A Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület hétvégi fesztiválján Pozsonyban Hunčík Péter vehette át a Senior Auctor díjat.
Az elismerésben olyan szerzők részesülhetnek, akiknek első kötete 50 éves koruk után jelent meg. Az írót, pszichiátert, publicistát egyebek mellett a kulturális minisztérium aktuális lépéseiről, így a nyelvtörvény szigorításáról is kérdeztük.
Hogyan látja Martina Šimkovičovának a kulturális tárca élén nyújtott teljesítményét?
Az elmúlt három évtizedben sok mindent megéltem, de ezzel együtt is ugyanannyira elkeserítő, mint az elődeinek a munkássága. Sőt, mondhatni kiábrándító. A tevékenysége egyáltalán nem illik bele az európai kontextusba. Inkább úgy tűnik számomra, mint valamiféle visszalépés abba az időszakba, amikor Vladimír Mečiar a kisebbségekkel szemben is fellépett. Mintha ennek a visszhangjait hallanánk ebben az esetben is.
Mennyire kínos a kormányoldalnak Šimkovičová tevékenysége?
Ha érzik és világos számukra, hogy mennyire kilóg az európai sorból a miniszter asszony tevékenysége és szégyenkeznek emiatt, akkor váltsák le. Jelöljenek helyette egy elfogadható személyt. Annak a kulturális elképzelésnek, amit Šimkovičová képvisel, nagyon erős hatása van a társadalomra. Ezért érzékelhető egyfajta tompulási folyamat. Nagyon nehéz elképzelni, hogy ez alapján a társadalom a modern és kulturált Európához akarna tartozni. Egyszerűen nevetséges, hogy erre a személyre bízták a kulturális tárcát.
Nemrég kiderült, hogy a minisztérium szigorítaná a nyelvtörvényt, a jogszabály alapján kiróható büntetések körét kiterjesztené a természetes személyekre is. Ön hogyan értékeli ezt?
Hasonlóval már korábban is találkoztam. Nem tudom, a kormányoldal képviselői jártak-e mostanság Iránban, mert ott vannak ehhez hasonló korlátozások. Csak ott éppen a ruházkodással kapcsolatban, nem pedig a nyelvhasználatot érintően. Szóval az ilyesmi ennyire nem tartozik az európai főáramba és nagyon veszélyes is egyben. Annyira butító és tompító hatása van, hogy szeretnék egyszer egy felelős kormányzati politikussal beszélni arról, vajon mi az elképzelésük, mit is akarnak tulajdonképpen ezzel. Azt is meg kell említeni, hogy egyrészt állítólag egyre jobb a viszony Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között. Állítólag kedvelik egymást, jól kijönnek, annak ellenére, hogy Robert Fico a baloldalon ténykedik, Orbán Viktor pedig kijelentette, csak a jobboldalnak van esélye, hiszen a baloldal mindent elront. Ennek ellenére nagyon jó barátságban vannak. Ugyanakkor a Robert Fico vezette kormány ilyen őrült, a kisebbségek diszkriminálására irányuló lépésekre készül. Tudja, ilyenkor el szoktam azon gondolkodni, hogy miért nem jön Pozsonyba valaki Pestről, vagy miért nem érkezik a magyar kormány részéről valamilyen hivatalos tiltakozás. Most vajon ez nem illik bele a képbe? Az elmúlt évtizedekben a magyar fél minden apróságot elő tudott venni.
A szlovák kormányoldalon lát-e olyan szereplőket, akik nem értenek egyet a nyelvtörvény szigorításával, esetleg gátat vethetnek ennek azzal, hogy a parlamentben nem szavazzák meg a kérdéses módosításokat?
Olyan szereplőket nem látok, akik ne szavaznák meg ezt. Ilyen nincs. A kormánypárti képviselők meg fogják ezt szavazni. Mindezt azzal együtt, hogy a kormányoldalon, így például a Hlasban vannak olyan értelmes emberek, akik átlátják ezt a helyzetet. Itt azonban a gerinctelenség kérdésköre merül fel, szerintem ők meg fognak felelni az elvárásoknak.
A nyelvtörvény szigorításának ügyében a szlovákiai magyar politikum is érintett. Önnek mi az elvárása a szlovákiai magyar politikai érdekképviselet irányába ebben a kérdésben?
Jelenleg olyan kisebbségi párt nincs, amely érdemben befolyással tudna lenni a szlovák társadalom történéseire. A magyar vezetők Peter Pellegrinivel még mint köztársaságielnök-jelölttel kiegyeztek abban, hogy támogatják őt az államfői tisztségért folytatott küzdelemben, de ezért kérnek is valamit. Ilyenkor felmerül bennem a kérdés, hogy vajon ezt kérték tőle? Vagy kértek-e egyáltalán valamit? Miért nem kérik most, hogy egy ilyen törvénymódosítást ne írjon alá? Én azt gondolom, hogy a problémáink hatékony prezentálása, közvetítése akkor történt, amikor szlovák értelmiségiek is megjelentek a Híd párt listáján. Más ugyanis a hatása, ha a többségi nemzet egy képviselője bírálja ugyanannak a többségi nemzetnek a reprezentánsait, és egy ilyen pozícióból magyarázza el, hogy egyes lépések miért nem illenek az európai formátumba. Sajnos velünk, kisebbségiekkel szemben a percepció úgy alakult, hogy mi csak a saját kis pecsenyénket sütögetjük, a regionális dolgokra koncentrálunk, nem kell minket komolyan venni. Én magam a minap találkoztam ezzel az állásponttal egy kerekasztal-beszélgetés során. Amikor is magának a Magyar Szövetségnek az egyik képviselője beszélt arról, hogy nekik a pártban csak a saját kis ügyeinkkel kell foglalkozniuk, a nagyobb kérdéseket majd megoldják a fejünk felett. Ez a magatartás ide vezet.
Ön szerint Gubík Lászlónak, a Magyar Szövetség elnökének be kellene kopogtatnia Peter Pellegrini államfőhöz, hogy a nyelvtörvény esetleges szigorítását ne írja alá?
Először is a szlovákiai magyar pártnak azt kellett volna tennie, hogy az államfőválasztás során nem Pellegrinit támogatja. Meg vagyok győződve arról, hogy a másik jelölt, Ivan Korčok esetében nem állna fenn az említett probléma, hiszen ő biztosan nem írná alá a nyelvtörvény szigorítását. Arról, hogy a Magyar Szövetség új vezetése most mit fog tenni, keveset tudok mondani. Nem tudom ugyanis, hogy miben egyeztek meg Pellegrinivel a támogatás fejében. Egyelőre azonban a nyilatkozataik terén sem látom azt, hogy valamiféle hatékony eszköz lenne a kezükben. Akár az, amit ön is említett, mi szerint bekopoghatnának Pellegrinihez azzal, valamiféle egyezség szellemében tárgyalni akarnak az államfővel arról, hogy ezt vagy azt ne írjon alá. Ha volt közöttük valamiféle megegyezés, akkor ez lenne a normális menete a tárgyalásnak. (ujszo.com)
