sem. A Magyar Szövetség azonban meglovagolná a választási rendszerről szóló vitát.
Robert Fico még szombaton nyitotta meg a témát az STVR szombati rádiós vitaműsorában – kicsit váratlanul, hiszen semmi sem jelezte előre, hogy foglalkoztatná a választási rendszer reformja.
A miniszterelnök azonban kijelentette, hogy a jelenlegi rendszer árt az országnak, és hirtelen bedobott két konkrét ötletet is: szerinte el kéne gondolkodni a parlamenti küszöb hét százalékra emeléséről, és a választási kaució 17 ezerről félmillió euróra való emeléséről. Ficónak láthatóan a kis pártokkal van gondja, ezt a rádióműsorban említette is. „Ez a politikai rendszer, amelyben száz párt működik, valóban bizonyos beavatkozásokra szorul” – mondta a kormányfő.
Hozzátette azonban: a reformot nem most rögtön képzeli el, és kijelentette, hogy a többi párttal is meg kellene egyezni bármilyen beavatkozásról.
Rendszer
Robert Ficónak igaza van abban, hogy Szlovákiában kifejezetten sok párt van. A belügyminisztérium nyilvántartásában 272 párt vagy mozgalom szerepel, ezek döntő többsége már vagy megszűnt, vagy felszámolási eljárás alatt van – de még így is akad több tucat olyan minipárt, mely elindulhat a választáson, ha listát tud állítani, és le tudja tenni a kauciót.
Az azonban nem világos, hogy a küszöb és a kaució emelése hogyan változtatná meg a helyzetet – azon kívül, hogy megbonyolítaná a már létező pártok életét, melyeknek támogatottsága a jelenlegi küszöb környékén mozog.
Szlovákiában arányos választási rendszer működik, ami azt jelenti, hogy az egész ország egy választókörzet, a parlamenti pártok pedig szavazatarányuk szerint részesülnek a parlamenti mandátumokból. Az intézményesített küszöb öt százalék, koalíciók számára pedig hét százalék – ez egyébként még egy kicsit magasnak is számít. Az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése például egy 2007-es határozatában három százaléknál nem magasabb választási küszöböt ajánl.
Persze vannak országok, ahol ennél magasabb választási küszöbbel dolgoztak. Ilyen például Törökország, ahol 2002-ben tízszázalékos volt a küszöb, és az 1999-ben megválasztott parlament minden pártja elbukott. A parlamentbe akkor mindössze két párt jutott be – azóta hét százalékra csökkentették a küszöböt.
Egy másik ilyen ország Oroszország, ahol 2011-ben még hétszázalékos volt a választási küszöb. Oroszország választási rendszere ekkor teljesen arányos volt – Putyin 2005-ben vezette ezt be, hogy stabilizálni tudja a hatalmát. Később azonban visszatértek a vegyes választási rendszerhez, és az ötszázalékos küszöbhöz.
Ezekből a példákból is látható tehát, hogy a magasabb küszöb eszközéhez akkor nyúl a hatalom, ha önmagát szeretné bebetonozni. Oroszországban a 2005-ös választási reformmal kezdődött a politikai pluralitás megszűnése, Törökországban pedig a baloldali és kurd pártokat akarták kiszorítani a magas küszöbbel.
Annak általában politikai oka van, ha valaki elkezd machinálni a választási rendszerrel – mondja a Napunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Feltételezi, hogy Robert Fico annak akarja elejét venni, hogy a gyorsan felfutó új politikai projektek vagy épp a megerősödő kis pártok zavart okozzanak. Hozzáteszi azonban: kétségei vannak, hogy a Fico által felvetett változtatások önmagukban elegendőek lennének ahhoz, hogy távol tartsák ezeket a pártokat a választási harctól.
Sufnituning
A szlovák választási rendszer alapjai tulajdonképpen 1997 óta nem módosultak, azóta csak kozmetikai változtatások történtek, mint például a megyei választások egykörösítése – mondja a Napunknak Pavol Baboš politológus.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a reformot ne vetné fel valaki időről időre. Az olyan pártok, melyeknek sajátosságai miatt jobb lenne egy regionális megközelítéssel működő választási rendszer – például a KDH vagy a Magyar Szövetség –, olykor felvetik a reform lehetőségét.
A leghangosabban pedig az utóbbi időben a Matúš Šutaj Eštok által vezetett Hlas érvelt a rendszer reformja mellett. Šutaj Eštok október közepén a párt programkonferenciáján arról beszélt, hogy a Hlas jövőre bemutatja reformtervezetét, amely egy igazságos választási rendszert eredményezne, és visszaadná a hatalmat a régióknak. Ez a felvetés egyébként már tavaly januárban sajtónyilvánosságot kapott.
