A megállapodás megnyitja az utat az Újdelhi és Peking közötti feszültség enyhüléséhez. A határvita lezárásától pedig a BRICS csoport együttműködésének a megerősödését is várják.
Kína és India megállapodásra jutott a vitatott határuk menti járőrözésről, amely a remények szerint véget vetne az országok hadseregei közti összecsapásoknak, és megnyitná az utat a két atomhatalom szorosabb diplomáciai és gazdasági együttműködéséhez.
Vikram Misri, India külügyminisztere a BRICS-országok vezetőinek az oroszországi Kazanyban kedden kezdődő csúcstalálkozója előtt jelentette be a megállapodást, amelyen az indiai és a kínai vezető – Narendra Modi miniszterelnök és Hszi Csin-ping elnök – is részt vesz.
India és Kína vitatott határán gyakoriak az – általában husángokkal és kövekkel vívott – összecsapások, 2020-ban például egy ilyenben 24 katona vesztette életét.
Nagy örömömre szolgál, hogy bejelenthetem ezt a megállapodást, amely szorosabb katonai és diplomáciai együttműködést alapozhat meg országaink között
– idézte a Financial Times Misrit, aki szerint az egyezmény pontosan kijelöli az ellenőrizhető határvonalat, amelynek köszönhetően csökkenni fog az összetűzések száma.
A kínai kormány egyelőre még nem kommentálta az indiai nyilatkozatot, ám Lin Jian külügyminisztériumi szóvivő hétfőn elmondta, hogy hamarosan „új korszakba nő a BRICS-együttműködés” és a „globális dél a múltban hagyja a nézeteltéréseit”.
Fél évszázada tartó határvita
A két ország 1962-ben egy brutális háborút vívott egymással a területért, s bár ez papíron kínai győzelemmel zárult le, a közel 3500 kilométer hosszú határvonal – amely a Himaláján halad keresztül – máig Ázsia egyik legfeszültebb harcszíntere, ahol gyakoriak a határőrök közti összecsapások.
A Modi-kormány azonban az elmúlt években keményen fellépett a kérdésben, és a határ körüli deeszkalációt a Pekinggel való „normális” kapcsolatok helyreállításának feltételéül szabta.
A 2020-ban történt erőszakos cselekmények nyomán India több tucat kínai alkalmazást tiltott be, és a Kínából érkező befektetésekkel szemben brutális korlátozásokat kezdett el bevezetni, ami a kereskedelemnek is ártott. (vg.hu)
Erdogan részt vesz a BRICS-csúcson, Törökország a többpólusú világrend felé tesz lépéseket
A török elnök részt vesz a BRICS-csúcstalálkozón Oroszországban. A török médiában heves vita alakult ki Erdogan döntéséről, amellyel felvételét kérte az Oroszország és Kína által dominált szervezetbe.
Recep Tayyip Erdogan török elnök részt vesz a feltörekvő piaci országokat tömörítő BRICS csoport október 22–24-én az oroszországi Kazanyban tartandó 16. csúcstalálkozóján – Ankara szorosabb kapcsolatokat szorgalmaz a csoport tagjaival.
Erdogan ezúttal másodszor vesz részt BRICS-csúcson, korábban Ankara hivatalosan is kérelmezte a szervezethez való csatlakozást. Erdogan egy szeptember közepi nyilatkozatában azzal indokolta a döntést, hogy Törökország alkalmazkodik az új „hatalmi központokhoz”. Hozzátette, hogy a BRICS (amelynek tagjai között van Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika), valamint a Kína által dominált Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) számára nem a nyugati intézmények alternatívájaként, hanem „a már meglévő partnerségek kiegészítéseként” jelenik meg. Ugyanakkor a török külügyminiszter nemrég annak a véleményének adott hangot, amely szerint Ankara nem adta volna be csatlakozási kérelmét a BRICS-hez, ha felvették volna az EU-ba.
Erdogan – irány a többpólusú világ
A kormánypárti török média a globális hatalomváltás jeleként üdvözölte, hogy Ankara a BRICS felé fordul, mondván, hogy ez növelheti Ankara nemzetközi befolyását, és kedvező lehet a török gazdaság számára. A témával foglalkozó cikkek közül talán a leginkább figyelemre méltó a Sabah című lapban megjelent gondolat, amely szerint egy BRICS-csatlakozás aduász lehet az Egyesült Államokkal és az EU-val való viszonyban. A lap kolumnistája azzal érvelt, hogy
az USA és a NATO legnagyobb félelme, hogy a BRICS a következő szakaszban katonai partnerséggé alakul.
