Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Kétszáz emberrel végeztek, több mint ezren megsérültek a kétnapos őrjöngésben

Kultúra
2025.07.13.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
10

Tárik Meszár 2025 tavaszán megjelent újabb, Zsidók egy arab országban című kötete ismét a közel-keleti régióval foglalkozik, de azon belül egy idehaza kevéssé feltárt témával, nevezetesen a mezopotámiai zsidó diaszpóra történetével, azon belül is az iraki zsidóság sorsának bemutatásával. Végigveszi azokat az eseményeket, amelyek miatt végül eltűnt ez a közösség Irakból.

Már évszázadokkal ezelőtt is jelentős gazdasági tevékenységet folytattak a mezopotámiai zsidók, akik ennek eredményeként komoly tekintélyre tettek szert. A különböző kiemelt időszakokban – így például az Oszmán Birodalom vagy a brit mandátum korszakában – Bagdad, Bászra és Moszul játszott kulcsszerepet a helyi és a nemzetközi kereskedelem megszervezésében és fellendítésében. 

Nem véletlenül váltak meghatározó szereplőkké Irakban a zsidók a banki szolgáltatások, az ipari beruházások és a kereskedelmi hálózatok működtetésében. Egészen a XX. század közepéig, együttműködve a többségi társadalommal, szerves részét alkották Irak gazdasági és kulturális életének. Zsidó iskolákat működtettek Bagdadban és más helyeken, ahol zsidó és muzulmán gyerekek együtt tanulhattak.

Az egyik legnagyobb bagdadi pogrom

Tárik Meszár Zsidók egy arab országban című könyve igazából arra az időszakra koncentrál, amikor Izrael Állam megalakulását követően (1949 és 1951 között) több mint 130 ezer zsidó hagyta el Irakot és települt át Izraelbe. Ma gyakorlatilag már csak néhány zsidó él az arab országban.  

A szerző igen alaposan veszi végig, hogy miként erősödött fel és fordult át szélsőséges formába a nacionalista ideológia Irakban az 1940-es évek legelején. Az akkori vezetés egyre inkább elutasította a brit protektorátust, és egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a náci Németországgal, ez pedig segítette az antiszemita nézetek terjedését. Ennek egyik pontja volt, hogy a náci propaganda a zsidókat a brit érdekszférához kapcsolta. Az arabok közül sokan ezért az imperialisták szövetségeseinek kezdték tartani a zsidókat.

1941 májusában összeomlott az iraki kormány, teljes politikai zűrzavar uralta a közéletet. Ekkor tört ki az egyik legnagyobb zsidóellenes bagdadi pogrom, a Farhúd.

A város zsidó negyedében kétszáz emberrel végeztek, több mint ezren megsérültek, és 1500 üzletet és otthon fosztottak ki, gyújtottak fel a kétnapos őrjöngésben.

Mindebben nagy szerepe volt az egykori jeruzsálemi főmuftinak, Hádzs Ámin Husszeininek. Ő alapította az első arab nyelvű, náci ideológiát terjesztő rádióadót, amely folyamatosan nyugatellenes és antiszemita ideológiát propagált. Husszeinit még annak az évnek a novemberében Adolf Hitler is személyesen fogadta Berlinben.

Ezt követően az addig a társadalom integráns részét képező iraki zsidóság elbizonytalanodott, és ezrek kerestek menedéket észak-afrikai országokban, illetve Indiában.

A helyzet Izrael Állam megalakulása után változott meg

Amikor 1948-ban létrejött a zsidó állam, a szomszédos országok ezt nem tudták megemészteni. Nem véletlenül indítottak több háborút is az arab szomszédok, és igyekeztek minden eszközzel megnehezíteni az új állam lakóinak életét. Irakban a zsidó kisebbségre kezdtek egyre inkább bünbakként tekinteni a hatóságok, akik csak úgy engedték – legálisan – távozni őket Irakból, ha lemondanak állampolgárságukról, és hátrahagyják megtakarításaikat, pénzüket, javaikat.

Sokan erre nem voltak hajlandók, inkább szökni próbáltak Irán felé. Végül az izraeli titkosszolgálat, a Moszad szervezésében elindították 1950-51-ben az Ezra és Nehémiás kimenekítési akciót. Ennek révén mintegy 130 ezer iraki zsidót szállítottak zömében iráni területről Izraelbe. Az 1979-es iszlám forradalom előtti időkben a sah jó kapcsolatokat ápolt Izraellel, ezért lehetett ezt megszervezni, de Cipruson keresztül is vittek Izraelbe iraki zsidókat.

A könyv az akció részletes leírása mellett bemutatja az újonnan érkezettek beilleszkedési nehézségeit új hazájukban. 

Az Izraelbe érkező közel-keleti zsidók, vagyis a mizrahik, iszonyatos kihívásokkal néztek szembe.

Elsősorban a komoly gazdasági nehézségek, illetve a már ott élő, főként askenázi zsidók kulturális és társadalmi dominanciája miatt. Az ellentétek fő forrását a kulturális különbségek jelentették.

