Bábolnáról, erről a Komárom-Esztergom vármegyei, méneséről és húsgyáráról híres városról rég lehetett annyit hallani, mint a ragadós száj- és körömfájásjárvány alatt, ez a tény pedig mindennél jobban elkeserítette a bábolnaiakat.
A város ugyanis a lakók és az önkormányzat akarata ellenére került a járványról szóló hírek középpontjába, amikor az ATEV Zrt. (eredetileg Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat) bábolnai telephelyére szállították Győr-Moson-Sopron vármegyében a járvány miatt leölt szarvasmarhák nagy részét, összesen több mint ötezer tetemet.
A helyiek tiltakoztak a dögszállítmányok ellen, sőt testükkel is hajlandók lettek volna elállni a kamionok útját. Kifütyülték és kinevették a helyszínre érkező agrárminisztert, és a létező összes felületen tudatták, hogy nem akarják, hogy Bábolna a dögtemetőkről legyen híres.
A kedélyeket Lázár János építési és közlekedési miniszter próbálta csillapítani, Horváth Klára polgármester szerint pedig májusban egy személyes találkozón a miniszter összesen 1,5 milliárd forint kárpótlást ígért a városnak. Azóta a járvány lecsengett, Lázár János viszont nem válaszol a leveleire, a 1,5 milliárdból pedig egy forintot sem láttak még – állítja a polgármester. Lázár minisztériuma a Telexnek azt írta, az önkormányzat nem fogadta el az ajánlatát, és ajtót mutatott neki, Horváth Klára szerint viszont ez nevetséges és felháborító.
„A mezőgazdaság dögtemetője lettünk”
Bábolna április közepén, lényegében egyik pillanatról a másikra lett a száj- és körömfájásjárvány körüli felháborodás epicentruma. Miután április elején Győr-Moson-Sopron vármegyében újabb járványgócokat találtak, a hatóságok elrendelték több megyei marhatelepen a fertőzött állatok megsemmisítését. A Bábolnai Fórum cikke szerint a hatóságok először Jánossomorja közelében akarták eltemetni a tetemeket, a helyiek tiltakozása miatt azonban végül máshogy döntöttek. Az a döntés született, hogy a győr-mosoni állatokat a szomszédos megyében, de még mindig a Kisalföldön lévő Bábolnán földelik majd el.
Azért Bábolnára esett a választás, mert a város külterületén korábban működött egy dögkút, ami az ATEV tulajdonában van. Ez korábban állami vállalat volt, egy ideje viszont a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány a tulajdonosa, az a közérdekű vagyonkezelő alapítvány, ami a mezőhegyesi ménesbirtoknak is a tulajdonosa, és aminek kuratóriumi elnöke Lázár János. A cég nemrég azzal került a hírekbe, hogy az alapítvány a 2023-as év után egymilliárd, a 2024-es év után kétmilliárd forint osztalékot vett ki az ATEV-ből.
A bábolnaiak, beleértve a várost 1998 óta vezető, korábban MSZP-s, most független Horváth Klára polgármestert, lényegében a sajtóból értesültek arról, hogy Bábolna határában reaktiválták a rég nem működő dögkutat, és oda elég rövid idő alatt több mint ötezer marhatetemet földelnek el. Ez nem vette ki magát túl jól. Április 16-án a polgármester lakossági fórumot tartott, ahol többek közt arról beszélt, hogy
Bábolnának volt egy jó híre. Most a mezőgazdaság dögtemetője lett. Sok idő lesz ezt újrapolírozni.
A város vezetője nem vette jó néven sem azt, hogy Bábolnára hurcolták a tetemeket, sem azt, hogy erről nem értesítették előre a helyieket, és a fórum hangulata alapján a lakók is osztották a felháborodását. Az esemény után mozgósítás is kezdődött, április 17-től húsvét vasárnapig, négy napon keresztül Bábolna, Ács és Bana lakói együtt figyelték az autóutakat, hogy ha kell, a testükkel állják az újabb marhaszállítmányok útját. A polgármester szerint részben ennek volt köszönhető, hogy a Rábapordányban leölt állatokat már nem Bábolnán földelték el, pedig az ATEV telepe mellett már letaroltak két hektár erdőt, hogy a dögkút bővítésének helyet csináljanak.
