Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Schengen – és a nemzetállamok

Vélemény
2025.07.19.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
12

A Schengeni Egyezményt 1985-ben öt ország írta alá, amely az országok közti határok megszűnését és szabad mozgást eredményezett. A térséghez mára 29 ország csatlakozott, amelyek közül több nem EU-tag, és naponta milliók élnek a határmentes lehetőségekkel.

Ennek az 5.200 lakosú kis luxemburgi városkának a nevét 40 éve ismerte meg a világ. Az ismertté válás oka egy 1985 június 14.-i megállapodás volt, amit e városka mellett a Mossele folyón egy hajó fedélzetén kötött öt ország: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és Németország. A szerződő országok megszűntették az egymás közötti határokat és szabaddá tették a ”Schengen térségen” belüli utazást és kereskedelmet. A határ nélküliség a munkaerő vándorlása és a piacokhoz való hozzájutás szempontjából is meghatározóvá vált.

Az elmúlt négy évtizedben a térséghez csatlakozott országok száma 29-re nőtt. Közöttük 25 ország az Európai Unió tagja, de nem EU tagországok, Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is az egyezmény részévé vált. Magyarország 2007 december 21-én csatlakozott. Utoljára 2025 januárjában Bulgária és Románia csatlakozása zárja a sort. Naponta 3.5 millió európai lépi át a volt belső határokat. Az egyezményhez csatlakozott országok területe 4.6 millió négyzetkilométer, lakossága pedig már 450 millió. A térségben 32 millió vállalkozás működik, vámmentesen értékesítve termékeit az egész térségben.

Schengen az európai integráció szimbólumává vált. Luxemburg maga is integrált világ, a nyelv, amit beszélnek, a “luxemburgisch” egy sajátos német dialektus, erősen keverve a franciával. Vajon ugródeszka-e Schengen egy integrált, egységes Európához?

Jó lenne, ha erre a kérdésre egyértelmű igennel válaszolhatnánk. Azonban a schengeni megállapodás manapság maga is valamelyest veszélyben van. Erre utal, hogy 2025-ben tíz Schengen tagország átmenetileg visszaállította a személyeket érintő határellenőrzést. Az eredeti megállapodás lehetővé teszi a hatarok átmeneti visszaállítását, de csak hat hónapra. Franciaország azonban már egy évtizede tartja az ellenőrzést. Ausztria, Dánia, Olaszország, Svédország, Hollandia, Norvégia, Szlovénia és legutóbb Németország gyakorlatilag minden szomszédos országgal szemben visszaállította a személyforgalomban határai ellenőrzését. Más szóval a Schengen-zóna fennmaradása kicsit kétségessé vált. Ha a schengeni külső határok nem működnek, visszaállítják a korábbi belső határokat. A megoldás tehát az EU külső határainak szigorúbb védelme.

Vannak, akiknek nem gyakorlati, hanem elvi ügy a határok visszaállitása. Az orbán viktorok számára Európa az önálló nemzetállamok kontinense. A nemzetállamoké melyek örökké voltak és örökké lesznek. Micsoda történelmi tudatlanság! A nemzetállam nemhogy örökkön volt, hanem csupán a 18-19. század terméke. 1900-ban – miniszterelnök úr, figyel? - 24, ma 45 nemzetállam működik Európában. Másszóval a mai európai nemzetállamok fele alig több, mint száz éves. Ahogy jöttek, ahogy gyarapodott a számuk, úgy el is tűnhetnek, különösen ha a határok virtuálisak. A többnemzetiségű államok (India, Kína, Kanada csak a nagyok közül, Svájc és Belgium a kicsik közül) bizonyítják, hogy a nyelv és kultúra megőrzése lehetséges bennük.

A II. világháború után rendkívül népszerűvé vált az európai egység gondolata. Winston Churchill “Európai Egyesült Államokról” beszélt. Ebben látták az örökké ismétlődő háborúk elkerülésének lehetőségét, valamint az újonnan formálódó világrendben az Amerikai Egyesült Államok és a Kelet-Közép Európát is maga alá gyűrő Szovjetunió egyensúlyt teremtő ellenpontját. Előrelátó politikusok ezért kezdték meg Európa egységesítését, melynek meghatározó lépése volt az Európai Szén és Acél Közösség létrehozása 1951-ben.

