Schiffer András úgy látja, nincs országos kormányváltó hangulat, és várakozása szerint a Fidesz ismét a kétharmad határán lesz. Horn Gábor hangsúlyozza, hogy a 2026-os választás tétje a miniszterelnök személye, nem az egyéni választókerületek eredménye.
Schiffer András azt írja egy Facebook-kommentben: “jelen pillanatban nincsen” kormányváltó hangulat, “és jelen tippem szerint a Fidesz - úgy félmilliós szavazat vesztességgel ugyan, de - ismét a kétharmad határán lesz”. Horn Gábor szerint ‘26-ban “nem az egyéni képviselő lesz a döntő kérdés, hanem, hogy azt akarja-e az ország, hogy Orbán folytassa”.
A mögöttünk hagyott héten élesedő vita folyt az ellenzéki oldalon és egymásnak feszülő nyilatkozatok is, miután Magyar Péter a Tisza kongresszusa után egyértelművé tette:
A TISZA mind a 106 körzetben önállóan indul. Nem folytatunk semmilyen háttéregyeztetést, hanem dolgozunk tovább.
Az ugyanis kiderült Nagykanizsán: a 106 egyéni jelöltet még mindig nem jelentik be, majd egy előválasztáson mérkőzhetnek meg a tiszás aspiránsok, és szavazás útján fogják kiválasztani a Tisza 2026-os parlamenti választásokon induló 106 egyéni jelöltjét.
Az “óellenzékiek” pedig azok a pártok és politikusaik Magyar szerint, “akik az elmúlt másfél évtizedben asszisztáltak a Fidesz uralmához, legitimizálták a rendszert, vagy éppen alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy valódi alternatívát nyújtsanak vele szemben.
Hadházy Ákos jelezte, hogy ő szívesen indulna a tiszás előválasztáson, és tiszteletben tartja majd az eredményt, félreáll, ha alulmarad. Elképzelhető, hogy erre is reagált Magyar Péter, amikor azt
írta: nem számítanak “óellenzékinek” azok, akik már korábban megvonták az óellenzéki pártoktól a bizalmat és a bizonytalanok közé húzódtak, akik akár egy halvány remény miatt is elhagyták az óellenzéki pártokat. Magyar szerint „megsüvegelendő azon politikusok hozzáállása és döntése, akik a rendszerváltást és a magyar honfitársaik érdekét előrébb valónak tartják, mint a saját politikai túlélésüket vagy egyéni ambíciójukat” – tudatta a Facebook-oldalán a Tisza elnöke.
Megjelent az első egyéni választókerületi mérés
Az atv.hu-n számoltunk be az első egyéni választókerületi mérésről, a Publicus kutatásáról. Eszerint egy ötös skálán szoros eredmény látszik a három lehetséges induló, a Fidesz, a Tisza és a DK között. Az intézet országos jelentőségű kérdést is mért, a többség szerint a Tiszának össze kellene fognia más ellenzéki pártokkal a kormányváltás érdekében, a részleteket itt írta meg az ATV.
Csongrád megye 3. számú egyéni választókerületét mérte a Publicus Intézet. Az atv.hu birtokába jutott reprezentatív kutatásban abból indultak ki, hogy mind a Fidesz, mind a Tisza Párt, mind a DK indít egyéni jelöltet.
A Publicus elsőként a három lehetséges jelölt alkalmasságára kérdezett rá. Az 1-től 5-ig terjedő skálán a Fidesz és a DK jelöltje egyaránt 3,2 pontot kapott, míg a Tiszás induló 3 pontot ért el.
A kutatásban azt is megkérdezték, milyen szempontok alapján fognak választani a jelöltek közül. (Azok körében, akik nem a kormánypártokra szavaznának.) Az összes megkérdezett 39 százaléka párttól függetlenül az általa ismert, becsületes és megbízható jelöltre szavazna, míg a Fidesszel szemben legesélyesebb jelöltre 33 százalékuk adná a voksát. Az ellenzéki szavazók között merőben más az eredmény: 49 százalékuk szavazna a kormánnyal szemben legesélyesebb jelöltre, és 36 százalékuk arra, akit becsületesnek és megbízhatónak ismer.
“Az egyéni választókerületek hatása a Tiszára”
Pokol Béla újra posztolt az egyéni körzetekről, most azt mérlegeli: milyen hatása lehet a 106 egyéni körzetnek a Tiszára.
“Jövő januárra kerül át a kampány súlypontja a 106 egyéni választókerületre az eddigi/addigi országos-listás absztrakt vetélkedés helyett a Fidesz és a Tisza között, és azt írtam már több itteni feljegyzésemben, hogy ez visszaszorítja a Tisza esélyeit a kormányváltásra” – írja Pokol a Facebookon.
