A baloldali politikusok elleni eljárások azt jelzik, hogy a Fidesz számára már nem fontos sem a DK, sem az MSZP fennmaradása – állítja Hadházy Ákos parlamenti képviselő és Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője.
A közelmúltban letartóztatták Kiss Lászlót, a III. kerület MSZP-ből DK-ba átlépett polgármesterét, majd nem sokkal később szintén korrupciós bűncselekmények gyanújával vádat emeltek négy szocialista politikus ellen: Baja Ferenc korábban miniszter és államtitkár, Tóth Csaba parlamenti képviselő volt, Molnár Zsolt jelenleg is az, nem mellesleg az MSZP pártigazgatója. Horváth Csaba zuglói polgármesterként elveszítette a választást, de októberig még betölti hivatalát.
Az ellenzéki pártok tényként kezelik – és erre számtalan okuk van –, hogy az ügyészség fideszes pártirányítás alatt működik. Ilyen szempontból nem meglepő, hogy csupa baloldali ellen folyik eljárás. A közvéleményben azonban erősen tartja magát az a vélekedés is, hogy a kormánypártnak, amely még mindig épít a „gyurcsányozásra”, érdekében áll felszínen tartani a többször legyőzött, kezelhető ellenfélnek tartott DK-t, vele együtt pedig az MSZP-t. Ha így nézzük, akkor viszont nehezen érthető, ami történik.
A Népszava által megkérdezett Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő elöljáróban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kizárólag baloldaliakkal szemben folynak eljárások. A zuglói ügyben például van fideszes érintett is. (A 444.hu szerint Jelen Tamásról van szó, aki 2010 és 2013 között Újbuda alpolgármestere volt, később a zuglói Fidesz vezetője lett). Ezzel együtt – folytatta – senki sem hiheti, hogy az ügyészség független lenne. Hisz órákig lehetne sorolni, hogy az ügyészség hány és hány esetben akadályozta meg fideszes politikusok által elkövetett bűncselekmények feltárását.
- Ebből nem következik az, hogy azok a baloldaliak, akikről most szó van, mind ártatlanok lennének
– mondta Hadházy Ákos. Kérdés azonban, hogy miért a választások után vették elő az ügyüket. Hadházy biztosra vette, hogy Horváth Csaba neve így vagy úgy mindenképpen elő fog kerülni: ha veszít, akkor már nem fontos a személye, ha nyer, akkor egy hivatalban maradó polgármestert lehet támadni. Óbudán, Kiss László esetében ugyanez a helyzet.
Összességében Hadházy Ákos úgy látja,
hogy a Fidesznek már nincs szüksége a jelentőségét vesztett baloldal politikusaira, elengedi a kezüket.
Lehet, hogy közülük valaki abban bízott, ha együttműködik a kormánnyal, akkor nem viszik el. Tévedett – jegyezte meg.
Szerepet játszhatnak más megfontolások is. Minden, Fideszhez kötődő botrányt még a kormány se tudott eltussolni, gondoljunk csak Mengyi Rolandra, Simonka Györgyre vagy Völner Pálra. A fideszes propaganda ezért azt üzeni, hogy „nálunk is vannak ugyan visszaélések, de a másik oldalon is lopnak”. Ennek igazolására használják fel a szóban forgó ügyeket. Hadházy Ákos a hozzá eljutott információk alapján arra számít,
hogy más baloldali önkormányzati politikusok viselt dolgai is terítékre kerülnek a közeljövőben. A Fidesz nyilvánvalóan több kerületben szeretne időközi önkormányzati választást kierőszakolni.
A parlamenti képviselő emlékeztetett arra, hogy jó néhány évvel ezelőtt ő maga tett feljelentést Czeglédy Gergő III. kerületi MSZP-s alpolgármester ellen az unió csalás elleni hivatalánál, az OLAF-nál. „A szocialisták és a DK-sok csak vonogatták a vállukat, nem történt semmi. A baloldal ugyanazt a stratégiát próbálta alkalmazni, amit a Fidesz:ha valamiről nem beszélünk, akkor az nincs. Ezt nagyon rosszul csinálta az eddigi ellenzék
– fogalmazott Hadházy Ákos.
Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője is azok népes táborába tartozik, akik szerint az ügyészséget központilag irányítja Fidesz. Ezért számára is az a legelső kérdés, hogy miért nem a választások előtt jöttek elő a baloldalt rossz színben feltüntető ügyekkel. Horn Gábor hasonló következtetésre jutott, mint Hadházy Ákos. Lehetséges olvasat – mondta –, hogy a baloldal már nem számít. - Korábban a Fideszben létezhetett egy olyan belső megállapodás, hogy nem letakarítani kell a pályáról a DK-t és az MSZP-t, hanem életben tartani.
Úgy tűnik, a Fidesznek ez már nem érdeke. Senki nem szól az ügyészségnek, hogy ne vegye elő ezeket az ügyeket. Így aztán beindul a gépezet. Elengedték a buldogokat
– konstatálta Horn Gábor.
A konkrét esetekről nincsenek részletes ismeretei, ezért nem is szeretne előre ítéletet hirdetni. Horn Gábor általánosságban a magyar igazságszolgáltatás abszurditásának nevezte, hogy bizonyos személyek és közösségek hosszú évekig, évtizedekig cipelik a terhét egy-egy súlyos ügynek, amelynek a végén akár az is kiderülhet, hogy a vádlottak ártatlanok voltak. Nem egy ilyen példát tudunk, és nem csak a politika világából – mondta a Republikon Intézet vezetője –, döbbenetes sok a „végtelen történet”. (Népszava)
