A romló demográfiai helyzet mind itthon, mind külföldön foglalkoztatja a közbeszédet.
A nyugdíjrendszer jelenlegi működési elve (felosztó-kirovó rendszer, azaz a foglalkoztatottak tartják el a nyugdíjasokat) a mostani formában nehezen fenntartható és kérdéses a működésének jövője is, mivel az átlagnyugdíj egyre jobban távolodik az átlagkeresettől. Szintén kérdéses, hogy hányan fognak dolgozni a jövőben, szükséges-e markáns vendégmunkás tömeg a GDP növekedés fenntartásához?
Az adott évben nyugdíjkort elérők és a pályakezdők száma az adott évben, 2024-2043 (ezer fő)
Forrás: GKI saját számítások
A kieső munkaerőt többféleképen is lehet ellensúlyozni: a külföldön élő, nagyrészt magasan képzett munkaerő hazavonzása, a nagy mennyiségű fizikai munkát igénylő ágazatok visszaszorítása (munkaerő így más, hatékonyabb területekre áramolhat), valamint a munkaerőtartalék további bevonása. A jelenlegi 300 ezer fős potenciális munkaerőtartalék további bevonása azonban erősen kérdéses: ebből a számból le kell vonni többek közt az egészségügyi vagy fizikai akadályok miatt munkaképteleneket, a már foglalkoztatott, de feketén dolgozókat. Így már csak egy szűk és nehezen elérhető réteg vonható be, amivel rövid távon nem nagyon növelhető a munkaerőpiacon tevékenykedők száma.
A csökkenő foglalkoztatás elvben mérsékli a keresettömeget is. A továbbiakban a 2023-as kereseteket vesszük alapul. A 2023-as adatok szerint harmincöt éves korig nő az átlagkereset, utána stagnál vagy kissé csökken. Ez a jövőben nem reális, ezért 35 éves kor felett már nem számolunk keresetcsökkenéssel (felmenő rendszerben). A KSH szerint az elmúlt 20 évben a reálbérnövekedés évi 3,1 százalék volt , így a következő húsz évre is ez alapján becslünk.
Érthető, hogy a pályakezdők és a nyugdíjba vonulók nem azonos fizetéssel rendelkeznek. A következő 20 évben a munkaerőpiacra belépő, illetve az azt elhagyók jövedelmének különbsége a 2024-es -227 milliárdról 2043-ra -1425 milliárdra nő reáláron. A foglalkoztatottak keresettömege az idei közel 33 ezer milliárd forintról 63 ezer milliárd forintra nő 2043-ra, tehát a foglalkoztatottak számának 530 ezer fővel, vagyis 11,5 százalékkal való csökkenése ellenére majdnem megduplázódik. Ez a keresettömeg változás maximuma, mivel számításba kell venni a korai halálozások, a rokkantosítások, illetve a magyar állampolgárok kivándorlás okozta foglalkoztatás csökkenését is.
A demográfiai folyamatok okozta keresettömegváltozás az adott évben, 2024-2043 (milliárd Ft)
Forrás: GKI saját számítások
A keresettömegének megkétszereződése két fő hatásnak tulajdonítható. Egyrészt a reálkereset bővülésének, másrészt az iskolázottság növekedésének tudható be. A legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya 2003 és 2023 között 26 százalékról 13 százalékra csökkent, amíg a felsőfokúaké 15 százalékról 29,8 százalékra nőtt. A munkaerőpiacra belépők magasabb iskolázottsága magasabb bérszintet is jelent, és ez a trend fennmarad a következő időszakban is. Vagyis arra kell felkészülni (ahogy 2010 óta megfigyelhető), hogy 2043-ig a foglalkoztatottak között egyre kevesebb lesz a fizikai munkát végző.
Ennek következtében az eleve változó struktúrájú, magasabb béreket eredményező, magasabb hozzáadott értéket teremtő munkahelyekre lenne érdemes berendezkedni, és annak létrehozását támogatni. Ezt a jelenlegi, gazdaságfejlesztést célzó támogatások nem tükrözik. Az ipari összeszerelőüzemek és az akkumulátorgyárak főleg alacsony képzettséget igénylő munkahelyeket teremtenek, a szellemi és vezetői feladatkörök jelentős részét pedig a külföldi anyacég munkatársai töltik be. Annak érdekében, hogy az elkerülhetetlen demográfiai folyamatokhoz alkalmazkodó gazdasága legyen Magyarországnak, komolyabb paradigmaváltásra van szükség. (PIAC&PROFIT)
