A Veszprémi Törvényszéken a lyme kórral nem foglalkozó szülő a jó szülő
- Gyermekelhelyezési per ideje alatt a gyermeken nagy, 8 centiméteres folt lett, a gyermekkel sok időt együtt töltő szülő azzal nem foglakozott
- Ezt követően a másik szülő vitte csak el a gyermeket a tünetek miatt az orvoshoz, ahol lyme kórt állapítottak meg
- Az apa rokonsági körében volt aki tolószékbe kényszerült a lyme kór miatt, ezért különös figyelemmel járt el és kérte a perben ennek bizonyítékként való figyelembevételét
- Veszprémi Törvényszék bírói dr. Horváth Györgyi, dr. Fekete Orsolya és dr. Kosztyu Tímea a súlyos veszélyeztetést és a lyme kór elhanyagolását döntésükben meg sem említették és annál a szülőnél helyezték el a gyereket, aki a betegséggel nem foglalkozott ezért gyermeket objektív módon veszélyeztette, amivel sok jogszabályt sértettek
A Veszprémi Törvényszék és bírói dr. Horváth Györgyi, dr. Fekete Orsolya és dr. Kosztyu Tímea, mint másodfokú bíróság bírói jogszabályt sértettek, amikor egy gyermekelhelyezési perben nem foglalkoztak a gyermek Lyme kórját elhanyagoló szülő magatartásával. A törvényszék a per indoklásában még említést sem tett erről a súlyos magatartásról, miközben ezt nem hagyhatta volna figyelmen kívül, mert az mindenki által ismerti köztudomású tény a perben eljáró bírókon kívül, hogy a lyme kór kezeletlenül, teljes testi és szellemi leépüléshez vezethet. A folyamatban lévő per jogerős lezárása előtt márciusában az apa a kapcsolattartás során a gyermeken gyanús kb. 8cm átmérőjű nagy piros foltot fedezett fel, majd érdeklődött az anyánál, hogy mit tud a folttal kapcsolatban.
Az anya azt válaszolta, hogy a foltot szúnyogcsípés és allergia okozza. Orvosnak nem mutatta meg. Az apa látta másról lehet szó és nem hagyta ennyiben, másnap bevitte ügyeletre a gyermeket a nagy folt miatt, ahol lyme kórt állapított meg a kezelő orvos. Az apa azért is figyelt erre különösképpen, mert a rokonságában történt egy eset, amelyben kerekesszékbe kényszerült valaki örökre a nem megfelelő időben kezelt betegség miatt. Ha az apa nem lép közben, akkor ebben az megismétlődhetett volna. A gyermek visszavitelénél határozott kérdésre elmondta az anya, hogy az előző kapcsolattartás után, kb. 2 hete érzékelte már a foltot.
Az orvosi diagnózis a lyme kórról:
Képek az óriási foltról, amely képet a bíróságnak is megküldtek:
Mivel ez az esemény a per jogerős lezárása előtt történt, az apa utólagos bizonyítás keretében a bizonyítékot a perben előterjesztette, mert megvalósult a kiskorú veszélyezetetése. A veszélyeztető magatartás nem a betegség vagy sérülés bekövetkezés, hanem annak bekövetkeztével nem törődő magatartás, ami jelen esetben történt. Hasonló esetben, amikor egy szülő, de akkor az apa volt az, nem vitte el három napig kulcscsonttörés miatt a gyermeket az orvoshoz, a Kúria Kfv.37276/2017/8. számú precedensképes határozatába kimondta, az ilyen szülőnél nem lehet elhelyezni a gyermeket, mert hiányzik belőle körültekintő, gondos szülői hozzáállás.