Egy másik vélemény szerint Erdogan lépése nyomásgyakorlás az EU-ra, miután a vízumliberalizációról és a vámunió megerősítéséről folytatott tárgyalásokra tett legutóbbi kísérletek „nem vezettek eredményre”.
Putyin találálkozik az ENSZ vezetőjével
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön találkozik Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral a közelgő BRICS csúcstalálkozón Kazany városában, közölte a Kreml. "Ami október 24-ét illeti, hét kétoldalú találkozót terveznek az események befejezése után" - mondta Jurij Usakov, a Kreml tanácsadója hétfőn újságíróknak, felsorolva közöttük a Guterres-szel való találkozót.
Kérdőjelek
Ankara ugyan kérelmezte felvételét a szervezetbe, viszont korántsem biztos, hogy meg is kapja. Egy török gazdasági lap, az Ekonomim kommentátora megkérdőjelezte, hogy a szintén BRICS-tag Egyiptom és Irán, „amelyek mindketten csendes rivalizálásban állnak Törökországgal”, jóváhagynák-e Ankara ajánlatát. A törökök felvétele ugyanakkor segítene az egyelőre Oroszország és Kína által dominált blokkon belüli hatalmi egyensúly helyreállításához. Ezzel kapcsolatban a függetlennek tekintett T24 hírportál arra figyelmeztetett, hogy
Törökország könnyen „hasznos idiótává” válhat,
hiszen az oroszok és a kínaiak ezzel akarják tovább növelni a NATO megosztottságát, leválasztani Törökországot a demokratikus országok nyugati csoportjáról.
Mások arra figyelmeztettek, hogy a szervezethez való csatlakozás milyen hatással lehet Ankara hagyományos kereskedelmi kapcsolataira. Az isztambuli székhelyű Center for Economics and Foreign Policy Studies agytröszt vezetője szerint a Törökországba áramló nyugati tőke (142 milliárd dollár) tízszer nagyobb, mint a BRICS-országoké (14 milliárd dollár).
Új fizetési rendszer és új „IMF”
A múlt héten Moszkvában megrendezett BRICS-csúcson Vlagyimir Putyin orosz elnök egy
- új globális fizetési rendszert, valamint
- egy hozzá kapcsolódó fejlesztési bank létrehozását jelentette be.
A BRICS-pay nevű szisztémát a csúcson már ki is lehetett próbálni. Az IMF-alternatíva ugyanis Moszkva szerint ellensúlyozni tudná a Nyugat pénzügyi fölényét. Az eredetileg Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát tömörítő BRICS csoport az utóbbi években Dél-Afrikával, Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal, az Egyesült Arab Emírségekkel és Szaúd-Arábiával bővült.
Az IMF leváltása kiemelten fontos Moszkvának, miután az ukrajnai háború 2022-es kirobbanását követő nyugati szankciók befagyasztották dollárban és euróban lévő devizatartalékait, pénzügyi rendszerét gyakorlatilag megnyomorították, és elvágták az országot a nemzetközi tőkepiacoktól.
Nagyszabású BRICS-találkozó
Október 22-én kezdődik Oroszországban az év talán legnagyobb nemzetközi eseménye - a BRICS-vezetők csúcstalálkozója. Az eseményre Kazanyban kerül sor, és három napig tart. Tatár fővárosa most először fogad ekkora számú magas rangú vendéget – mintegy 20 ezer küldöttet. Az eseményről 59 országból mintegy 2 ezer újságíró érkezik Oroszországba.
A szövetség csúcstalálkozóján első alkalommal vesz részt kilenc tagállam – Brazília, Egyiptom, India, Irán, Kína, Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek, Etiópia és Dél-Afrika – vezetője. Október 20-án olyan információ jelent meg, hogy Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök az orvosi ellenjavallatok miatt videolinken keresztüli részvételre korlátozza magát.
A BRICS terjeszkedés kérdése
Ezzel kapcsolatban egy másik fontos téma egy új kategória, a BRICS-partnerállamok felállítása lesz. Ez a közelgő csúcstalálkozó kulcsfontosságú pontjának tekinthető. A BRICS most fokozott figyelmet kap a globális délről. Korábban Mauro Vieira brazil külügyminiszter arról számolt be, hogy már 40 országra nőtt a BRICS-hez csatlakozni kívánók száma.
A terjeszkedés azonban önmagában is jár előnyökkel, azonban ennek a folyamatnak van egy árnyoldala is. Ha ezt a folyamatot nem kontrollálják, akkor a BRICS-országok túl sok eltérő pozíciójú és fejlettségi szinttel rendelkező országot kaphatnak. Ez végső soron megnehezítheti a közös döntések meghozatalát, és kevésbé rugalmassá teheti a BRICS-országokat. (vg.hu)
