Hunor kever

„A józan ész programja” számos népszerű intézkedést ígér a magyar közösség támogatására és a bürokrácia csökkentésére. Ugyanakkor gyakran populista, és megvalósíthatósági problémákkal küzd, mivel a finanszírozási kérdések nem átláthatók, és a múltbeli eredmények hiányosságai is felvetnek kérdéseket az RMDSZ jelenlegi céljainak elérhetőségével kapcsolatban. A program ígéreteinek egy része hatékony politikai kampányeszköz lehet, azonban a választóknak reálisan kell mérlegelniük, hogy ezek az intézkedések hosszú távon hogyan és milyen eszközökkel valósíthatók meg a román gazdasági és politikai környezetben.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje bemutatta kampányprogramját, amelyben állítása szerint a polgárok érdekeit helyezi előtérbe az állammal szemben. „Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” hangoztatja következetesen Kelemen Hunor, aki azt hangsúlyozza, hogy indulásának célja elérni azt, hogy Románia „józan megoldásokkal, intézkedésekkel és működéssel” szolgálja a lakosságot, és ne hátráltassa azt. Az RMDSZ prioritásai között szerepel a fiatal családok támogatása, a diákok érdekeinek védelme, az adófizetők megbecsülése, a betegek ellátásának elsőbbsége, valamint a bürokrácia csökkentése, az állami beavatkozás mérséklése, és a magyar közösség iránti tisztelet növelése.

Az RMDSZ-elnök videóban mondta fel a program kiemelt témáit, amiket részletesen itt lehet elolvasni. Kelemen szerint, míg az RMDSZ kormányon volt, „józan ész” alapján képviselte Erdély érdekeit, azonban a koalícióból való kiszorulás óta növekvő gazdasági nehézségek és bizonytalanság jellemzi az országot. Fő problémaként az elvándorlást és a népességfogyást nevezte meg, ami szerinte az állami intézkedések hiányosságainak és az állam túlterjedésének következménye.

A családosok számára adócsökkentést, rugalmasságot és részmunkaidős foglalkoztatás-támogatást ígért, miközben új lakásépítési projekteket is belengetett: 2035-ig 100.000 önkormányzati bérlakást építtetne a gyerekes családok és pályakezdők számára, mindezt az RMDSZ kormányra kerülése esetén.

Beszélt az oktatási reformokról és a nyelvi jogok biztosításáról is. A magyar diákok számára a román nyelv megfelelő elsajátításának támogatását, új tankönyvek bevezetését és a kétszintű érettségi lehetőségét tűzte ki célul. Emellett szorgalmazza a magyar nyelv hivatalos használatát az önkormányzatokban és a közigazgatásban azokon a területeken, ahol a magyar lakosság jelentős arányban van jelen.

A programban beharangozott egészségügyi fejlesztések a betegek jogait és a szolgáltatások minőségét helyezik előtérbe, beleértve az elektronikus várólisták bevezetését, a vidéki orvosok támogatását és a járóbeteg-ellátás bővítését.

Bürokráciacsökkentésről is beszélt: az egységes adókulcs fenntartása, az adóbehajtási hatékonyság javítása és a vállalkozások terheinek csökkentése is fontos részei „ józan ész” programjának. Az infrastrukturális fejlesztésekről is szó esett: a program szerint több autópályára és kevesebb kifogásra van szükség. Az RMDSZ úgy véli, hogy az infrastruktúra fejlődésének elhanyagolása jelentősen akadályozza az ország gazdasági növekedését.

És persze, a legfelesőbb cél a kisebbségi és kulturális jogok védelme. Az RMDSZ célkitűzése, hogy a magyar nyelv hivatalos státuszt kapjon azokon a településeken, ahol „jelentős” magyar közösség él, és hogy biztosítsák a kulturális szimbólumok védelmét, valamint a helyben termelt adóbevételek visszaforgatását.

Jól hangzik, de reális-e?

A meghirdetett program kapcsán csak egy gyors elemzést végeztünk az ígéretek megvalósíthatóságára, finanszírozási hátterére és a politikai retorika mögötti konkrét intézkedési tervekre vonatkozóan.

1. Koalíciós elszigetelődés és az RMDSZ politikai helyzete

Azzal indított Kelemen Hunor, és amióta elöntötték a kampány-reelsek az erdélyi magyarok feedjeit, mindenhonnan az köszön vissza, hogy azóta nincs „józan ész” a román kormányban, amióta az RMDSZ-t eltávolították a kormánykoalícióból. Az, hogy a kizárásnak mi állt a hátterében, már nem annyira érdekes, holott néhány hónappal ezelőtt derült ki a Szövetség távozásának háttere: Kelemen Hunor elhatárolódásának hiánya Orbán Viktor tusványosi kijelentéseitől, amely a koalíciós partnerek elégedetlenségét váltotta ki. Ez a politikai szakadék volt az, ami meggyengítette az RMDSZ helyzetét, és hátrányosan befolyásolhatja a magyar közösség érdekképviseletét a román politikai szférában. Ezzel kapcsolatban azonban a program nem említi a múltbeli történéseket, és nem fogalmazza meg, hogy az elszigetelődés hogyan befolyásolja az RMDSZ politikai cselekvési lehetőségeit. Nehéz józan észnek nevezni azt a magatartást, amikor a politikai párt nemcsak önmaga, hanem a közössége érdekeivel ellentétes döntést hoz, és kitart egy olyan politikai nyilatkozat mellett, mint az Orbán Viktoré, amit egyébként mindenki elítélt, még ő maga is magyarázkodni volt kénytelen.

