A tények azt mutatják, hogy külkereskedelmi gondok legfőképpen Keleten vannak.
„Ha nyugaton nem tudják megvenni a termékeinket, vegyék meg keleten, ez kell a gazdaság helyreállításához” – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában, azt fejtegetve, hogy a magyar iparral semmi baj, csak külkereskedelmi gondok vannak.
A tények viszont azt mutatják, hogy külkereskedelmi gondok legfőképpen Keleten vannak. Magyarországnak az ázsiai országokkal folytatott külkereskedelmi forgalmában az utolsó viszonylag sikeres évben, 2019-ben 10,6 milliárd eurós deficitje volt, vagyis ennyivel vásárolt többet a kivitelénél, és ez fokozatosan duzzadt: 2020: 12,5 milliárd, 2021: 13,1 milliárd, 2022: 17,3 milliárd, 2023: 18,4 milliárd euró volt a termékforgalmi hiány.
Ugyanakkor az európai országokkal folytatott külkereskedelemben 2019-ben csaknem 12 milliárd eurós, tavaly 22 milliárd eurós kiviteli többletet produkált a magyar gazdaság, ennyivel többet exportált az importjánál. Vagyis az utóbbi kiviteli többlet hiányában a magyar gazdaság fizetési mérlege összeomlott volna, nem lett volna egy petákja sem az ázsiai importra, vagy olyan mértékben nőtt volna évről évre az eladósodottsága, ami kezelhetetlen.
Persze ez csak játék a számokkal, hiszen a kettő összefügg: az ázsiai importból lesz nyugati export, és fordítva: a nyugati export ázsiai importot feltételez. Orbán mondata viszont játék a szavakkal.
A külkereskedelmi gyakorlatban azok az országok, amelyek valamely országtól, országcsoporttól sokat vásárolnak, igyekeznek segíteni saját termékeik értékesítését az adott piacokon, olyan feltételeket kialkudni, hogy növelni tudják eladásaikat. Nem tudni, történtek-e ez irányú próbálkozások, de a két fő ázsiai kereskedelmi partnerrel, Kínával és Dél-Koreával szemben az elmúlt fél évtizedben egyre csak nőtt a deficit.
A kínai-magyar külkereskedelmi forgalomban 2019-ben 4,9 milliárd eurós, tavaly 7,7 milliárd eurós hiány jött össze, ennek csak minimális részét fedezték azok a kínai hitelek, amelyek feltételeiről semmit sem lehet tudni. Dél-Koreával még fájdalmasabban alakult a forgalom. A 2019-es 2,4 milliárd eurós deficit tavaly 7 milliárd euróra nőtt!
Nyilván azért, mert a nagy dél-koreai befektetésekhez beérkeztek az eszközök, gyártósorok. Ha viszont ezek működésbe lépnek, nem az ázsiai kivitelt hivatottak növelni, hanem éppenséggel az európait. Vagyis az Ázsiával folytatott külkereskedelemben borítékolhatóan tovább nő a hiány, amit az európai értékesítés fog majd kiegyenlíteni. Pontosabban: annak kell kiegyenlítenie, különben nagy baj lesz.
Amúgy pedig, ha a hanyatló nyugat nem veszi meg a magyar termékeket, miért tenné meg ezt Ázsia, ahol egyébiránt Kína és Dél-Korea számos korszerű termék gyártásában valóban elhúzott. Vagyis, ha a magyar ipar és a magyar gazdaság sorsa azon múlik, megveszik-e keleten a magyar ipari termékeket, és ha igen, mennyit, akkor tényleg lehúzhatjuk a rolót. (hvg.hu)