A kormány is érezte, hogy Bábolnán valahogy kezelni kell a helyzetet, de az erre tett első próbálkozás nem volt igazán sikeres. Április 23-án Nagy István agrárminiszter és Czunyiné dr. Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője érkezett a településre, ami nem úgy sült el, ahogy azt szerették volna. Horváth Klára azt mondta, a miniszter eredetileg délutánra jelezte az érkezését, ehhez képest reggel nyolckor megjelent az önkormányzatnál. Nagy Istvánt így is 100–150 mérges bábolnai várta transzparensekkel. A miniszter próbálta nyugtatni a helyieket, akik bekiabálásokkal zavarták meg a mondandóját, majd amikor megköszönte a bábolnaiak türelmét és fegyelmezettségét, hangosan kinevették az agrárminisztert.
Lázár János a vonal végén
Másnap azzal keresték telefonon a polgármestert, hogy Lázár János beszélni szeretne vele. Mivel estig testületi ülés volt, Horváth állítása szerint jelezte, hogy majd másnap beszélhetnek, este fél kilenckor azonban csörgött a telefon, a vonal végén pedig az építési és közlekedési miniszter volt. Lázár arról érdeklődött, hogy miért vannak ennyire felháborodva a bábolnaiak, és a felek személyes találkozót kezdeményeztek. Lázár stábja aztán több körben is egyeztetett a polgármesterrel, majd május 5-én szóltak, hogy a miniszter másnap ott lesz Bábolnán.
Lázár délután háromkor érkezett a bábolnai polgármesteri hivatalba, amikor a hivatali dolgozók már éppen készülődtek hazafelé, így miután a miniszter kezet rázott a jegyzővel és más önkormányzati tisztviselőkkel, négyesben maradtak a polgármesterrel és a miniszter két asszisztensével. A beszélgetésről felvétel vagy írásos feljegyzés nem készült, így Horváth Klára beszámolóira tudunk csak hagyatkozni azzal kapcsolatban, mi hangzott el a zárt ajtók mögött, illetve arra, amit ebből az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) sajtóosztálya megerősített. A két beszámoló sokban egyezik, kivéve a tárgyalás végét, aminek milliárdos következményei vannak.
Horváth szerint a miniszter azzal kezdte, hogy őt Orbán Viktor felhatalmazta, hogy felajánljon a városnak egymilliárd forint állami fejlesztési támogatást kártalanításként.
A polgármester erre elmondta, mennyire felháborította őt és a várost, ahogy az állami hatóságok az értesítésük nélkül az ATEV telephelyére hoztak több mint ötezer marhatetemet, mekkora reputációs és gazdasági veszteség érte emiatt a város állattartóit, vendéglátóhelyeit, egyéb cégeit, és hogy szerinte ezért a település az egymilliárd forintnál többet érdemel.
Lázár erre a polgármester szerint azzal válaszolt, hogy mint az ATEV-et tulajdonló alapítvány kuratóriumi elnöke, a cég nevében fel tud még ajánlani százmillió forint támogatást. A polgármester szerint miután ő sorolni kezdte, milyen károk érték a bábolnai cégeket (a vendéglátóhelyek, például a helyi fürdő forgalma visszaesett a járvány alatt, a bábolnai szállítmányozási cégek kamionjait nem akarták beengedni egyes telepekre, üzemekbe, a helyi sertéstenyésztők egy ideig egyáltalán nem, aztán csak nyomott áron tudták eladni az állataikat) a miniszter a felajánlást 200 millióra növelte, hozzátéve, hogy ő a városnak tud támogatást ajánlani, a kárt szenvedett cégeknek nem.