2. Nyelvi jogok és a tényleges nyelvhasználat problémája

Az RMDSZ programjában a magyar nyelv hivatalos használatának kiterjesztése erős hangsúlyt kap, különösen azokon a területeken, ahol jelentős a magyar lakosság aránya. Ez természetesen nagyon jól hangzik, a szimbolikus politizálás mindig is az RMDSZ erőssége volt, azonban ismét hiba van a számításokban, mert a Bálványos Intézet idei kutatása kimutatta, hogy Székelyföldön, ahol a magyar többség adott, mégis egyre ritkábban használják a magyar nyelvet az adminisztrációban. Az eredmények szerint többnyire a szimbolikus szintnél, a kétnyelvű táblák és feliratok alkalmazásánál le is állnak az önkormányzatok; a hivatalos dokumentumok fordítása és a kétnyelvű formanyomtatványok használata alacsony szinten marad. A felmérés azt is kimutatja, hogy a helyzet az elmúlt években láthatóan romlott. Egyrészt azok a civil jogvédő kezdeményezések tűntek el, amelyek korábban aktívan felügyelték és szorgalmazták a nyelvhasználati jogok betartását. Másrészt, az RMDSZ nem összpontosít erre a területre, és bár létrehozott egy saját jogvédelmi mozgalmat, ez inkább a jogvédelmi mező kontrollálására, mint a magyar önkormányzatok tevékenységének számonkérésére fókuszál.

Amúgy a kisebbségi törvény elfogadása lehet helyre tudná tenni azokat az elemeit a kisebbségvédelemnek, amik billegnek. De erről a jogszabályról már jó ideje ismét semmit nem hallottunk, holott 2020-ban az RMDSZ azt mondta, hogy a prioritásai között szerepel, és a koalíciós partnerekkel való egyeztetések révén kívánta elfogadtatni.

3. Adócsökkentési ígéretek és költségvetési hiány

A program jelentős adócsökkentéseket és szociális támogatásokat helyez kilátásba, miközben Románia költségvetési hiánya akár 8 százalékig is emelkedhet a választási évben. Az állami alkalmazottak fizetésének és a nyugdíjaknak a növelése tovább emelte a költségvetés terhét, így az RMDSZ adócsökkentési ígéreteinek megvalósíthatósága kérdéses. A program azt sem részletezi, hogyan finanszíroznák ezeket a terveket a jelenlegi pénzügyi helyzetben. Az adócsökkentés népszerű kampányfogásként szolgálhat, de megvalósítása nem tűnik reálisnak a román gazdaság pillanatnyi állapotát figyelembe véve.

Gazdasági elemzők idén többször is nyilatkozták, hogy a még hátralévő választások miatt idén biztosan nem várhatók jelentősebb korrekciós intézkedések, de az év végén felálló új kormánynak jövőre meg kell majd szorítania a nadrágszíjat. A Szabad Európának nyilatkozó Dan Chirleșan közgazdász szerint a legkézenfekvőbb megoldásnak az áfa (TVA) emelése ígérkezik. A szakember már tudni véli azt is, mivel fogja indokolni a kormány ezt a lépést. „Arra fognak hivatkozni, hogy az EU tagállamaiban 22-24 százalékos az áfa, nálunk pedig csak 19 százalékos. Volt egy jó időszakunk, de itt az ideje, hogy ezen a téren Európához igazodjunk” – magyarázta.

4. A populizmus és az államellenes retorika kockázatai

A programban visszatérő elem az állam, mint „ellenség” megjelenítése, amelyet az RMDSZ túlbürokratizáltnak és bizalmatlannak tart az állampolgárokkal szemben. Ezt populista retorikai eszközt már kimaxolta George Simion 2020-ban, és bebizonyította, hogy az állam ellen hergelni a választókat kifizetődő kampányfogás. De bármilyen hatékony lehet az elégedetlen választóknak ez a típusú megszólítása, azt is tudjuk, hogy növeli a társadalmi feszültségeket, és kedvezőtlen képet alakít ki az állami intézményekről. Az állam folyamatos negatív megítélése végül hogy egyeztethető össze az RMDSZ céljával, miszerint visszatérnének a kormányba, hogy az elvándorlást csökkentsék és a fiatalok számára lehetőségeket biztosítsanak? Egy csapásra fog minden megváltozni? Az állam működésének ilyen szintű kritikája nem ösztönzi a bizalomépítést, különösen a fiatalok körében, akik inkább az elvándorlást láthatják megoldásnak.

