A választási eredmények alapján a koalíció 209 képviselői helyet szerzett a parlament alsóházában, ami jelentős csökkenést jelent a korábbi 279 mandátumhoz képest.
Shigeru Ishiba miniszterelnök Liberális Demokrata Pártja (LDP) és a kisebbik koalíciós partner, a Komeito együttesen nem érte el a többséghez szükséges 233 mandátumot. Ez a koalíció legrosszabb választási eredménye azóta, hogy 2009-ben rövid időre elvesztette a hatalmat. "Ez a választás nagyon nehéz volt számunkra" - nyilatkozta a láthatóan elkeseredett Ishiba a TV Tokyo televíziónak.
Az este legnagyobb nyertese a fő ellenzéki Japán Alkotmányos Demokratikus Pártja (CDPJ) lett, amely 143 mandátumot szerzett, jelentősen növelve korábbi 98 fős képviselői létszámát. A választók láthatóan megbüntették Ishiba pártját egy közelmúltbeli finanszírozási botrány és az infláció miatt.
Az eredmény arra kényszerítheti a pártokat, hogy megállapodjanak a hatalom megosztásáról, ami politikai instabilitást hozhat
egy olyan időszakban, amikor az országnak gazdasági kihívásokkal és a kelet-ázsiai feszült biztonsági helyzettel kell szembenéznie.
Yoshihiko Noda, a CDPJ vezetője optimistán nyilatkozott a jövőről: "Ez nem a vég, hanem a kezdet. Pártunk más ellenzéki pártokkal együttműködve a kormányváltás elérésére fog törekedni." Ishiba miniszterelnök közvetlenül azután írta ki az előrehozott választást, hogy a múlt hónapban megválasztották a párt élére. Elődje, Fumio Kishida a megélhetési költségekkel kapcsolatos válság és egy politikai adományozási botrány miatt mondott le.
A választási eredmények hatására a japán részvények és a jen várhatóan gyengülni fognak, míg a hosszabb lejáratú államkötvények hozama emelkedhet, ahogy a befektetők reagálnak a kialakult bizonytalanságra.
Saisuke Sakai, a Mizuho Research and Technologies vezető közgazdásza szerint a választók ítélete a kormányzó blokkról a vártnál keményebb volt. A kormány folytonosságával kapcsolatos bizonytalanság nőtt, és a részvénypiac valószínűleg holnap eladással reagál, különösen a külföldi befektetők körében.
A kisebb pártok, mint a Demokratikus Párt a Népért (DPP) vagy a Japán Innovációs Párt, kulcsfontosságúak lehetnek a kormányalakításban.
A DPP 27, a Japán Innovációs Párt pedig 35 mandátumot szerzett. Mindkét párt az LDP irányvonalával ellentétes politikát javasol, ami megnehezíti az esetleges koalíciós tárgyalásokat.
A politikai bizonytalanság a Bank of Japan (BOJ) számára is kihívást jelenthet, különösen ha Ishiba olyan partnert választ, aki a nulla közeli kamatlábak fenntartását támogatja, miközben a központi bank fokozatosan emelni szeretné azokat.
A kialakult helyzet jelentősen megnehezítheti a gazdaságpolitikai döntések meghozatalát és végrehajtását. Masafumi Fujihara, a Yamanashi Egyetem politikatudományi docense szerint a változékonyabb politikai környezet miatt sokkal nehezebb lesz olyan gazdaságpolitikát keresztülvinni, amely adóemeléssel jár, például a védelmi kiadások finanszírozására. Erős kormány nélkül a BOJ számára is nehezebb lenne kamatot emelni és kordában tartani a gyenge jent. (Portfolio)
