A döntés végleges, a Fővárosi Ítélőtábla nem találta megalapozottnak az ügyészi fellebbezést.
A bíró, Németh Leona elfogultsága miatt új elsőfokú büntetőpert kell lefolytatni a Hableány kishajó dunai katasztrófája ügyében – tudatta a Fővárosi Ítélőtábla a honlapján.
A Fővárosi Ítélőtábla közleményében azt írja, hogy a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A terhelt bűnügyi felügyeletét továbbra is fenntartotta. terhelt bűnügyi felügyeletét továbbra is fenntartotta. A törvényszék megállapította,
hogy az elsőfokú bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályszegést követett el, mivel az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem volt várható. A bíró elfogultsága az eljárási cselekményekben, a bizonyítás mikéntjéhez és a tények alapjául szolgáló bizonyítékok bírói mérlegeléséhez kapcsolódóan mutatkozott meg.
A közlemény kiemeli, az ítélőtábla nem arról döntött, hogy megállapítható-e a vádlott bűnössége a terhére rótt cselekményben, hanem kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a Fővárosi Törvényszék törvényesen utasította-e új eljárásra a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, vagyis hogy valóban fennállt-e olyan abszolút hatályon kívül helyezéshez vezető ok, amelyet a másodfokú eljárásban nem lehetett orvosolni, és amely kötelezően az elsőfokú eljárás megismétlését vonja maga után.
A közlemény felidézi, a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2023. szeptember 26-án kihirdetett ítéletével halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt 5 év 6 hónap fogházbüntetésre, és 6 évre a vízi járművezetéstől eltiltásra ítélte a dunai hajóbaleset ügyében megvádolt hajóskapitányt.
A bizonyítási eljárás szerint a vádlott nem látta a szállodahajó útjában álló sétahajót, és az sem volt megállapítható, hogy előzési szándékkal követte volna a Hableányt. Az általa elkövetett vízi közlekedési szabályszegést ezért az elsőfokú bíróság – a váddal egyezően – gondatlan vétségnek minősítette. Amikor a terhelt értesült a balesetről – amelynek következtében a sétahajó rendkívül rövid idő alatt elsüllyedt és már nem volt látható a vízfelszínen –, a folyó erős sodrása miatt már nem volt pontosan megállapítható, hogy hány vízbe esett személy szorul segítségnyújtásra, illetve hány emberen nem lehetett volna már semmilyen körülmények között segíteni. Bár a kapitány nem tett maradéktalanul eleget a segítségnyújtásra vonatkozó összes előírásnak, meggyőződött arról, hogy a bajba jutottak mentése megkezdődött. Az eljárás során beszerzett igazságügyi szakértői vélemény – a pszichológiai tesztekre adott válaszai alapján – a vádlott vonatkozásában nem zárta ki, hogy miután értesült a balesetről, sokkos állapotba került, amely időlegesen korlátozta abban, hogy a tőle elvárható magatartást tanúsítsa. Állapotát a tanúvallomások is alátámasztották. Erre figyelemmel a kerületi bíróság bizonyítottság hiányában felmentette őt az ellene 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette miatt emelt vád alól.
A bíróság a büntetés kiszabása során- súlyosbító körülményként vette figyelembe a mérhetetlenül nagy katasztrófát, valamint a jelentős anyagi kárt.
- enyhítő körülményként értékelte a terhelt büntetlen előéletét, hosszú, makulátlan hajóskapitányi tapasztalatát, gyakorlatát, megromlott egészségi állapotát, ténybeli beismerését, azt, hogy súlyos beteg és eltartásra szoruló hozzátartozóiról gondoskodik, továbbá az időmúlást.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség, valamint a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be. A törvényszék hatályon kívül helyező végzése ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést, a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében, de ezt a Fővárosi Ítélőtábla nem találta megalapozottnak.
Az ítélőtábla egyetértett a törvényszék megállapításával, hogy a 2022. június 21-i tárgyalást követően tett bírói megnyilvánulások ellentétesek a pártatlanság követelményével, azok megalapozzák a bíró kizárását.
Az elsőfokon eljáró bíró ugyanis azzal, hogy a tárgyalást követően az ügyésznek – a vádlott és a védő távollétében – kifejtette a bizonyítás menetére és a bizonyítékok értékelésére vonatkozó álláspontját, megsértette az eljárási feladatok megoszlásának elvét, a pártatlanság követelményét, így tőle az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. Az elfogult, kizárt bíró eljárását orvosolni pedig kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésével lehet.
Az ügyet kizárással nem érintett bírónak kell tárgyalnia, az eljárást a tárgyalási szaktól kell megismételni a bizonyításra vonatkozó eljárási szabályok betartásával.
A döntés a meghozatala napján véglegessé vált, az ítélőtábla gondoskodott a határozat kézbesítéséről.
A tragédia miatt büntetőügyben tavaly szeptemberben hirdetett elsőfokon ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A Viking Sigyn kapitányát, Jurij C.-t halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésében találták bűnösnek, amiért öt és fél év letöltendő fogházbüntetésre ítélték. Az ügyészség 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével is megvádolta, ez alól azonban felmentették.
A baleset 2019. május 29-én, este 9 óra után 5 perccel történt a Margit híd pesti hídfőjénél. Itt a Viking Sigyn szabályosan maga alá gyűrte a nála jóval kisebb Hableány nevű sétahajót, aminek fedélzetén egy dél-koreai turistacsoport utazott. 27-en veszítették életüket, egy ember holttestét pedig azóta sem sikerült megtalálni. A fedélzeten összesen 35-en tartózkodtak. (Népszava)
