A különböző képzéstípusok esetében a fenntartó megfogalmazott egy, az írásbeli felvételi vizsgarészben elvárható pontszámot.
„Ajánlást” kaptak az idei tanévben a tankerületi fenntartású gimnáziumok arról, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményeket elért tanulókat érdemes felvenniük – értesült a Népszava.
Több gimnázium felvételi tájékoztatójában is megjelent, hogy a különböző képzéstípusok esetében a fenntartó megfogalmazott egy, az írásbeli felvételi vizsgarészben elvárható pontszámot, melyek a következők:
- négy évfolyamos képzés esetében minimum 50 pontot,
- a nyelvi előkészítő esetében 60 pontot,
- a hat évfolyamos képzéseknél 70 pontot
„ajánlott” elérni a 100-ból azoknak a felvételizőknek, akik gimnáziumokba szeretnének bekerülni.
Ha az intézmények a központi elvárásnak megfelelően bonyolítják le a felvételit, az sok általános iskolást foszthat meg a gimnáziumi továbbtanulástól. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly
- a nyolcadikos általános iskolások 47,8 százaléka (21,4 ezer tanuló) 50-nél kevesebb pontot ért el a központi írásbelin.
- A hatodikos általános iskolásoknak, akik tavaly hatosztályos gimnáziumba felvételiztek, csupán 23,15 százalékuk (a 9344-ből 2163 fő) szerzett 70 vagy ennél magasabb pontszámot.
Kivételt jelentek ugyanakkor azok a gimnáziumok, amelyek részt vesznek az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban – ezeknél nincs központi elvárás az írásbelin elért eredményekről.
A tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központ (KK) lapunk megkeresésére elismerte, az intézmények valóban megkapták az ajánlást, de – mint fogalmaztak – minden esetben az iskola dönt arról, hogy ezt mennyiben veszi figyelembe.
Az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés „presztízsének” növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben. Továbbá, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt, hiszen jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció, amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz
– írták. Hozzátették: a Honvéd Kadét Program, Arany János Program esetében, a programok specialitása miatt nem történt ajánlás.
A KK válaszából az olvasható ki, hogy szerintük sok olyan diák kerül be a gimnáziumokba, aki nem képes elvégezni a gimnáziumi képzést, ezért máshol „megfelelőbb helyen” lenne, például szakképző intézményekben. Ám a statisztikai adatok azt mutatják, hogy épp a szakképzésben jelent nagyobb kihívást a lemorzsolódás. Az Oktatási Hivatal adatai szerint
a 2023/2024-es tanév első félévében a gimnáziumokban mindössze 1,05 százalék volt a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya. Ezzel szemben a szakképzésben 7,67 százalék volt a lemorzsolódás mértéke tavaly
– erről Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár számolt be nemrég.
Az írásbeli felvételi pontszámaival kapcsolatos központi ajánlás megjelent a győri Révai Miklós Gimnázium felvételi tájékoztatójában is. Az iskola igazgatója, Horváth Péter – aki a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is – lapunknak azt mondta: a gimnáziumok eddig is meghatározhatták a felvételi ponthatárokat, a pontszámok azonban nemcsak az írásbelin szerzett, hanem a 7. év végi és 8. félévi osztályzatok alapján számított hozott pontokból, illetve esetenként a szóbeli felvételi eredményeiből állnak össze. Véleménye szerint
a központi ajánlás nem jelentheti azt, hogy egyes diákokat kizárnak a felvételiből, a gimnáziumi továbbtanulásból.
Arról, hogy tavaly a nyolcadikosok közel fele nem érte el az 50 pontot a központi írásbelin, Horváth Péter azt mondta, a gimnáziumokba egyébként is a nyolcadikosok 35-40 százalékát szokták felvenni. Ezt alátámasztják az előző tanév felvételi adatai is: idén tavasszal a sikeresen felvételiző nyolcadikosok 35,01 százalékát vették fel négyosztályos gimnáziumba, a többiek technikumokba, szakgimnáziumokba, szakképző iskolába, szakiskolába vagy készségfejlesztő iskolába mentek.
– Az igazgatóknak nem is áll érdekükben, hogy az eddigiektől eltérően rangsorolják a diákokat vagy kevesebb tanulót vegyenek fel. Vannak olyan diákok is, akik az általános iskolában kevésbé tudták megmutatni, mire képesek, a gimnáziumban viszont ez megváltozott.
Nem biztos, hogy érdemes elengedni ezeket a gyerekeket, nekik is meg kell adni az esélyt
– fogalmazott Horváth Péter.
Egy év alatt szinte megduplázódott azoknak az…
„Ez egy gusztustalan, elitista szemlélet”
A mostani rendszerben nem ritka, hogy egyes igazgatók konkrét előírásként értékelik az elvárásokat, ajánlásokat, főleg, ha azok föntről jönnek – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője. Úgy véli, azokban az iskolákban, ahol szigorúan a központi elvárásoknak próbálnak megfelelni, egy ilyen ajánlásnak káros hatásai lehetnek: ha az osztálylétszámok nem is, az indítható osztályok száma csökkenhet, például úgy dönthetnek, hogy három gimnáziumi osztály helyett elég kettő is egy évfolyamon.
– A központi „ajánlás” és a Klebelsberg Központ magyarázata mindenesetre abba az irányba mutat, hogy a gimnáziumok véletlenül se legyenek az esélyteremtés helyszínei. A lemorzsolódást úgy csökkentenék, hogy akinél fennáll ennek a veszélye, az be se tegye a lábát a gimnáziumba. Mindenki menjen a helyére és ott húzza meg magát.
Az, hogy a gimnáziumok csak a legjobbaknak, a kiváltságosoknak valók, egy gusztustalan elitista szemlélet, semmilyen pedagógiai elgondolás nincs mögötte
– fogalmazott Nagy Erzsébet.
A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György is attól tart, hogy az iskolák – miután ki vannak szolgáltatva a tankerületeknek – be fogják tartani a hivatalos ajánlást, ami szerinte egy újabb durva beavatkozás az intézmények önállóságába, és a tanulók érdekeivel is ellentétes.
A kormányzat ezzel is a szakképzés felé tereli a gyerekeket, holott a tanulók és az ország hosszú távú érdeke a gimnázium és a felsőfokú végzettség támogatása lenne. A presztízst nem ezzel, hanem az oktatás minőségének javításával lehet emelni
– mondta.
Miklós György továbbá úgy véli, az intézkedés miatt tovább mélyülhet a főváros és a vidék közötti szakadék, a kisebb településeken élő tanulóknak csökken az esélye a versenyképes diploma megszerzésére. J. D. (Népszava)