Ezt követte 1957-ben a Római Szerződés, melyet hat ország írt alá. Újabb és újabb lépések, 1965-ben, 1973-ban, 1979-ben és 1985-ben kövezték az egység felé haladó Európa útját. 2002-ben az Európai Unió 12 tagállama forgalomba hozta a közös pénzt, az eurót.. Mára az úgynevezett eurózóna már 20 országra bővült. Földrajzilag – de politikailag is - az Unió középpontja Németország (földrajzilag pontosan Würzburg).

Vajon lehetséges-e az Unió 27 tagországából egyetlen országot formálni? Egy ilyen föderáció meglehetősen nagy lenne, több, mint 4.6 millió négyzetkilométer területen 512 millió lakossal. Ez azonban egyáltalán nem elképzelhetetlen, hiszen ennél hat ország – Oroszország, Kanada, az Egyesült Államok, Kína, Brazilia és Ausztrália - területe ma is nagyobb. Kína és India lakossága pedig 1.4-1.4 milliárd főt tesz ki. Az Európai Unió nem csak területileg és a lakosságszámát illetően óriási, de gazdasági erejét tekintve is az, hiszen az Unió együttes GDP-je a világgazdaság egy-hatodának jövedelmével egyenlő. Az EU az Egyesült Államok és Kína után a világ harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkezik..

Erről a történelmi folyamatról fejezte ki ostoba és tudatlan – finom diplomáciai nyelven megfogalmazott - nézetét Trump amikor azt állította, hogy “az Európai Uniót azért alapították, hogy b…gassa az Egyesült Államokat”. Az USA elnöke legalább valamelyest ismerhetné országa modern, legalább háború utáni történelmét, azokat az amerikai elgondolásokat és lépéseket, melyek egy föderatív Európa létrehozását célozták. Már élt akkor, amikor 1947 márciusában az amerikai Kongresszus mindkét házában elfogadták a tervet mely deklarálta, hogy “A Kongresszus támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozását”. A híres, háború utáni Marshall Terv egyik nyíltan kimondott célja a federális Európa megteremtése volt. Az amerikai Central Intellgence Agency (CIA) létrehozta az “Amerikai Bizottságot az Egyesült Európa támogatására”. [Igazán furcsa lenne, ha az USA elnöke mindezekről a blogomból értesülne.]

Európa integraciója történelmi sodrának veti a hátát Orbán Viktor. Így akarja megállítani a további integráció folyamatát. Bár az Európai Unió története a nekilendülések és megtorpanások egymást váltó időszakainak története, Európa elindult egy új korszak felé, s ezt - akaratuk ellenére – segítik ellenségei: Putyin, amikor terjeszkedő háborút indít és Trump, aki megpróbálja semmibe venni Európát. Segítik a válságok, mint az euró-zóna adósságválsága, a migrációs válság, az orosz–ukrán háború. És e válságokra valóban formálódik az európai válasz. Ennek két eleme emelhető ki. Az egyhangú egység helyett a minősített többség egyre gyakoribb alkalmazása a szavazások és döntések során. Ez megakadályozza, hogy ‘egyetlen bolha köhögése’ (ez esetben Orbán vétója) megakadályozza az együttes fellépést. A másik nagy horderejű előrelépés a közös európai hadsereg érlelődő terve. Az Unió megalakulása idején a katonai-önvédelmi feladatokat a tagországokra bízta. A közös hadsereg létrehozása minőségi változást, hatalmas előrelépést jelentene. Erre nyilvánvalóan még nem holnap kerülhet sor, de Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke 2019-ben már megfogalmazta az ”Európai Védelmi Unió” gondolatát és legutóbb már egy ötéves tervet terjesztett elő az újrafegyverkezésről, a “Készenlét 2030” tervét amire öt év során 800 milliárd euro ráfordítását tervezi. Valami elindult.

Érdemes emlékeztetni, hogy Jean Monnet, az európa integráció atyja már felismerte, hogy “Európát válságok formálják és Európa átalakulása a válságokra adott válaszok összességének végeredménye lesz”.

