Csak 1,5 százalékos bővülést várnak 2024-re.
Egy teljes százalékponttal csökkentette a magyar gazdaság idei évre vonatkozó növekedési prognózisát a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet, így már csak 1,5 százalékos bővülést várnak 2024-re. A forint euró-árfolyama jövőre éves átlagban 410 lehet a várakozásuk szerint.
A bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme a várakozásokat jócskán alulmúlva mindössze 1,5 százalékra gyorsult az első negyedévi 1,1 százalék után 2024 második negyedévében. A csalódást keltő növekedési adat alapvetően a belföldi kereslet legfőbb összetevőinek vártnál gyengébb alakulásának tudható be. A háztartások vásárolt fogyasztása ugyan valamivel 4 százalék feletti ütemben nőtt a második negyedévben – vagyis a háztartások óvatos attitűdje oldódik –, viszont a kormányzattól kapott természetbeni transzferek visszaesése miatt a teljes magánfogyasztás növekedési üteme – és így a GDP-növekedéshez való hozzá-járulása – jóval csekélyebb volt a vártnál – írja a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet legfrissebb elemzésében.
Az állóeszköz-felhalmozás csökkenésének az üteme jelentősen felgyorsult a második negyedévben, mindenekelőtt a feldolgozóipari beruházások zuhanása miatt. Az ipar folytatódó vergődése, a kedvezőtlen exportkeresleti viszonyok javulásával kapcsolatos remények szertefoszlása súlyosan rányomta bélyegét a feldolgozóipari vállalatok beruházási kedvére. A nettó áru- és szolgáltatásexport a második negyedévben is pozitívan járult hozzá a gazdasági növekedéshez – miközben az export és az import egyaránt trendszerűen zsugorodik.
A termelési oldalon az ipar mellett a piaci szolgáltatások növekedési üteme is csalódást keltő, a mezőgazdasági kibocsátást pedig idén ismét sújtotta az aszály és a hőhullámok. Az építőipar növekedése részben bázishatásból adódóan gyorsult.
A konjunktúrakutató intézet az év fennmaradó részében nem számít az ipar és az export kilábalására. A belföldi kereslet is lassabban bővül a korábban vártnál a magán és állami beruházások mélyrepülése miatt. Ezért az idei évre már csak 1,5 százalék körüli GDP-növekedést várnak, ami 1 százalékponttal kisebb az eddigi prognózisuknál. 2025-ben a gazdaság 2,8-3 százalék körül nőhet. (Az MNB ugyancsak csökkentette a gazdaság növekedési ütemére vonatkozó előrejelzését, 2024-ben már csak 1-1,8 százalékos, 2025-ben 2,7-3,7 százalékos növekedéssel számol.)
Öt százalékos hiány
A költségvetés első 8 havi 2.800 milliárd forintos hiánya után az utolsó 4 hónapban lassabb hiánynövekedéssel lehet számolni, az adóemelések bevételnövelő hatása, és számos állami beruházás elhalasztása következtében. A pénzforgalmi hiány azonban így is meghaladhatja a 4.000 milliárd forintot. Az áfa bevételek továbbra is elmaradnak a (túltervezett) előirányzattól, és a kamatkiadás is több a költségvetési törvényben vártnál. Az eredményszemléletű (ESA) hiány viszonylag kedvezőbb, azonban itt is sok a bizonytalanság. Legfőbbképpen az, hogy amennyiben december végéig bizonyossá válik, hogy Magyarország nem jogosult az Európai Unió RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) támogatásaira, akkor nem csak az idén erre költött 182 milliárd forintot, hanem az előző években elköltött összegekkel együtt mintegy 580 milliárd forintot be kell számolni az eredményszemléletű hiányba. A Kopint-Tárki továbbra is 5 százalékos államháztartási hiányt vár 2024-re, 2025-re pedig 4-4,5 százalékos hiányt prognosztizál.
Mekkora lesz az infláció?
Az infláció 2024-ben kifejezetten kedvezően alakult, az első 8 hónapban 3,7 százalékos volt a fogyasztói árindex. Az év egészére 3,8 százalékos árindexet várunk, amelyet 2025-ben 3,6 százalék körüli áremelkedés követhet – írja elemzésében a konjunktúrakutató.
A jegybank az év első felében határozott, majd a második felében óvatos kamatcsökkentési politikát folytatott. A kisebb kamatvágásokat nem követték negatív devizapiaci reakciók.
És az árfolyam?
A forint euró-árfolyama 2023-ban 370-390 forint között ingadozott, az évet 382,78-as euro-árfolyamon zárta. 2024 első 9 hónapjára azonban már a 380-395 forint közötti euróárfolyam volt jellemző. Az első 8 havi átlagárfolyam 382, az augusztusi átlagos euro-árfolyam pedig 394,7 forint volt. Szeptember végén a forint euró-árfolyama átlépte a 400 forintot, aminek a lehetőségét korábbi konjunktúrajelentésben már előrejelezte az intézet. Az árfolyam gyengülése részben külső okok következménye, de jórészt a magyar gazdaság rendkívüli sérülékenységére mutat rá – hangsúlyozza az elemzés. A Kopint-Tárki szerint az árfolyam idén már nem fog jelentősen romlani, hacsak nem következik be valamilyen rendkívüli esemény. Figyelembe véve a forint árfolyamának folyamatos gyengülését, 2025-ben éves átlagban 410 forintos euró-árfolyammal számol a Kopint-Tárki. (az én pénzem)