A Veszprémi Törvényszék bíróinak ezt a bizonyítékot döntő súlyúnak kellett volna értékelniük a döntésük során, mert nekik abban a kérdésben kell dönteniük, melyik szülő tudja biztosítani a gyermek jobb fejlődését testi, mentális és erkölcsi téren. Másképp fogalmazva melyik szülőnek jobb ezen a téren a nevelési képessége. Tehát a Törvényék bírói úgy gondolták, hogy az a szülő alkalmas vagy alkalmasabb a gyermek nevelésére, aki nem törődik a gyermeket nagy valószínűséggel nyomorékká tévő betegséggel, más szóval súlyosan elhanyagolja, miközben a másik szülővel szemben semmilyen aggály nem merült fel. Ez véleményünk szerint bizonyítja nem tudják mi a gyermeki érdeke, nem tudják, ki és hogyan tudja biztosítani kedvezőbb módon a gyermek fejlődését. Ezen egyébként nem is kell csodálkoznunk, mert miközben a joghoz kellene érteniük, a rájuk vonatkozó jogszabály sem tartják be gyakorta. Jelen esetben a Gyermekvédelmi törvény 17.§ alapján bejelentéssel kellett volna élniük a gyermekjólét szolgál illetékességi területén, amit nem tettek meg. A döntésben a következő bírók vettek részt:
Egyébként a bíróktól el sem várható, hogy a gyermeki érdeket egyáltalán felismerjék, mert semmilyen kompetenciával nem rendelkeznek sem pszichológia, sem pszichiátria, sem pedagógia és jelen esetben orvosi területen sem. Az sem elvárás, hogy legyen gyerekük, de ha lenne akkor sem jelentenek garanciát ez arra, tudnák egyáltalán mi a megfelelő nevelés az adott gyermeknek. Ezért legtöbbször megfelelő tudás nélkül és sokszor a jogszabályok áthágásával döntenek, mint jelen estben is tették. Ha tragédiát okoznak időnként, akkor sem vonja felelősségre őket senki még. Ezt azért tehetik meg, mert ha a döntésükkel a gyermeket nyomorékká is teszik, sose kell a tetteiért felelősséget vállalniuk, mivel a bírókra vonatkozó szabályok még a kommunizmus szellemét idézik. Jelen eset 2024.09.01. előtt történt, de ha a gyermekvédelmi törvénymódosítás miatt életbelépő jogszabálymódosítás után is volna passzívak maradtak volna a bírók és három napon belül nem jelezték volna a gyermekjóléti szolgálatnak az esetet, objektív módon büntetőjogi felelősségük lett volna a jogszabály (4b) pontja alapján, mivel az anya nem teljesítette (megtagadta) az 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 11/A.§. szakaszban megadott alapellátásban valórészvételt. Ezért a most már a Btk. 209/A. alapján kellett volna eljárni a jelzést nem teljesítőkkel szemben.
Egy hosszú távú megoldást már megfogalmazott az apa: nem akar egyetlen másik gyereket sem Magyarországon, mert ha bántja vagy elhanyagolja a gyerekét egy anya, nem fogja megvédeni az állam tőle, mert az apák másodrendű szülők itthon.
Addig amíg ez nem változik addig csatlakozik az #énsem mozgalomhoz, ami annak a mozgalma, hogy addig ne legyen a férfiaknak, leendő apáknak egyetlen újabb gyereke sem, amíg nem ismerik el valójában a hatósági eljárások alatt a gyermek érdekét és nem tetszik a szülőket egyenjogúvá megszüntetve a formális eljárásokat.
Kérdéseink:
- Az ügyben a következő kérdéseket küldtük el a Veszprémi Törvényszéknek, illetve az eljáró dr. Horváth Györgyi, dr. Fekete Orsolya és dr. Kosztyu Tímea bírónőknek.
- A fent megnevezett bírók tudják mivel jár a lyme kór kezeletlenül vagy ezzel kapcsolatban a köztudomású alapvető tudással sem rendelkeznek?
- Ha a bírók tudják, hogy ez a betegség kezeletlenül, ahogy az anya jelen esetben hetekig hagyta a gyermeket hosszú távon nyomorékká is tud tenni gyermeket, jogszabályt sértve miért nem vették a perben mérlegelés körében vagy miért hagyják abból ki a gyermekek súlyosan elhanyagoló magatartásról beterjesztett bizonyítékot és ezeket miért nem indokolták meg ahogy a jogszabály előírja számukra?
- A bírók, akik az esetről tudomással bírtak a gyermekvédelmi törvény 17.§ alapján miért nem tettek bejelentést a gyermekjólét szolgáltatóhoz, miközben ez törvény kötelességük lett volna?
