Vajon léteznek még olyan dolgok, amelyekben egyetértünk mi, magyarok?

Közhelynek számít, hogy a magyar társadalom megosztott. Azonban nem csak a politikai és társadalmi kérdésekben nem értünk egyet, vagy abban, hova menjenek az adóforintjaink, de még az olyan hétköznapi kérdésekben sem, mint hogy hogyan érdemes közlekedni, mit csináljunk a szemetünkkel vagy hogyan neveljük a gyermekeinket. Erre a megosztottságra mutattak rá például a Policy Solutions 2022-es és 2023-as kutatásai is, melyek a magyar társadalom értékrendjét vizsgálták, kiemelve az állami szerephez, adózáshoz és a gazdasági egyenlőtlenségekhez fűződő véleménykülönbségeket. A radikális megosztottsággal párhuzamosan ugyanakkor adódik a kérdés:

vajon léteznek-e egyáltalán olyan dolgok, amelyekben egyetértünk mi, magyarok?

Erre kereste a választ a 21 Kutatóközpont és a Heinrich Böll Stiftung közös közvélemény-kutatása, amely azt vizsgálta, léteznek-e olyan közös értékek, amelyek az erős megosztottság ellenére is csökkenthetik a polarizáltságot és segíthetnek előmozdítani a társadalmi párbeszédet. A nyár folyamán végzett felmérés során a résztvevőknek olyan kérdésekre kellett választ adniuk, melyek alapvető értékeikre, világ- és történelemnézetükre, társadalmi kérdésekre és a hétköznapok eseményeire vonatkoztak. A válaszok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a magyarok leginkább a pártpreferenciák mentén megosztottak. A személyes politikai preferenciák egyben jelentős hatással vannak a társadalmi és a gazdasági kérdések megítélésére is.

Közös értékünk a család

A válaszadóknak a kérdőívben tizennégy értéket kellett egytől ötig rangsorolniuk az alapján, hogy mennyire tartják fontosnak azokat. A legfontosabbnak a szabadság, a család és az alapvető emberi jogok biztosítása bizonyult, ezeket 93, 92 és 89 százalék tartotta inkább vagy nagyon fontosnak. Ebben a különböző pártok szavazói között is viszonylagos egyetértés figyelhető meg, egyedül az alapvető emberi jogok képeztek kivételt. Ez a kormánypárti szavazók körében valamivel kisebb prioritást jelentett (77 százalék). A nemzetet mint értéket a válaszadók 71 százaléka inkább fontosnak tartja, ami a kormánypárti és a Mi Hazánk-szavazók körében magasabb (83 és 98 százalék), míg az egyéb pártok szavazóinak esetében alacsonyabb ennél (61 százalék).

A vallás megítélésében már jóval kisebb az egyetértés: a Tisza Párt szavazóinak 64 százaléka, míg a kormánypártiaknak csak a 16 százaléka nem tartja fontos értéknek. Megosztónak számít továbbá mások elfogadása is. Ezt az ellenzéki szavazók 95, a Tisza szavazóinak 91 százaléka ítéli fontosnak, míg a kormánypártiak körében ez az arány mindössze 61 százalék.

A család nemcsak értékként, de meghatározó közegként is kiemelkedik a válaszok alapján: mindegyik politikai táborban 90 százalék felett volt azok aránya, akik inkább fontosnak ítélték azt. Magyarságuk megítélésében azonban jóval nagyobb különbségek figyelhetők meg a különböző politikai csoportok között: a kormánypártiak számára a nemzet mint közösség jóval fontosabb (79 százalék), mint az Európához tartozás (38 százalék), a Tisza Párt szavazóinak körében épp ellenkezőleg, az európai identitás fontosabb (88 százalék), mint a nemzeti (70 százalék).

Összességében a család nemcsak mint közösség, hanem mint érték is kiemelt fontosságú a magyarok számára, világnézetüktől függetlenül. Mindez nem meglepő a konzervatív pártok esetében, melyeknél a hagyományos családfogalom központi jelentőségű, ugyanakkor az megjelent olyan progresszív kezdeményezések esetében is, mint például a civil szervezetek által indított és ellenzéki pártok részéről is felkarolt „A család az család” közösségimédia-kampány. Azaz,

habár a család fontosságában a magyarok nagy része egyetért, továbbra is kérdéses, ki mit ért a család fogalma alatt.

A magyarság elemei

Hasonló a helyzet a magyarság megítélésével is. A válaszadók háromnegyede vélekedett úgy, hogy nemzeti hovatartozásuk inkább fontos. A megkérdezetteknek emellett három olyan elemet is ki kellett választaniuk, amit magyarságuk szempontjából a legfontosabbnak tartanak. Ez már kevésbé mutat egységes képet: az első helyen a magyar találmányok végeztek (50 százalék), majd a magyar nyelv különlegessége (48 százalék) következett, míg a harmadik helyen a magyar ételek szerepeltek (38 százalék). Az ellenzéki szavazók körében Budapest jóval népszerűbb (34 százalék), mint a többi párt szavazóinál, különösen a Mi Hazánk (3 százalék) és a Fidesz (14 százalék) szimpatizánsaihoz képest. Sportsikereinkre minden ötödik kormánypárti kiemelten büszke, míg a többi párt szavazói inkább más elemeket részesítenek előnyben.

