Geoffrey Hinton, a mesterséges intelligencia egyik szülőatyja Nobel-díjat nyert azért a technológiáért, amelyről úgy véli, akár az emberiség végét is okozhatja.
Hinton és AI-kutató társa, John J. Hopfield, a mesterséges neurális hálózatok terén végzett úttörő munkájukért kapták meg a fizikai Nobel-díjat.
A technológia, amely az emberi agy felépítéséből merít ihletet, ma már az olyan AI-modellek alapját képezi, mint amilyeneket a Google és az OpenAI fejlesztett, írja a Popular Science.
Munkájuk forradalmasította a gépi tanulást, amelyet ma internetes csalások felderítésétől az önvezető járművekig számos területen használnak. Hinton ugyanakkor úgy véli, hogy az általa is fejlesztett technológia komoly veszélyt jelenthet az emberi biztonságra.
Hopfield és Hinton a ’70-es és ’80-as években vitték tovább a neurális hálózatok kutatását, akkor, amikor még nem volt világos, hogy a terület ekkorára fog nőni.
Még mindig tart a mesterséges intelligenciától annak megalkotója
Hopfield létrehozta a róla elnevezett Hopfield-hálózatot, amely képes volt mintákat felismerni és újra létrehozni, Hinton pedig létrehozta a Boltzmann-gépet, amely nagy adatmennyiségekben keresett mintákat.
Ezek az első lépések később olyan gépekhez vezettek, amelyek képesek képeket osztályozni, amit modern AI-modellek is használnak.
A Nobel-díj ismét rávilágít a fizika és a számítástechnika közötti növekvő kapcsolatra. A neurális hálózatok, amelyek az emberi agy információfeldolgozását utánozzák, ma már a mesterséges intelligencia elterjedésének alapjait képezik.
Hinton és kollégái korábban Turing-díjat is kaptak a neurális hálózatok terén végzett munkájukért.
A Nobel-bizottság szerint „munkájuknak köszönhetően az emberiség egy új eszközzel gazdagodott, amelyet jó célokra is használhatunk. A mesterséges neurális hálózatokra épülő gépi tanulás forradalmasítja a tudományt, a mérnöki munkát és a mindennapi életet.”
Hinton, aki korábban már „egzisztenciális fenyegetésnek” nevezte a modern mesterséges intelligenciát, óvatos optimizmussal nyilatkozott az MI jövőjéről. Bár elismeri, hogy hatalmas termelékenységnövekedést hozhat, aggódik amiatt, hogy a jövőben az embereknél intelligensebb rendszerek veszik át az irányítást.
Nincs tapasztalatunk abban, hogy milyen az, amikor valami okosabb nálunk.