Míg az askenázi zsidók többsége Európából érkezett és a kontinens kulturális, nyelvi és oktatási hagyományait hozta magával, addig a mizrahik kulturális identitása ahhoz az arab országhoz kapcsolódott, ahonnan érkeztek, például Irakhoz. Nyelvük, szokásaik, vallási rítusaik és mindennapi életük teljesen eltért az európai származású zsidókéitól. Esetükben nem volt általános az a fajta iskolázottság, ami az askenázikat jellemezte, emiatt kezdetben a gazdasági lehetőségeik is korlátozottabbak voltak, ráadásul megőrizték és ragaszkodtak ázsiai, afrikai gyökereikhez.

Tárik Meszár könyve végigveszi, milyen lehetőségei vannak manapság az Irakban élő többi kisebbségnek, így a keresztényeknek, a jezidiknek vagy éppen a szábeusoknak. Ugyancsak képbe kerül az olvasó az iraki-izraeli kapcsolatok történetét illetően a Szaddam Husszein-rendszeren át a jelen szétszabdalt politikai formációjáig.

 

Tárik Meszár: Zsidók egy arab országban
Dream Vision 47 Kiadó, 2025
155 oldal

(Index)

KULTÚRA
irak
ZSIDÓSÁG
izrael
KIVÁNDORLÁS
nehézségek
könyvkritika
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2025.07.13. - 14:15
10
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Meghamisítják a múltat, és hazudnak

    Meghamisítják a múltat, és hazudnak

  • Belecsípett a TEK főigazgatója a Telex újságírójába

    Belecsípett a TEK főigazgatója a Telex újságírójába

  • Magyar Péter feljelenti egy rokonát – unokatestvére volt férje szerinte valótlanságot terjeszt róla

    Magyar Péter feljelenti egy rokonát – unokatestvére volt férje szerinte valótlanságot terjeszt róla

  • Nagyon eltérően ítélik meg az Európát érintő kérdéseket a volt NDK és NSZK területén, a két országrész közötti falak mintha még ma is léteznének

    Nagyon eltérően ítélik meg az Európát érintő kérdéseket a volt NDK és NSZK területén, a két országrész közötti falak mintha még ma is léteznének

  • Jogsértő Lázár-minisztérium és az adatvédelmi hatóságra magasról tojó Rogán-kabinetiroda

    Jogsértő Lázár-minisztérium és az adatvédelmi hatóságra magasról tojó Rogán-kabinetiroda

  • Irgalmatlan pénzeket öl a kormány az oroszok valaha volt kedvenc üdülőhelyébe

    Irgalmatlan pénzeket öl a kormány az oroszok valaha volt kedvenc üdülőhelyébe

  • A Külügyminisztérium elleni orosz hekkertámadás „csak a jéghegy csúcsa”

    A Külügyminisztérium elleni orosz hekkertámadás „csak a jéghegy csúcsa”

  • Medián: Karácsony nagyon vezet

    Medián: Karácsony nagyon vezet

  • Káosz lehet a Wizz Air járatain, sztrájkba kezdtek a repülőtéri dolgozók

    Káosz lehet a Wizz Air járatain, sztrájkba kezdtek a repülőtéri dolgozók

  • „Nem foglalkozom vele” – Szijjártó megszólalt a külügy elleni orosz hackertámadásról szóló levélről

    „Nem foglalkozom vele” – Szijjártó megszólalt a külügy elleni orosz hackertámadásról szóló levélről

  • Szerdán főként az ország északkeleti felén várhatók záporok, zivatarok

    Szerdán főként az ország északkeleti felén várhatók záporok, zivatarok

  • Menczer Tamás és az összecsinálás

    Menczer Tamás és az összecsinálás

  • Új közlemény jelent meg Robert Fico állapotáról

    Új közlemény jelent meg Robert Fico állapotáról

  • Rendszerszintű hibák a Boeing-nél?

    Rendszerszintű hibák a Boeing-nél?

  • Augusztus 20-i tűzijáték: idén még drágább lehet, mint tavaly

    Augusztus 20-i tűzijáték: idén még drágább lehet, mint tavaly

  • Mészáros Lőrinc tudja, mi az a nélkülözés

    Mészáros Lőrinc tudja, mi az a nélkülözés

  • Oroszország és Üzbegisztán megállapodott egy kis teljesítményű orosz moduláris atomerőmű építéséről

    Oroszország és Üzbegisztán megállapodott egy kis teljesítményű orosz moduláris atomerőmű építéséről

  • Závecz: A Fidesz szavazóinak kétharmada inkább előnyösnek tartja az EU-tagságot

    Závecz: A Fidesz szavazóinak kétharmada inkább előnyösnek tartja az EU-tagságot

  • Szavazási segédletben magyarázza el a jászapáti Fidesz, hogyan kell rá voksolni az önkormányzati választáson

    Szavazási segédletben magyarázza el a jászapáti Fidesz, hogyan kell rá voksolni az önkormányzati választáson

  • Hupli – ezzel indokolta az iváncsi gyárleállást Nagy Márton

    Hupli – ezzel indokolta az iváncsi gyárleállást Nagy Márton

  • Tízmillió kilométerrel kurtítaná meg a helyközi buszos közszolgáltatás teljesítményét az ÉKM

    Tízmillió kilométerrel kurtítaná meg a helyközi buszos közszolgáltatás teljesítményét az ÉKM

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element