Horváth szerint aztán a miniszter még azt ajánlotta fel, hogy az ATEV a városi civil szervezeteknek három éven át évi 100 millió forintot juttatna, amikor pedig a polgármester tovább sorolta a várost ért károkat, azt mondta, még útfelújítási projektekben tud gondolkodni, az ATEV-től érkező támogatásokkal kapcsolatban pedig a cég vezérigazgatóját kell keresni. Horváth Klára szerint ezalatt a miniszter már pakolni kezdett, és nem sokkal később távozott, a polgármester pedig azt mondta, küld majd egy levelet arról, milyen utak felújítása jöhetne szóba.
Párhuzamos történetek
A polgármester szerint ezután értesítette a megbeszélésről Czunyiné Bertalan Judit képviselőt, a testületet, és írt az ATEV vezetőjének is. Lázár Jánosról viszont semmit nem hallott. Amikor egy ideje már nem történt semmi, május 26-án levelet írt Lázár Jánosnak, ebben összefoglalva a találkozón megbeszélteket, megköszönve a miniszter látogatását és a segítségét kérve, hogy a beígért kártalanítást a város megkapja.
Erre viszont semmilyen válasz nem érkezett. Se semmilyen más megkeresésre. Hogy miért, azt a polgármester a Telextől tudta meg. Levelet írtunk ugyanis a miniszternek, hogy mikor számíthatnak a bábolnaiak a támogatásra. Az ÉKM sajtóosztálya megerősítette, hogy Lázár János „a kormány 1 milliárd forint összegű támogatását ajánlotta Bábolna Önkormányzatának, és az Alapítvány vezetőjeként összesen további 200 millió forintot, utóbbi jelentős része a helyi civil szervezetek munkáját, fejlesztéseit segítette volna az elkövetkező időszakban”.
Az ÉKM szerint viszont „Horváth Klára Polgármester Asszony az ajánlatot visszautasította és ajtót mutatott a miniszternek. Lázár János ezt tudomásul vette”.
Horváth Klára szerint ez nevetséges és felháborító, ilyen ugyanis nem történt. Sőt, a város azóta is abban a hiszemben levelezett a miniszterrel és minden érintettel, hogy a támogatások úton vannak, előbb-utóbb megérkeznek. Sőt, állítása szerint később Czunyiné Bertalan Judittól is azt a megerősítést kapta, hogy a folyamat zajlik.
Mint mondta, a találkozó valóban nem a legbarátságosabb hangnemben zajlott, mert eléggé forrtak az indulatok a járvány miatt abban az időben, de ő nem utasította vissza Lázár ajánlatát, mert „hülye lenne az a polgármester, aki egy ilyenre nemet mond”. Ráadásul ha akkor visszautasította volna Lázár felajánlását, miért írt volna később levelet arról, hogy mi hangzott el a találkozón, és miért kérte volna írásban is a miniszter támogatását abban, hogy az ígért pénz meg is érkezzen? És miért mondta volna el a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, mi történt a találkozón, miért kérdezné tőle azóta is többször, hogy mit lehet tudni a kártalanításra odaígért összegekről? És ha a miniszter két hónapja abban a tudatban él, hogy az ő felajánlását visszautasították, miért nem közölte ezt akármelyik alkalommal, amikor Bábolna vezetése emiatt kereste?
Miután Horváth Klárát megkérdeztük az ÉKM válaszáról, ismét levelet írtunk a minisztériumnak, melyben megírtuk, hogy a polgármester szerint egyszerűen nem igaz, amit állítanak. Az ÉKM sajtóirodája annyit válaszolt:
A korábbi válaszunkban szereplő állításunkat fenntartjuk, az teljes mértékben megfelel a valóságnak.
Kerestük Czunyiné Bertalan Juditot, de kérdéseinkre érdemben nem válaszolt. Mint írta: „Az Önök kedvéért sem szegem meg azt a szabályt, mely szerint nem adok ki semmilyen információt a kormány bármely tagjával vagy a polgármesterekkel folytatott egyeztetéseimről és folyamatban levő ügyekről. Bizalmi alapon végzem a munkám, ezután is így szeretném. Természetesen a megfelelő időben kellő nyilvánosság mellett a bábolnaiakat tájékoztatni fogom, fogjuk.”
Kerestük az ATEV Zrt. vezetőjét, Sipos Leventét is, akitől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. (Telex)
