Bár vannak részsikerek, nem sikerült a kormányzati intézkedéseknek tartósan visszaszorítani az inflációt. Az elemző szerint az idei évre lenyomott infláció a későbbiekben jelentkezik, tehát a mai alacsonyabb inflációs rátáért a holnapi magasabb áremelkedéssel fizetünk.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árak júniusban 4,6 százalékkal voltak magasabban, mint tavaly ilyenkor. Havi alapon, vagyis májusról júniusra 0,1 százalékkal emelkedtek átlagosan az árak.
„Minden szempontból változatlan helyzettel találkozunk: az egyhavi infláció immáron négy hónapja alakul 0-0,2 százalék között, amely mögött a különböző időzítéssel beérkezett kormányzati árintézkedések és az önkéntes árkorlátozások állnak” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakértő szerint az éves bázisú infláció pedig mindezen beavatkozások ellenére is magasan ragadt, bőven meghaladva a jegybank inflációs toleranciasávjának tetejét is. „Tehát minden törekvés ellenére Magyarországon továbbra is magas a strukturális infláció” – tette hozzá.
Egyszeri hatás
Az árrésstop egyszeri árcsökkentő hatása bár már kifutott az élelmiszereknél, a szezonális folyamatok hatására csekély, havi alapon 0,1 százalékos volt az átárazás. Virovácz Péter szerint a tartós fogyasztási cikkek esetében beszélhetünk felfelé mutató meglepetésről, ahol a havi átárazás – az erős forint ellenére – szokatlanul magas volt. A háztartási energia is felfelé húzta a hó/hó áremelkedési ütemet, immáron két egymást követő hónapban. Miközben az üzemanyagok ára felfelé ment júniusban a KSH adatgyűjtése szerint, az ezt a tételt is tartalmazó termékkör, az egyéb cikkek, üzemanyagok esetében érdemi havi árcsökkenés figyelhető meg.
Ennek oka, hogy a május 19-én életbe lépett árrésstop a háztartási cikkekre alapvetően ebben a kategóriában jelenik meg. Vagyis lényegében ez a tétel húzta vissza leginkább az inflációt júniusban. (A gyógyszerek esetében júniusban még nem mutatta ki a statisztikai hivatal az önkéntes árcsökkentés hatását, így az vélhetően majd csak a júliusi statisztikában jelenik meg).
Az elemző szerint emiatt a következő hónapban is lesz egy olyan kormányzati beavatkozás, ami majd lefelé húzza a havi alapú inflációs rátát. A szolgáltatások esetében – főleg a szezonális átárazások miatt – 0,6 százalékos volt az egyhavi drágulás, ami érdemi meglepetést nem jelent.
A szakértő szerint az éves bázisú inflációs ráta 0,2 százalékpontos emelkedése (a májusi 4,4 százalékról gyorsult júniusra 4,6 százalékra az index) alapvetően bázishatások állnak.
Éves szinten érdemben erősödő infláció az élelmiszereket, a háztartási energiát és az üzemanyagokat jellemezte, miközben a szolgáltatások és az alkoholos italok, dohánytermékek esetében kis mértékben fékeződött az éves bázisú áremelkedés.
Virovácz szerint a hivatalos statisztikai mutatók összességében vegyes képet mutatnak. Az éves bázisú mutató felfelé megy az árintézkedések ellenére is, miközben a havi infláció nyomott és kedvező képest fest. „A fő kérdés most, hogy négyhavi alacsony átárazás után érdemben el tud-e indulni lefelé a lakosság inflációs várakozása. Eddig csodát nem láttunk, csak enyhe javulást, ami azonban kevés az üdvösséghez” – tette hozzá.
Előre tekintve a következő hónapokban 4 százalék közelébe süllyedő inflációs rátára számíthatunk a tavalyi évi magas bázis miatt. Jelentősebb felfelé mutató kockázatot az aszály és így a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése jelent. A 4 százalék közelébe süllyedő infláció ellenére a közelgő árstabilitás csak látszólagos és átmeneti lesz. Az inflációs hullámvasút lassít, de az elemző szerint ez a látszat megtévesztő lehet.
Az év vége felé ismét 5 százalék közelébe emelkedhet az inflációs ráta, és így az év egészében 4,6 százalékos átlag alakulhat ki. Kormányzati intézkedések hiányában a 2025-ös átlagos infláció bőven 5,5 százalék körül alakulna, ám az elemző szerint az idei évre lenyomott infláció a későbbiekben jelentkezik, „tehát a mai alacsonyabb inflációs rátáért a holnapi magasabb áremelkedéssel fizetünk”. Ez a fajta inflációs simítás viszont tartósan (a következő két évben is akár) magasabban tarthatja az áremelkedés ütemét, ami hosszabb távon beépülve a gazdasági szereplők várakozásába káros lehet.
