A MÁV évek óta jelentős állami támogatást kap, ám a források nagy része a Budapest–Belgrád vasútvonalra jut, míg más, fontos vonalak állapota és a menetrendek romlanak vagy stagnálnak.
Bár az utasok egyre több pénzt fizetnek, a szolgáltatás javulását nem érzik.
A MÁV évek óta komoly állami támogatást kap, a legtöbb forrás a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére megy el.
A vasúttársaság forrásai különböző formákban érkeznek: üzemeltetési, felújítási és szociálpolitikai támogatások formájában. Ezek éves szinten azonban így is kevésnek bizonyulnak a szükséges fejlesztésekhez
- írta a HVG.
A MÁV-csoport (amelybe a Volánbusz, a pályaszolgáltatás és a HÉV is beletartozik) legnagyobb kiadása a bérköltség:
- 2023-ban 52 ezer dolgozó bérére és járulékaira 550 milliárd forint ment el,
- az igénybe vett szolgáltatásokra 216 milliárd,
- anyagköltségre 202 milliárd forint jutott,
- amortizáció címén pedig 156 milliárd forintot könyveltek el főként az elöregedett eszközpark miatt.
A központi MÁV 2013 és 2024 között összesen 1004 milliárd forint üzemeltetési, és 337 milliárd forint felújítási támogatást kapott. Ez éves átlagban kevesebb mint 100 milliárd forintot jelent, ami nem elegendő a színvonalas működéshez. Ennél magasabb támogatás jutott a személyszállításért felelős MÁV-Startnak (ma: MÁV Személyszállítási Zrt.).
A felújítási keret legnagyobb részét rendre a Budapest-Belgrád vasútvonal viszi el:
- 2020: 73 milliárd forint,
- 2022: 98 milliárd,
- 2023: 187 milliárd,
- 2024: 164 milliárd forint.
Ezzel szemben a többi fontos vonal - mint a Budapest-Miskolc, Budapest-Záhony vagy a Budapest-Hegyeshalom - jóval kisebb összegekből gazdálkodhatott. A Budapest-Miskolc szakasz például 160 milliárdból újult meg, de a munkát komoly kritikák övezték.
A járműpark állapota továbbra is gond: a kocsik többsége 30 évnél is idősebb, a modern motorvonatok és új IC-kocsi beszerzések nem tudják ellensúlyozni az öregedő flotta problémáit. A mozdonyok átlagéletkora is magas, új járművek alig érkeztek.
A menetrendek sem javulnak: a Budapest-Miskolc táv például hosszabb, mint a kilencvenes években volt, és több más viszonylatban is stagnál vagy romlik a menetidő.
A MÁV tárgyalásokat folytat az Európai Beruházási Bankkal (EIB) egy 800 milliárd forintos hitelkeretről, amiből 15 jelentős pálya-korszerűsítést valósítanának meg idehaza - közölte a napokban Hegyi Zsolt. A társaság vezérigazgatója szerint ha az említett hitelt megkapják, akkor nemcsak a magyar vasúthálózat mintegy 7,5 százaléka újul meg, hanem ennél nagyobb arányú lesz a hatás a vonatközlekedésre, mert egy-egy vasútvonal átbocsátóképességének javításával vagy a pályasebesség emelésével képesek lesznek rendszerszerűen javítani a menetrend tartását is. A MÁV vezérigazgatója arra számít, hogy hónapokon belül megszülethet a döntés a hitel felhasználásáról, jelezte azt is, hogy az uniós forrásokról sem mondtak le.
(Economx)