A Hlas elképzelése azonban teljesen más, mint a Fico-féle felvetés. A miniszterelnök ötlete pedig még a koalícióban sem talált támogatókra. A Hlas jelezte, hogy Fico velük nem egyeztetett, de egyébként nyitottak lennének arra, hogy beszéljenek a témáról. Az SNS berkeiből azonban például a Denník N-nek is jelezték, hogy nincs ínyükre a javaslat – a pártot, amely 2023-ban is épp csak becsúszott a parlamentbe, valószínűleg likvidálná Fico javaslata.
A legmeglepőbb pedig talán Peter Pellegrini államfő, a Hlas korábbi elnökének reakciója volt. Pellegrini újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a kormányfőnek az ország és Európa valódi problémáira kellene koncentrálnia. S ha ezek megoldódnak, foglalkozhat az ország a parlamenti küszöb megemelésével. Ez a nyilatkozat már csak azért is meglepő, mert Pellegrini még a Hlas elnöke volt, mikor a párt a háttérben elkezdte tematizálni a választási reform kérdését.
Hatások
Pavol Baboš egyébként Fico felvetését alapvetően marketingtrükknek tartja. Mindazonáltal érdemes rá odafigyelni, mert a választási küszöb megemelése egyszerűbb lehet, mint gondolnánk. Elméletileg egy egyszerű törvénymódosítással elérhető, nem kell hozzá alkotmányos többséget keresnie a koalíciónak.
Ha a hétszázalékos küszöb már a 2023-as parlamenti választáson érvényben lett volna, a parlament csupán négy pártból állna: a Smerből, a Hlasból, a Progresszív Szlovákiából és a Slovensko mozgalomból, mely koalícióként ugrotta meg a rájuk érvényes küszöböt. A Smernek a Hlasszal ma a jelenleginél is kényelmesebb többsége lenne 87 mandátummal.
Ha pedig a mostani felmérések alapján kellene összeállítani a parlamentet, a Smernek még egyszerűbb lenne a dolga: a PS teljesen egyedül maradna az ellenzéki oldalon, Ficónak pedig a Hlasszal és a megerősödő Republikával együtt akár 100 képviselője is lehetne. Sőt, kormányt már a Hlasszal is tudna alakítani, több mint 80 képviselővel.
A magasabb parlamenti küszöb és a sokszorosára emelt választási kaució valószínűleg alaposan megkavarná a jelenlegi pártstruktúrát nemcsak a jobboldalon, hanem a szélsőjobboldalon is. Az SNS, mely már most is csak úgy jutott be a parlamentbe, hogy a listájára vett minipártokat és a dezinformációs szcéna különböző személyiségeit, valószínűleg lemorzsolódna. Szavazóinak egy része valószínűleg a Smerhez vándorolna, vagy a Republikához – a szélsőjobboldalon is elindulna egyfajta hógolyó-effektus.
A hagyományosan fragmentált szlovák jobboldalon és középen hasonló jelenségekre kerülhetne sor. A veszélybe kerülő pártokat minden bizonnyal közelebb sodorná egymáshoz a helyzet. Pavol Baboš megjegyzi azonban: a jobboldali pártok előtt már a 2023-as választás előtt is ott volt a racionális lehetőség, hogy megegyezzenek egymással, és együtt próbáljanak meg bejutni a parlamentbe. „A politika azonban gyakran nem racionális dolog” – mutatott rá az elemző.
De az sem lenne túlságosan szerencsés, ha a veszélybe kerülő ellenzéki pártok blokkba tömörülnének. Már csak azért sem, mert ezek nem feltétlenül kompatibilisek egymással: ezek a művileg létrejövő formációk instabilak lennének, mindenféle belső platformokkal és szárnyakkal, ami alaposan lelassítaná őket.
Abban az esetben pedig, ha mégsem alakítanának nagy közös jobboldali blokkot, valószínűleg azt tennék, amit 2023-ban az SNS: minipártokat és függetleneket vennének fel a listájukra. S nagy az esélye, hogy abba futnának bele, amibe most Andrej Danko pártja: hogy ezek az entitások egy idő után elkezdenének önállósodni, megbontva ezzel a párt kohézióját, s végeredményben tovább fragmentálva a már így is eléggé töredezett jobboldalt.
Baboš szerint eközben az sem valószínű, hogy az új formációkat eltántorítaná a választási versenyben való részvételtől a magasabb küszöb és kaució. „Az olyan politikai szereplőket, mint például Rudolf Huliakék, biztosan nem” – jegyzi meg az elemző.
Alkotmányossági kérdések
A küszöb és a kaució megemelése szinte biztosan azt eredményezné, hogy ezeket a lépéseket valaki megtámadná az Alkotmánybíróságon, mondja Baboš. Ezt megerősíti Mária Kolíková egykori igazságügyi miniszter, az SaS képviselője, aki a Denník N-nek azt mondta, ezek az intézkedések beleavatkoznának a szabad politikai versenybe.