Történelmi események megítélése

A nemzetről való gondolkodás része a különböző történeti események megítélése is. Ezek közül a válaszadók számára az 1848–49-es szabadságharc bizonyult a legfontosabbnak: 75 százalék szerint az inkább vagy nagyon fontos, ezt követi 69 százalékkal az 1956-os forradalom. Néhány esemény emlékezete azonban ellentmondásos:

a kormánypárti szavazók számára az Európai Unióhoz való csatlakozás kevésbé fontos esemény, 27 százalékuk szerint inkább vagy egyáltalán nem jelentős, miközben a Tisza és a többi ellenzéki párt szavazóinak csak 2–3 százaléka vélekedik így.

Hasonlóképpen, a holokausztot a kormánypártiak 22 százaléka tartja kevésbé jelentősnek, ami a Mi Hazánk szavazói között még kiemelkedőbb (48 százalék). Eközben az ellenzéki pártok szavazóinak mindössze 11 százaléka osztja ezt a véleményt. Számukra a trianoni békeszerződés az, ami kevésbé jelentős (29 százalék szerint inkább vagy egyáltalán nem fontos), ellentétben a kormánypártiakkal, akiknek csak 10 százaléka tartja inkább nem fontosnak.

Közös múlt, közös jövő?

Ahogy a történelmi események, úgy a jövőbeli fenyegetések megítélése is jelentősen eltérő a szavazótáborok közt. A kormánypárti szavazók számára a legnagyobb fenyegetést az orosz–ukrán háború jelenti, amit 52 százalékuk a jelenlegi legnagyobb veszélynek tart. Emellett

a migrációt 19 százalékuk az első, 31 százalékuk pedig a második legnagyobb fenyegetésnek értékelte, előrébb sorolva, mint a gazdasági válságot, ami a Fidesz-szimpatizánsok körében csak a harmadik helyen végzett.

A Mi Hazánk támogatóinak körében egyértelműen a népességcsökkenés jelentette a legnagyobb fenyegetést: 26 százalékuk az első, 36 százalékuk a második helyre sorolta. A többi párt szavazóinak a gazdasági válság jelenti a legnagyobb fenyegetést, a Tisza Párt szimpatizánsainak például 56 százaléka rangsorolta ezt az első helyre. Az ellenzéki pártok szavazóinak 71 százaléka tette a klímaváltozást dobogós helyre, míg a kormánypártiak körében ez az arány csupán 28 százalék.

Megosztottság

A válaszadók többsége (81 százalék) érzi úgy, hogy mindenkinek jobb lenne, ha a politika kevésbé polarizálná társadalmunkat. A kormánypártiakon kívül minden politikai tábor 80 százaléknál magasabb arányban ért egyet ezzel az állítással, de a Fidesz szavazóinak 64 százaléka is osztja ezt a véleményt. Ezzel párhuzamosan pusztán 26 százalék érzi azt, hogy hasonlóan gondolkodnak az emberek, mint ő maga, míg 28 százalék látja úgy, hogy az őket körülvevők másképp gondolkodnak. A kormánypártiak 44 százaléka gondolja úgy, hogy többségben van, míg a Tisza-szavazók körében ez az arány 16, a többi ellenzéki párt esetében pedig csupán 11 százalék. Ennek fényében nem meglepő, hogy éppen

a kormánypártiak érzik legkevésbé a kényszert az árkok betemetésére.

Minden második válaszadó (55 százalék) úgy gondolja, ha beleképzelnénk magunkat a másképp gondolkodók helyzetébe, akkor könnyebben elfogadnánk véleményüket. Ezt kiváltképp a véleményükkel kisebbségben lévők gondolják így: a Tisza és a további ellenzéki pártok szavazóinak 65 és 74 százaléka osztja ezt a véleményt.

A 21 Kutatóközpont felmérése rávilágít arra, hogy bár a magyar társadalom erősen megosztott, az egyetértés lehetősége mégis adott. A különböző csoportok eltérően látják a jövőt, más értékeket hangsúlyoznak, és más félelmek vezérlik őket, mindezek ellenére mégis vannak olyan alapvető értékek, amelyek minden csoport számára fontosak. Így

a család, a szabadság és az emberi jogok kiemelkedően fontosnak bizonyulnak, ezzel olyan alapot jelenthetnek, amelyekre társadalmi párbeszéd és együttműködés épülhet.

Egy másik közös pont az abban való egyetértés, hogy a politikai megosztottság hosszú távon ártalmas, azaz szükség van a társadalmi feszültségek csökkentésére. Ennek felismerése pedig az első lépést jelentheti abban, hogy saját megosztottságunkról gondolkodjunk és esetlegesen tegyünk is ellene. A közös értékekre fókuszálva azonban megtalálhatjuk azokat a célokat, amelyekkel összeköthetjük a magyar társadalmat.