Oleg Orlov, egy neves orosz emberi jogi aktivista Oroszország jelenlegi állapotát a Leonyid Brezsnyev-korszakbeli Szovjetunióhoz hasonlította, az abszurditás és az elnyomás erőteljes keverékeként jellemezve azt.
Az orosz emberi jogi aktivista jelenleg bírósági eljárás alatt áll egy tavaly megjelent cikkei miatt, amelyekben Oroszországot "fasiszta" államként ábrázolta. Orlov, akire akár három év börtönbüntetés is várhat.
Oleg Orlov, az ismert orosz emberi jogi aktivista párhuzamot vont Oroszország jelenlegi állapota és a Szovjetunió elnyomó brezsnyevi korszaka között. A 70 éves férfi jelenleg bíróság előtt áll a tavaly megjelent cikkei miatt, amelyekben Oroszországot "fasiszta" államként ábrázolta, amely neheztel a Szovjetunió 1991-es felbomlása miatt. Ha Orlovot elítélik, akár három év börtönbüntetésre is számíthat.
Orlov a Memorial jogvédő szervezet egyik kiemelkedő alakja, amely szervezet 2022-ben elnyerte a Nobel-békedíjat. Annak ellenére, hogy Oroszországban feloszlatták és betiltották, Orlov továbbra is szilárdan kitart nézetei mellett, Oroszországot a múltja által kísértett nemzetként jellemzi. Úgy véli, hogy Oroszország a totalitarizmus egy új formájába esett vissza, amelyet ő fasizmusnak nevez.
A közelmúlt eseményeiről, például a Wagner zsoldosok június 24-i sikertelen lázadásáról és arról, hogy az érintettek nem kaptak semmilyen retorziót, miközben őt az írásai miatt büntetőeljárás fenyegeti, Orlov abszurdnak nevezi a helyzetet. Azt jósolja, hogy
Oroszország jövőjét az Ukrajnában zajló konfliktus fogja meghatározni, de sajnálja, hogy Oroszország elszalasztotta a lehetőséget, hogy ebben az évszázadban a globális hatalmak közé kerüljön.
Orlov arra figyelmeztet, hogy ha a jelenlegi rezsim továbbra is hatalmon marad, Oroszországot a hanyatlás és a stagnálás elhúzódó időszaka fenyegeti. Azt állítja, hogy Oroszországot nem csak az előző évszázadba, hanem még messzebbre, a 19. századba vetették vissza.
Orlov úgy emlékszik vissza az 1990-es évek elejére, mint egy küzdelmes, ugyanakkor reményteli és a változás lehetőségével teli időszakra. Ezek a remények azonban kezdtek szertefoszlani az olyan események, mint az első csecsen háború (1994-1996), majd Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése a második csecsen háború (1999-2009) közepette. Orlov szerint Putyin a háborút politikai stratégiájaként használja, és "a háború embereként" jellemzi őt."
Az aktivista az oroszországi elnyomás jelenlegi szintjét a brezsnyevi uralom idején tapasztaltakhoz hasonlítja, miután Andrej Szinyavszkij és Juli Daniel írókat 1965-ben letartóztatták. Kritizálja, hogy Putyin olyan vezetőként mutatja be magát, aki véget vetett a korábbi évtizedek zavarainak, miközben szembeszállt az orosz érdekeket elutasító nyugati hatalmakkal.
A nyugati ideológiák által befolyásolt, hazafiatlan disszidensnek tartott Putyin támogatóinak kritikája ellenére Orlov továbbra is határozott. Amikor a közelgő perének kimeneteléről kérdezték, kijelentette:
Tudom, hogy nem fognak felmenteni. De mi más lehetőségem van? Kérjek bocsánatot, sírjak és ígérjem meg, hogy soha többé nem teszek ilyet? Ezt nem fogom megtenni.
