Azt kétharmadnál is többen gondolják, hogy erős vezetőkre van szükségünk, akik megmondják, mit tegyünk, csaknem kétharmadnyian pedig visszaállítanák a halálbüntetést. A magyarok 47 százaléka zárt gondolkodásúnak számít.
A magyar társadalom többsége inkább elégedett az életével, a lakosság 71 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Bár a „nagyon elégedettek” csak 18 százalékot tesznek ki, ez még mindig több, mint az a 10 százalék, amely kifejezetten elégedetlenként határozza meg magát. A képet azonban jelentősen árnyalja, hogy igen magas azok aránya, akik úgy vélik, nincsenek annyira megbecsülve, mint kellene (75 százalék), nem kapnak megfelelő jövedelmet a munkájukért (68 százalék), továbbá azt állítják, a hozzájuk hasonló emberek nem tudják érvényesíteni az érdekeiket (76 százalék).
Az arányokból világosan látszik, hogy az általános elégedettségérzést nem teljes mértékben határozza meg az, mennyire látják kedvezőnek vagy kedvezőtlennek saját helyzetüket az emberek. A Magyarországon élők 92 százaléka legalább egy szempontból depriváltnak érzi magát – derült ki a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készült felmérésből. Bár a kutatás – ahogyan arról előző cikkünkben beszámoltunk – alapvetően az antiszemitizmus jelenségével foglalkozott, a felmérést készítő ZRI Závecz Research a társadalmi környezetet is vizsgálta. Most ezeket az eddig nem közölt adatokat ismertetjük.
A tekintélyelvűséget, illetve a nyitott vagy zárt gondolkodást feltérképező kérdéssor alapján a magyarok 43 százaléka azonosítható zárt gondolkodásúként. A felkínált állítások sorában – az „egyetért” és a „teljes mértékben egyetért” válaszokat összeadva – a legtöbben azzal fejezték ki egyetértésüket (82 százalék), hogy jelentősen korlátozni kellene az országba érkező idegenek számát.
A válaszadók 75 százaléka szerint a „legtöbb problémánk megoldódna, ha meg tudnánk szabadulni az erkölcstelen és antiszociális emberektől”. Majdnem ennyien vélekednek úgy, hogy a „legfontosabb erény, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk, a tekintély tisztelete” (73 százalék). Az állítással, hogy a „kábítószert fogyasztók börtönbüntetést érdemelnek”, 67 százalék ért egyet.
Csaknem kétharmad (64 százalék) támogatná, hogy súlyos bűncselekmények esetén halálbüntetés is kiszabható legyen.
A szigort és a tekintélyelvűséget sugárzó válaszok sorában az abortusz megítélése jelent kivételt. Ebben a témában a megengedő attitűd az elterjedtebb: csak 32 százalék szerint kellene jobban korlátozni a terhességmegszakítást.
A magyarok 48 százalékának az a meglátása, hogy az embereknek akkor is támogatniuk kell a hazájukat, ha annak nincs igaza. Némileg kevesebben vannak azok (44 százalék), akik egyetértenek azzal, hogy a világ jobb hely lenne, ha más országok lakói olyanok lennének, mint a magyarok. Ennél jóval többen érzik úgy (62 százalék), hogy akadnak dolgok, amelyek miatt magyarként szégyenkezni lehet. A válaszok alapján összességében a felnőtt népesség 43 százaléka tekinthető „erősen nemzeti érzelműnek”, vagy éppen etnocentrikusan gondolkodónak.
A tavaly ősszel készült reprezentatív felmérés a politikai attitűdöket is kutatta.
A magyar társadalom jelentős hányada úgy véli, hogy választások útján sem tud hatást gyakorolni az ország életére, mert bármelyik pártra szavaznak is az emberek, a dolgok úgysem változnak.
Ezzel a kiábrándultságot tükröző állítással 69 százalék egyetért. A túlnyomó többségnek (82 százalék) az a benyomása alakult ki, hogy semmilyen hatást nem tud gyakorolni a kormány tevékenységére. Közben a megkérdezettek több mint kétharmada, 68 százaléka úgy gondolja, hogy „erős vezetőkre van szükségünk, akik megmondják, mit tegyünk”.
A magyar társadalom jelentős többsége valamilyen mértékben egyetért azzal, hogy globálisan, az országok szintjén, de országon belül is szükség van a gazdasági viszonyok kiegyenlítésére. A felmérésben résztvevők 73 százaléka szerint az „emberek közötti egyenlőség fontosabb, mint a gazdasági növekedés”. Elsöprően magas, 83 százalékos a támogatottsága annak az állításnak, hogy „Magyarországon a gazdagoknak több adót kellene fizetniük az emberek közötti egyenlőtlenség csökkentése érdekében”. (Népszava)