Ugyanakkor feltételezi: “Schiffer András az elmúlt napokban ezzel és velem is vitatkozva egy interjúban azonban félreérthette álláspontomat. Ő úgy interpretálta álláspontomat, hogy én a beágyazott Fidesz-jelöltek nagy fölénye miatt a szavazók kettős szavazatának megosztását prognosztizálom, a Fidesz egyénire és a Tisza-listásra szétoszlását, és mivel az 106 egyéni súlya nagy a 93 listás mandátumhoz képest, így a Fidesz győzelmét várom”.
“Félreértett. Én azt állítom, hogy eddig és 2026 januárjáig a kampányt a Fidesz-kormányzás elleni absztrakt elégedetlenségek összeadódása befolyásolja erősen, míg az egyéni választókerületi küzdelmekre áttevődéssel egy alapvetően új helyzet keletkezik – ahol a Tisza-vezér kampányt uraló puszta demagógiája háttérbe szorul” – magyarázza Pokol Béla.
Ekkor szerinte “a sok dimenzióban információkkal és bevett válaszokkal rendelkező Fidesz-jelöltek – jórészt ma is képviselők – és az ismeretlen, illetve a közéleti fellépésekben gyakorlatlan Tisza-jelöltek szembenállása jelenti majd a küzdelem fő súlyát” – erősíti meg álláspontját Pokol, aki szerint ez nemcsak az egyéni jelöltre adott szavazatot határozza majd meg, hanem a Fidesz és a Tisza közötti listás választást is.
Így én nem a kettős szavazat megoszlását jeleztem eddigi bejegyzéseimben – bár alkalmanként ez is lehet -, hanem a Tisza háttérbeszorulását a Fidesz mögött – jelenti ki Pokol Béla, aki szerint “a tapasztatlan Tisza-jelöltek sorsát az is nehezíti majd, hogy a Magyar Péter a fő kampány témákban kétkulacsos álláspontokat hangoztat”.
Kommunikációs “kígyózás” lesz-e?
Itt Pokol sorolja, hogy “a hátterében álló brüsszelita központ kötelezi az ő álláspontjuk felvállalására – ukrán-háború és EU-tagság, migrációpártiság, LMBTQ/transzneműség -, ám mivel ez az eddigi Fidesz-győzelmek miatt biztos vereséget jelentene, így ezzel szembenálló álláspontokat is hangoztat”.
Ezt a kommunikációs kígyózást MP egyedül meg tudja tenni a baráti média és politikai elemzők leplezése segítségével, de a 106 tapasztalatlan jelölt erre képtelen lesz, és csak dadoghat majd a vitákban – vélelmezi. Így szerinte “az egyéni választókerületi küzdelem fő tereppé válva visszanyomhatja a mandátumszerzésben az addig sikeresen szélhámoskodó, egyszemélyes MP-Tisza pártot mind az egyéni, mind a listás mandátumok tekintetében” – állítja.
Pokol Béla egy másik tévedést is lát Schiffer Andrásnál. Mégpedig ott, hogy “eltúlozza a Fideszt-leváltó, kormányváltó hangulat jövő januárig esetlegesen létrejövő szilárdságát”.
Ugyanis, ha tényleg létre is jönne ez a jelenlegi absztrakt országos kampány során, “akkor is egy olyan szavazótömeget jelentene, mely egyrészt áll kb. kétmillió Fidesz-hívő és másfél millió Fidesz-gyűlölő szavazóból, másrészt kb. másfél millió politikailag alig aktív, bizonytalan szavazóból” – kalkulál Pokol.
Szerinte ez utóbbiak “a környezetük álláspontját visszhangozzák homályos szlogenek szintjén. Stabil kormányváltó hangulat csak nagyon ritkán jött létre az elmúlt 35 év alatt” – mondja a volt alkotmánybíró. Pokol szerint az egyik ilyen “az egész rendszerváltásba belecsömörlött állapotban 1994-ben Horn Gyuláék győzelmével”, másodszor pedig “Őszöd hatására is 2010-ben”.
Ekkor összeomlottak az addig kormányzó pártok, csak minimális szavazatokkal túlélve – teszi hozzá.
Ám szerinte “most a Fidesz mellett nyilvánvalóan még veresége esetén is a feleshez közelítő támogatás szavazótömegei állnának” – írja Pokol Béla.
“Hogy lehet ezt összehasonlítani a korábbi, ténylegesen kormányváltó hangulat mellett lezajlott választásokkal?! Maga a „kormányváltó hangulat” magyarázó érvként felhasználása is most pusztán nyelvpolitikai eszköz a Tisza segítésére” – állítja.