5. Lakhatási és infrastrukturális ígéretek

Kelemen Hunor 2035-ig 100.000 önkormányzati bérlakás építését tűzi ki célul, amely egy ambiciózus terv, és mondanom sem kell, hogy a Simion-tervre rímel. Az AUR-vezér azzal durrantotta be kampányát, hogy egymillió olcsó lakás megépítését ígérte meg. A lakások javasolt 35 ezer eurós ára azonban jóval a valós, négyzetméterenként 1000-1200 eurós építési költségek alatt van. Egy 50-52 négyzetméteres lakás legalább 70 ezer euróba kerül. Ha az állami költségvetésből kellene kifizetni az AUR által javasolt 1 millió lakást, 35 milliárd eurót tenne ki, ami Románia 2024-es költségvetési bevételeinek körülbelül 30 százalékát teszi ki. Nos, Kelemen Hunor ígérete annyiban különbözik a Simionétól, hogy mindössze 100.000 lakásról beszél, árakat nem említ, nem részletezi, hogy milyen költségvetésből, hogyan képesek fedezni az önkormányzatok ezt az építési programot. Egyszóval a Kelemen-terv több szempontból hasonlít az AUR populista ígéretéhez, amelynek a konkrét finanszírozási háttere úgyszintén nincs megnevezve.

7. Népességfogyás

2022 végén jött a hír, hogy a megszámláltatás eredményeképpen kiderült, épp hogy megüti az egymilliót az erdélyi magyarok száma. Az RMDSZ azonban ráfeküdt a sikerkommunikációs pedálra, és rögtön azt kezdte hangsúlyozni, hogy nézzük a pohárnak a teli részét: nem csökkentünk egymillió alá. „Nem fenyeget a nemzethalál” – mondta akkor Kelemen Hunor, mintegy üzenve ezzel Markó Bélának, aki korántsem volt ilyen optimista abban az elemzésében, amelyben a népszámlálási adatokra reflektált.

A társadalomkutatók tettek néhány kísérletet az adatok értelmezésére, de egy széles körű társadalmi kibeszélése annak, hogy végül is ez a drámai fogyás minek köszönhető, mekkora szerepe van ebben, például, a kettős állampolgárságnak, a romániai magyarság marginalizációjának, a magyar tömbvidék gyenge gazdasági teljesítményének, elmaradt.

Most már arról beszél az RMDSZ elnök, hogy félő, hogy Románia kiürül, és 2050-re egy elöregedett lakosságú országban összeomlik a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátás stb. Lehet, hogy épp erről kellett volna beszélni már 2022-ben, amikor még kormányon volt az RMDSZ?

8. Családtámogatás

A népességfogyáshoz és elvándorláshoz, külföldi munkavállaláshoz kötődik a családtámogatásról szóló fejezete is az államelnökjelölti programnak. Kelemen Hunor felemlegette, hogy az RMDSZ volt az, aki magyarországi mintára családügyi minisztérium létrehozását javasolta Romániában is, és felsorolta, hogy milyen eszközökkel támogatná a családokat a következőkben azért, hogy az itthon maradást elősegítse.

Arról már nem esett szó, hogy az RMDSZ egyébként törvényjavaslatot is előterjesztett, szintén magyarországi mintára, a kiskorúak nemi és nemzetiségi önazonosságának védelméről szóló tervezetet 2022-ben hallgatólagosan elfogadta a szenátus, azóta nincs hír róla. Ugyanakkor a programban nincs említés az élettársi kapcsolatok jogi bejegyzéséről, ami a modern társadalmi normák és a családjogi kérdések szempontjából fontos lenne.

Összegzés

Kelemen Hunor és az RMDSZ „józan ész” programja egy sor népszerű, a magyar közösség számára vonzó intézkedést ígér, ám a konkrét finanszírozási háttér és a megvalósíthatósági részletek hiányában sok pontja nem tűnik reálisnak. Az olyan nagy ívű terveknél, mint a 100.000 önkormányzati bérlakás építése, az adócsökkentések vagy a népességfogyás elleni támogatási rendszer, a konkrét megvalósítás nemcsak a politikai szándékon, hanem a gazdasági realitásokon is múlik. A populista retorika – az állam mint ellenség beállítása vagy a látványos lakhatási ígéretek – ugyan könnyen megszólítják az elégedetlen szavazókat, de kérdéses, hogy ezek a valóságban mennyire szolgálják a közösség érdekeit.

Az RMDSZ visszatérésre irányuló törekvése akár valós cselekvési lehetőségeket is biztosíthatna a magyar közösségnek, de a reálisan kivitelezhető megoldásokhoz átfogó és költségvetési szempontból megalapozott tervek szükségesek – a populizmus nem pótolhatja a fenntartható stratégiákat. (Transtelex)