Tiltakozik a magyar külügyminisztérium
A magyar külügyminisztérium nevében Paczolay Máté külügyi szóvivő határozottan elutasította azokat a kísérleteket, amelyek Szijjártó Péter külügyminiszter szavainak félreértelmezésére irányulnak. A reakció azt követően érkezett, hogy az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi olyan címmel közölt cikket, amely szerint a magyar külügyminiszter a NATO-t hibáztatta az ukrajnai konfliktus kialakulásáért - írta a Telex.
A magyar diplomácia vezetője a közelmúltban ismét Oroszországba látogatott, ahol részt vett a Szentpétervári Nemzetközi Gázfórumon. Látogatása során interjút adott az orosz állami hírügynökségnek, a RIA Novosztyinak is.
A bonyodalmak abból fakadtak, hogy az orosz hírügynökség "Сийярто назвал ошибку НАТО, которая привела к конфликту на Украине", azaz "Szijjártó a NATO hibájának nevezte (azt), ami az ukrajnai konfliktushoz vezetett" címmel szemlézte az interjút.
A RIA Novosztyi beszámolója alapján Szijjártó arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzet elkerülhető lett volna, ha a NATO 2021-ben tárgyalóasztalhoz ült volna Oroszországgal a biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezet megvitatása céljából.
Az orosz hírügynökség cikke szerint a magyar külügyminiszter azokra a 2021-ben megfogalmazott követelésekre utalt, amelyek értelmében a NATO-nak le kellett volna mondania mindennemű katonai tevékenységről a volt Szovjetunió területén és Oroszország érdekszférájában, vagyis Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázuson túli területeken és Közép-Ázsiában is.
Röviden: a NATO, a Baltikumot leszámítva, vonuljon vissza az 1997-es határai mögé.
Visszautasítunk minden kísérletet, ami a külügyminiszter szavainak hazug kiforgatására irányul
– reagált Paczolay Máté külügyi szóvivő a Telexnek. Válaszában hozzátette: Szijjártó Péter nem konkrétan az Oroszország által megfogalmazott biztonsági garanciákról beszélt. Ehelyett a háborút közvetlenül megelőző időszakra utalt, és ennek kapcsán jegyezte meg, hogy "a felek között folytatott valós párbeszéddel és tényleges tárgyalással esély nyílhatott volna a háború elkerülésére." (Portfolio)
Frissítés: Úgy tűnik, nem igazította helyre az orosz állami hírügynökség Szijjártó Péter állítólag félreértelmezett szavait
A külgazdasági és külügyminiszter nem érezte szükségesnek, hogy bekéresse az orosz nagykövetet.
Nem kérette be az orosz nagykövetet a külgazdasági és külügyminiszter, miután a hétvégén az orosz állami hírügynökség a tárca szerint kiforgatta szavait - hívta fel a figyelmet a 444.
Paczolay Máté szóvivő szerint ugyanakkor Szijjártó Péter nem konkrétan az Oroszország által megfogalmazott biztonsági garanciákról beszélt, hanem a háború elindítását, a 2024. február 24-ét közvetlenül megelőző időszakról, és ennek kapcsán mondta azt, hogy a felek között folytatott párbeszéddel és tényleges tárgyalással esély nyílhatott volna a háború elkerülésére. A három évvel ezelőtti javaslatot irrelevánsnak nevezte a jelenlegi helyzetben.
A portál beszámolója szerint a miniszter az Országgyűlés külügyi bizottságában tett meghallgatása után azt mondta, „súlyos ferdítés” történt, senkitől sem fogadják el a magyar NATO-tagság megkérdőjelezését. Egyben nyomatékosította, úgy értette mondandóját, hogy a nagyhatalmaknak beszélniük kell egymással, de ez nem azt jelenti, hogy egyoldalúan el kell fogadni a másik igényeit. Mivel nem a nagykövet forgatta ki a szavait, nem is kéreti be, a Ria Novosztyinak jelezték a félreértést, ő viszont nem foglalkozik a válasszal. – A történtek után nem is fog nekik nyilatkozni – darálta el.
Ám úgy fest, a RIA Novosztyi semmiféle helyreigazítást. A Népszava csütörtök este keresett Szijjártó Péter nevére az orosz állami hírügynökség honlapján, amelyen nem szerepelt ilyen jellegű tartalom. (Népszava)