Ezt hagyja figyelmen kivül Orbán Viktor aki ugyan elhíresült Európa ellenségeivel való barátkozása révén és öntelten nagy jelentőségű politikai üstökösnek hiszi magát, holott csak jelentéktelen hulló csillag az európai politika egén. (Berend T. Iván)

schengen
európai integráció
NEMZETÁLLAMOK
határmentesség
EURÓPAI UNIÓ
föderációs törekvések
politikai válságok
MIGRÁCIÓ
minősített többségi döntés
közös európai hadsereg
BIZTONSÁGPOLITIKA
európai történelem
visegrádi országok
Válságkezelés
nemzetközi kapcsolatok
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2025.07.19. - 16:15
12
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Orbán Viktor: "106 egyéniből 80 mi nyernénk most vasárnap"

    Orbán Viktor: "106 egyéniből 80-at mi nyernénk most vasárnap"

  • Félelmetes jelentés érkezett: öt éven belül kiszáradhat egy ország fővárosa?

    Félelmetes jelentés érkezett: öt éven belül kiszáradhat egy ország fővárosa?

  • Ezt mondta Orbán Viktor Rónai Egonról

    Ezt mondta Orbán Viktor Rónai Egonról

  • Semjén lekurvázta a Tisza önkéntesét

    Semjén lekurvázta a Tisza önkéntesét

  • Orbán nyugalma szertefoszlott: a Fidesz zavarodott védekezésben

    Orbán nyugalma szertefoszlott: a Fidesz zavarodott védekezésben

  • Majka a fejbelövést imitáló jelenetet Siófokon egy csavarral ismételte meg

    Majka a fejbelövést imitáló jelenetet Siófokon egy csavarral ismételte meg

  • A zebrán kizárólag a gyalogosoknak jár elsőbbség!

    A zebrán kizárólag a gyalogosoknak jár elsőbbség!

  • Orbán Viktor elárulta, bejelenti-e az előrehozott választást Tusványoson

    Orbán Viktor elárulta, bejelenti-e az előrehozott választást Tusványoson

  • Ilyen a világon nincsen!

    Ilyen a világon nincsen!

  • „Az egész ország tud róla, nem?” – nem árulja el Szalay-Bobrovniczky, hogy ki hagyta jóvá Ruszin-Szendi költéseit

    „Az egész ország tud róla, nem?” – nem árulja el Szalay-Bobrovniczky, hogy ki hagyta jóvá Ruszin-Szendi költéseit

  • Záporok, zivatarok vetnek véget a kánikulának

    Záporok, zivatarok vetnek véget a kánikulának

  • Somogyban átadtak egy kínai projektet, ódát zengett a keleti nyitásról Szijjártó

    Somogyban átadtak egy kínai projektet, ódát zengett a keleti nyitásról Szijjártó

  • Hullámverés

    Hullámverés

  • "Az orosz sajtóban sincs olyan szintű ukránellenes kampány, mint Magyarországon, háborús szintű ellentétté fajulhat a helyzet"

    "Az orosz sajtóban sincs olyan szintű ukránellenes kampány, mint Magyarországon, háborús szintű ellentétté fajulhat a helyzet"

  • Vége a politikai hirdetéseknek a Facebookon és az Instagramon

    Vége a politikai hirdetéseknek a Facebookon és az Instagramon

  • Bencsik András most már biztos benne, hogy a Fidesz magabiztos többséggel fog nyerni jövőre

    Bencsik András most már biztos benne, hogy a Fidesz magabiztos többséggel fog nyerni jövőre

  • Lázár János: Minél hamarabb börtönbe kell vonulnia a Matolcsy klánnak

    Lázár János: Minél hamarabb börtönbe kell vonulnia a Matolcsy klánnak

  • Szombattól csökken a gázolaj ára

    Szombattól csökken a gázolaj ára

  • Már korábban is próbálkozhattak kormányközeli körök a Momentumnál

    Már korábban is próbálkozhattak kormányközeli körök a Momentumnál

  • Mit jelenthet be Orbán Tusványoson?

    Mit jelenthet be Orbán Tusványoson?

  • Már a szivattyúk sem érik el a vizet

    Már a szivattyúk sem érik el a vizet

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element