“Persze ezzel nem magát Schiffer Andrást vádolom, mert ő csak bedőlt e toposz magyarázó erejének, de az óellenzék állandó politológusai, elemzői sokszoros elfogultságai, torzításai mellett ez is küzdelmi eszközük” – jelenti ki Pokol a Facebookon.
Schiffer: “ … a Fidesz ismét a kétharmad határán lesz”
Schiffer András kommentben reagált Pokol Béla állításaira.
“Az elsőért elnézést, ha félreértettem!” – írja Schiffer. Aztán a másodikat illetően kifejti:
ő feltételes módban beszélt kormányváltó hangulatról, “az jelen pillanatban nincsen és jelen tippem szerint a Fidesz – úgy félmilliós szavazatvesztességgel ugyan, de – ismét a kétharmad határán lesz”.
Schiffer emlékeztet, hogy azt is elmondta: persze nem kizárható egy 2002-höz, 2006-hoz hasonló szoros befutó, “amikor viszont igen, érzékelhető lesz mandátumszámban, sok billegő körzettel, a beágyazott jelöltek előnye, de az egész képletet azzal árnyalnám, hogy a sok beágyazott jelölt a listára is felhord szavazatot” – de erre “mérsékelt esélyt“ lát – írja Schiffer András.
Egy kommentre reagálva Schiffer András azt is megjegyezte: “Hallgat a mély…”
Horn Gábor: 2026-ban miniszterelnököt választunk, nem a 106 körzeten múlik
Horn Gábor, a Republikon Intézet alapítványi elnöke a saját Facebook-oldalán szintén a 106 egyénivel foglalkozik, az esélyeket latolgatva.
“Folyik a találgatás – sokszor elemzésnek álcázva- az egyéni körzetek alakulásáról a 2026-os választáson. Egyrészt korainak gondolom ezt, egy-egy kutatás jó , viszonylag pontos válaszokat ad a tendenciákról , de nem egy adott hónap adatai alapján, hanem akár éves szintre visszatekintve. Ilyeneket nem látunk a helyi körzetekben” – konstatálja.
De, mint írja: “teljesen félrevezető – bár ügyes kiindulási pont – a Tisza párt nélkül lezajlott időközi választások alapján bármit mondani az egyéni körzetek alakulásáról”.
Ugyanis “az egyik meghatározó szereplő nem indult a választáson. Korai tehát erről beszélni, hacsak nem mér valaki egyéni körzetekben havonta.
De szerinte “annyit talán lehet mondani, hogy 8-10 %-os országos előny önmagában biztos , 2/3-hoz közéleti eredményt jelentene ( ezt látjuk most a Tiszánál )” – teszi hozzá.
Horn Gábor ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet: “messze még a választás , addig még lehet egy újabb szavazatvásárlási kísérlet, jóléti intézkedésnek álcázva ( a visszavétel eszközrendszere már ismert, az elszabadult, elengedett infláció …)”.
Szerinte “nagy kérdés, hogy átverhetőek e ismét a választok, vagy megtanulták a leckét”.
“És persze jöhet a mindent elárasztó gyűlöletkampány, az ukrán nemzet , a szövetségeseink, a melegek és az ellenzék meghatározó szereplőivel szemben. Persze milliárdos közpénzből…” – teszi hozzá.
Azt azonban látni kell, hogy az egyéni körzetekben a jelöltek kb. annyit tudnak hozni, mint az őket indító párt listája – állítja Horn Gábor.
Példákat is hoz: “2022-ben az egyéni győztesek között csak két olyan képviselő volt , aki 6%-al és kettő, aki 5%-al kapott többet mint a pártja”.
“Tehát a magyar választó ugyan értékelheti a szerinte jól teljesítő, ismert helyi jelöltet, de alapvetően pártok között választ” – jelenti ki.
“Különösen így lesz ez szerintem 2026-ban, amikor már tulajdonképpen nem pártokat, hanem miniszterelnököt választunk. Nem az egyéni képviselő lesz a döntő kérdés, hanem, hogy azt akarja e az ország, hogy Orbán folytassa” – írja a Facebook oldalán Horn Gábor, aki szerint “mindennek ellenére, biztonságot, védelmet ígérve, beköltözve saját szavazói fejébe, lelkébe, vagy egy másik Magyarországot, Magyar Péterrel az élén, aminek a körvonalait éppen csak most kezdjük látni”.
Az igazi kérdés tehát Magyar kormányzóképessége, ennek hitelesítésén múlik szerintem a 2026-os választás és nem az egyéni körzetek jelöltjein – állítja Horn Gábor a jövő évi választás tétjéről. (atv.hu)