Vegyes a kép
Balog-Béki Márta, az MBH szenior tőkepiaci elemzője szerint májusban megtört a dezinfláció, és a júniusi inflációs adattal is távolabb került a jegybanki célsáv. A kilátásokat tekintve azonban jó jel, hogy a maginfláció tovább csökkent, 4,8-ról 4,4 százalékra. (A maginflációból kiszűrik a gyorsan változó, rövid távú áringadozásokat okozó tételeket, mint például az üzemanyagok, energia és gyógyszerek árváltozásai. Emiatt ez a mutató az általános inflációs rátánál jobban jelzi a nemzetgazdaság árszínvonalának hosszabb távú tendenciáit).
A szakértő szerint az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében továbbra is vegyes a kép, az élelmiszerek esetében mind havi, mind éves szinten magasabb lett az áremelkedési ütem (az árrésstop ellenére), a szolgáltatások esetében a havi mutató emelkedése ellenére az éves ráta további mérséklődést mutatott.
Az élelmiszereken belül a gyümölcsök drágultak leginkább egy hónap alatt, a házon kívüli étkezés (amit a KSH az élelmiszereken belül számol el) mérséklődött már valamelyest júniusban. A szolgáltatásokon belül az üdülési szolgáltatások ilyenkor szezonálisan is jellemző emelkedése volt a fő áremelő tényező, ami a nyári hónapokban fennmaradhat.
A kormányzati bejelentések szerint augusztus végéig mindenképpen érvényben maradnak az árrés korlátozó intézkedések, így addig az élelmiszerek ugrásszerű drágulásával nem kell kalkulálni. Sőt, a szakértő szerint egyre inkább azzal érdemes számolni, hogy az intézkedés tartósabban velünk maradhat, és legkorábban valamikor 2026-ban szűnhet csak meg.
Balog-Béki Márta szerint a nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre ismét 4,5 százalék körül alakulhat az infláció, majd decemberre ismét 4 százalékot megközelítő szintre eshet az éves infláció. „Fontos lenne látni, hogy a lakosság inflációs várakozása a következő hónapokban fokozatosan csökken, mivel az jelenleg még mindig nagyon magas” – vélekedett.
Az elemző hozzátette: a munkaerőpiaci adatokban a legutóbb látott gyengülés mérsékelheti a vállalatokon a bérköltség irányából érkező nyomást, ami kedvezhet a dezinflációnak.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH a júniusi árakat közli, saját listánkkal már a júliusi árváltozásokat láthatjuk. A legtöbb termék ára nem változott.
Jelentősen drágult a liszt, amelynek kilogrammonkénti ára a júniusi 187 forintról 254 forintra drágult ebben a hónapban. Az általunk látogatott üzletben 500 forintra nőtt egy kiló burgonya ára az előző havi 310 forintról. Nem tudni, hogy mi az árváltozás oka, ugyanis tavaly ilyenkor – szezonális okok miatt – olcsóbb lett a krumpli. Kismértékben ugyan, de nőtt a csirkemell ára is: a júniusi 2177 forintról 2231 forintra.
Olcsóbb lett ugyanakkor a WC-papír ára: 3099-ről 2799 forintra csökkent az ára. A tízdarabos tojásért a júniusi 955 forint helyett ebben a hónapban csak 900 forintot kértek és kevesebbet kellett fizetni a koktélparadicsomért is, amelynek kilónkénti ára 2396 forintról 1996 forintra csökkent. Ennek egyértelműen szezonális okai vannak.
Harcol a kormány
„A kormány számára a magyar emberek, kiemelten a családok és a nyugdíjasok az elsők, ezért határozottan fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca szerint az áremelések elleni harc első lepéseként a kormány 30 élelmiszer termékkategória esetében árréscsökkentést vezetett be, amelyet kiterjesztett a háztartási- és vegyiárukra, tisztálkodási és szépségápolási termékekre is.
Az NGM szerint a tárca előzetes jelzésével összhangban az élelmiszerinfláció növekedése elsősorban a szezonális élelmiszerek, így a friss gyümölcsök és zöldségek áremeléséhez köthető, amelyet a kedvezőtlen időjárási viszonyok okozta kínálati zavarok idéztek elő. A gyümölcsök drágulása nem magyar sajátosság, tavasszal Európa szerte megugrottak a gyümölcsárak. (Szabad Európa) „Copyright (c) 2025 RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty.”
