Az újrázó államfő azt ígéri, figyelembe veszi az ellene szavazók aggodalmait is.
Mania Sandu, a Moldovát eddig is irányító elnök a vasárnap tartott elnökválasztás második fordulóját Alexandr Stoianoglo ellenében - írja a Reuters. A moldovai központi választási bizottság tájékoztatása szerint Maia Sandu a szavazatok 54,35 százalékát szerezte meg riválisával szemben.
Maia Sandu és pártja a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) az EU-integráció híve, Alexandr Stoianoglo a hagyományosan oroszpárti Szocialista Párt (PSRM) támogatásával inkább a Putyin-féle Oroszországhoz közeledne, így az orosz beavatkozási kísérletek szegélyezte megméretés arról is szólt, hogy a moldovaiak megerősítsék, amit az EU-integrációról szóló október 20-i népszavazáson egyszer már szentesítettek, vagyis hogy országuk az Európai Unió tagja legyen. A népszavazáson csak hajszálvékony, 10 564 szavazatnyi többséggel ment át, hogy alkotmányba foglalják az EU-csatlakozás szándékát.
Ezzel együtt az Alexandr Stoianoglo támogatottsága azt jelzi, hogy Moldovának nem lesz sima útja az EU felé, az újraválasztott elnök pártja elég nagy kihívások elé néz a kulcsfontosságú jövő nyári parlamenti választáson és a kormányozni képes koalíció összeállításakor kormány összeállításakor. Alexandr Stoianoglo azzal kampányolt, hogy bár támogatja az uniós integrációra irányuló törekvéseket, az általa nemzetinek nevezett érdekek miatt az Oroszországgal való kapcsolatokat is fejleszteni akarja. Emiatt Maia Sandu a Kreml érdekeinek trójai falovaként jellemezte riválisát, győzelmi beszédében azonban békülékeny hangon azt mondta: – Moldova, győztél! A méltóságteljes jövőnk érdekében hozott döntésünkben senki sem maradt vesztes. Hozzáfűzte, hogy figyelembe kell vennie az ellene szavazók aggodalmait is. – Meghallottam mindazok hangját, akik engem támogattak, és azokét is, akik Alexandr Stoianoglóra szavaztak. Elkötelezett vagyok, hogy az ország minden polgárának elnöke legyek (...) Szeretném ha tudnák: minden hangot meghallottam, beleértve a kritikusakat is. Köszönöm, hogy a sérelmek és múltbeli elégedetlenségek ellenére országunk védelmét helyezték előtérbe - fogalmazott.
A szavazáson 2010 óta a legnagyobb számban vettek részt külföldön élő moldovaiak, miután a diaszpórának először nyílt lehetősége voksolni. A Moldován belüli eredmények szerint Maia Sandu szoros versenyben 48,8 százalékkal alulmaradt Stoianoglóval szemben, aki szavazatok 51,2 százalékát gyűjtötte be. Az újraválasztott elnök ezzel szemben a külföldön élők 80 százalékának voksát nyerte el, bár ezek feldolgozása még folyamatban van.
Maia Sandu nemzetbiztonsági tanácsadója, Stanislav Secrieru vasárnap kemény vádakat fogalmazott meg Oroszországgal szemben, mondván, hogy a Kreml jelentős mértékben beavatkozott a választási folyamatba. „Masszív orosz beavatkozásnak vagyunk tanúi a választási folyamatunkba ... egy olyan próbálkozásnak, amely valószínűleg torzítja az eredményt” – írta Stanislav Secrieru vasárnap az X-en. Olyan jelentésekre hivatkozott, amelyek szerint szavazókat szállítottak az urnákhoz, valamint hackertámadásokról és bombariadókról érkeztek hírek a tengerentúli, európai szavazóhelyiségekből. Oroszország egyelőre nem kommentálta az eseteket, de korábban többször is tagadta a beavatkozás vádját.
Alexandr Stoianoglo - Forrás: DANIEL MIHAILESCU/AFP
Alexandr Stoianoglo kelet-nyugati egyensúlyt kereső retorikája éles ellentétben állt Maia Sandu négyéves elnökségével, amely alatt látványosan hűvösre fordult Moldova viszonya Oroszországgal, Moldovából orosz diplomatákat utasítottak ki, az elnök pedig határozottan elítélte Vlagyimir Putyint a háború elindításáért Ukrajna ellen. Maia Sandu a vasárnapi megméretést úgy állította be, mint egy választást a 2030-ig tartó uniós jövő és a bizonytalanság, instabilitás között. Kihívója ezzel szemben azzal kampányolt, hogy az elnök nem törődik a moldovai emberek mindennapi gondjaival, és azzal vádolta őt, hogy megosztó politikát folytat egy olyan országban, ahol ahol a román nyelvű többség mellett nagyszámú orosz ajkú kisebbség él. Leginkább azok szavaztak rá, akik a kabinet gazdaságpolitikája ellen tiltakoztak. Moldovának a Covid-19 járvány utóhatásaival, az orosz-orosz háború és a menekültjei jelentette nyomással, illetve az orosz gázszállítások drasztikus csökkenésével is küzdenie kell, ami mered inflációhoz vezetett a kelet-európai országban. (Népszava)