Hasonlóan vélekedik a párt másik képviselője, Ondrej Dostál is. Mindketten úgy gondolják, hogy az aránytalanul megemelt küszöb és kaució elérhetetlenné tenné sok olyan formáció számára a választási részvételt, melyek egyébként releváns eredményt tudnának elérni.
Vincent Bujňák alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság már 2009-ben vizsgálta a választási kaució kérdését – és bár megállapította, hogy a kaució segíti, hogy a választáson csak olyan pártok vegyenek részt, melyeknek van reális lehetőségük a sikerre, a 16600 eurós kaució épp az alkotmányos elviselhetőség határán van.
Problémát jelenthet a hétszázalékos küszöb is: az alkotmányban ugyanis 2023-tól szerepel az arányos választási rendszer, melynek előnye a többségivel szemben épp az, hogy kevesebb az elvesző szavazatok aránya. A magasabb küszöb azonban azt eredményezné, hogy több lenne az elvesző szavazat is.
Magyar százalékok
A hétszázalékosra emelt választási küszöb valószínűleg végleg ellehetetlenítené a Magyar Szövetséget, mely az ötszázalékos küszöbtől is messze elmarad. Ennek ellenére Gubík László, a párt elnöke Facebook-bejegyzésében nem zárkózott el a dologtól kategorikusan.
„Olvasom, hogy Robert Fico legszívesebben emelné a választási küszöböt 5-ről 7%-ra. Ha a nemzetiségi pártok esetében csökkentik 5-ről 3%-ra, akkor részemről rendben is van. 2% föl, 2% le. Így fair. Akárhogy is lesz, készülünk a saját javaslatunkkal” – írja Gubík.
A pártelnök már a Napunknak adott nyári interjújában is arról beszélt, hogy tervei között szerepel a választási rendszer megváltoztatásának tematizálása.
„Kísérletet lehet tenni például a választási küszöb csökkentésére ötről négy százalékra, vagy egyéni választási körzetek kialakítására, netán a természetes mandátum bevezetésére olyan nemzetiségi pártok számára, mint mi. Mindre akad európai példa” – mondta az önálló magyar etnikai párt előtt álló lehetőségeket firtató kérdésre.
A szlovák törvények egyébként jelen pillanatban nem ismerik az etnikai párt jogi kategóriáját: a Magyar Szövetség, bár nemzetiségi pártként definiálja önmagát, pontosan ugyanazon keretrendszerben működik, mint az összes többi szlovákiai párt.
Gubík László a Napunk kérdésére azt mondta: továbbra is tartja, hogy a kérdésben a Magyar Szövetségnek saját javaslattal kell előállnia. „Ez nem azt jelenti, hogy ez a javaslat kész van, de vannak tervezetek, mi mentén kell majd elkészíteni” – jelentette ki, említve a megyei listás megoldást, a természetes mandátum intézményét, vagy akár a kvórum csökkentését 5 százalékról 4 százalékra. De nem zárkózik el attól sem, hogy beszéljenek a nemzetiségi párt jogi kategóriájáról.
„Az, hogy megnyílik a kérdés, jó alkalom arra, hogy előálljunk a saját elképzeléseinkkel. Teljesen egyértelmű, hogy ebbe a közjogi vitába bele kell állnunk” – mondta.
Pavol Baboš felhívja a figyelmet, hogy épp a nemzetiségi párt kategóriája és a rá vonatkozó esetleges alacsonyabb küszöb lehet alkotmányos szempontból a legproblémásabb. „Ha kinyílik ez az ajtó, akkor a törvényalkotónak foglalkoznia kellene más kisebbségekkel is, nem csak a nemzetiségekkel” – mondja hozzátéve, nem tudja elképzelni, hogyan működne a gyakorlatban az alacsonyabb küszöb ezen pártok számára úgy, hogy az ne sértse a pártok közötti igazságos verseny alapelveit.
László Róbert sem ismer túl sok példát a nemzetiségi párt kategóriájára, de épp a magyar példát említi, ahol van nemzetiségi mandátum, a német kisebbségnek például már van nemzetiségi képviselője, 2018-ban és 2022-ben is bejutott a parlamentbe. „Más kérdés, hogy az egész rendszer el van rontva” – jegyzi meg.
A szakértő inkább olyan megoldást tud elképzelni, mint Ausztriában, ahol nem országos listaállítás működik, hanem regionális, tartományi listák vetélkednek egymással. Ebben az esetben pedig Szlovákiában a Magyar Szövetség számára sem lenne nagy gond a hétszázalékos küszöb abban az esetben, ha ezeket a regionális választókörzeteket kedvezően alakítanák ki, és nem kellene az egész országgal versengeniük. (NAPUNK)
