Valótlan adatot használt a kormány az orvosi bérekről szóló kampányában – derül ki a Magyar Orvosi Kamara által kikért hivatalos adatokból.
A kormány által hirdetett 2 millió forintos átlagbér csak egy szűk kör, túlórákkal és pótlékokkal megemelt bruttó keresetét tükrözi, miközben a heti 40 órát dolgozó orvosok valódi átlagbére nettó egymillió forint alatt van.
A kormány februárban indított országos kommunikációs kampányt, amelyben azt állította, hogy az orvosok átlagos havi keresete meghaladja a bruttó kétmillió forintot. A plakátokon szereplő adat hitelességét a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is megkérdőjelezte, ezért hivatalos levélben kérte Takács Péter egészségügyi államtitkártól az állítás alapjául szolgáló adatokat.
A május 17-én kelt válaszlevélből kiderült:
a kommunikált összeg nem az orvosok tényleges átlagbérét mutatja, hanem egy szűkebb csoport, mintegy 10 653 fő keresetét, akik több álláshelyen dolgoznak, rendszeresen vállalnak túlórát – gyakran a súlyos orvoshiány miatt –, és fizetésüket különféle pótlékok is növelik. Ráadásul az említett összeg bruttó érték, azaz adózás és járulékok levonása előtti.
A valós, heti 40 órás munkára vetített orvosi átlagbér a hivatalos adatok alapján bruttó 1 513 606 forint, ami nettóban körülbelül egymillió forintot jelent. Ez az érték azonban jelentős szórást takar: a fiatal, pályakezdő orvosok – szakmától és munkaterheléstől függően – jellemzően nettó 450–570 ezer forintot keresnek havonta. A hétvégi és éjszakai ügyeletekben dolgozó orvosok órabére pedig mindössze nettó 3000–6000 forint között mozog.
A Kamara szerint az ilyen típusú torz kommunikáció veszélyes, mert hamis képet fest az orvosi fizetésekről, miközben a valóságban súlyos kihívást jelent az egészségügyi ellátásban dolgozók megtartása. A MOK úgy véli, az egészségpolitikai vezetés felelőssége, hogy olyan bér- és munkafeltételeket teremtsen, amelyek biztosítják az ellátórendszer működéséhez szükséges orvos- és szakdolgozói létszámot.
„A lakosság megfelelő tájékoztatásához hiteles információkra van szükség – a propagandával szemben nem lehet hatékonyan versenyezni sem a külföldi állásajánlatokkal, sem a hazai magánszektorral” – fogalmazott a Kamara. (hrportal.hu)
