A vakcina levadássza a rákos sejteket, és megakadályozza újbóli megjelenésüket.
Hét országban tesztelik a tüdőrák elleni védőoltást, és ebbe a hét országba Magyarország is beletartozik. Ráadásul a BioNTech által kifejlesztett vakcina megakadályozza a gyakran végzetes betegség kiújulását. Legalábbis ez az elvárás. A rák elleni harcban azonban nemcsak ez az egyetlen új fejlemény: felfedezték, hogy egy fehérje megelőzi a DNS károsodását, elindítja a javítást és figyelmeztet is, ha baj van. Mindezt önállóan teszi, más fehérjék segítsége nélkül.
A tudósok felfedeztek egy fehérjét, amely közvetlenül képes megállítani a DNS-károsodást, elvileg bármilyen szervezetbe beilleszthető, így ígéretes jelölt lehet a rák elleni védőoltás alapanyagaként – írja a Science Alert.
A DNS-károsodásra reagáló C fehérjét (DdrC) a Deinococcus radiodurans nevű kis baktériumban találták meg, és úgy tűnik, nagyon hatékony a DNS-károsodás észlelésében, leállításában és abban, hogy figyelmeztesse a sejtet, kezdje el a javítást. Ráadásul önálló, és más fehérjék segítsége nélkül végzi a munkáját.
A kanadai Western University kutatói azt mondták, ennek segítségével több mint 40-szer ellenállóbbá tettek egy baktériumot az UV-sugárzás okozta károsodással szemben. Az egyik orvos úgy nyilatkozott, a DNS átrendezésének, szerkesztésének, átalakításának képessége a biotechnológia Szent Grálja. Azért is fontos a DdrC, mivel ellenőrzi a sejteket és semlegesíti a károsodást. Ráadásul többezerszer annyi sugárzást képes túlélni, mint amennyi elegendő egy emberi sejt megöléséhez.
Közben a szakértők bizakodva nyilatkoznak egy úttörő eljárásról, amely több ezer életet menthet meg csak az Egyesült Királyságban, és más országok mellett Magyarországon is tesztelik. A kutatók már 2023-ban abban bíztak, hogy a tüdőrák elleni védőoltás pár éven belül megjelenhet, a jelek szerint azonban a BioNTech lekörözte vetélytársait. A Moderna egyébként tavaly kifejlesztett egy olyan, melanóma elleni oltást, amely 44 százalékkal csökkenti a rák kiújulásának és a páciens elhalálozásának a kockázatát.
A tüdőrák a daganatos betegségek vezető elhalálozási oka: évente 1,8 millió áldozatot szed világszerte. Hasonlóak az arányok Magyarországon is. Előrehaladott stádiumban a túlélési esélyek különösen alacsonyak. A BNT116 néven katalogizált, a BioNTech által gyártott vakcinát a betegség leggyakoribb megjelenési formája, a nem kis sejtes tüdőrák, tudományos rövidítéssel az NSCLC kezelésére tervezték – írta a The Guardian.
A humán tesztelés, a klinikai vizsgálat első szakasza 34 kórházban indult hét országban: az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Törökországban és Magyarországon.
A vizsgálatban összesen nagyjából 130 különböző stádiumú beteg vesz részt – olyanok, akiknél épp csak diagnosztizálták a betegséget, továbbá olyanok, akiknél a daganatos betegség előrehaladott stádiumban van vagy kiújult.
A vakcina – a koronavírus elleni oltáshoz hasonlóan – a hírvivő RNS, az mRNS bevetésével felkészíti az immunrendszert a rákos sejtek elleni küzdelemre. A cél, hogy a kemoterápiával ellentétben fokozzák az egyén rákkal szembeni immunválaszát, miközben az egészséges sejteket érintetlenül hagyják.
Oltások sorozata
„Ez a technológia a rákgyógyítás következő nagy fázisa” – állítja Siow Ming Lee professzor, aki a brit vizsgálatot vezeti. Az mRNS-vakcinákat kifejlesztő Karikó Katalin korábban visszafogottan nyilatkozott a kísérleti eredményekről.
A Nobel-díjas magyar tudós szerint a rák elleni oltás általánosságban azokon a pácienseken segíthet elsősorban, akiknek a szervezetében kevés a rákos sejt.
A 67 éves, londoni Janusz Racz volt az első beteg az Egyesült Királyságban, aki megkapta az oltást. A tüdőrákot májusban állapították meg. Nem sokkal később megkezdődött kemo- és sugárterápiás kezelése.
A magyarnak ható vezetékneve ellenére Lengyelországból származik, tíz éve él Nagy-Britanniában, és csak a szerencséjének köszönheti, hogy idejekorán felfedezték a krónikus betegséget.
Racz maga is kutató – a mesterséges intelligenciával foglalkozik –, így egy pillanatig sem habozott, amikor felkérték a klinikai vizsgálatra. „Része lehetek egy csapatnak, amely új módszertannal közelíti meg a kezelést, siker esetén pedig életeket menthet” – mondta.
Janusz Racz öt perc különbséggel fél óra alatt hat injekciót kapott. Mindegyik különböző RNS-szálakat tartalmazott. A sorozatot hat héten át heti rendszerességgel kapja meg, majd 54 hétig háromhetente.
A kiegészítő kezelés a túlélési arányt javítja
„Reméljük, a kiegészítő kezelés meggátolja a daganatos betegség kiújulását” – mondta Lee, aki arra is emlékeztetett, hogy a tüdőrák a műtéti beavatkozás és a sugárkezelés után hosszú évek elteltével is újból megjelenhet. A professzor negyven éve kutatja a tüdőrák kiváltó okait és kezelését. „Amikor a kilencvenes években elkezdtem, még senki sem gondolta, hogy a kemoterápia eredményes lehet” – hangoztatta a kutatóorvos. Ma már a betegek 20-30 százaléka az immunterápia negyedik szakasza után is életben marad. A túlélési arányt tovább javíthatja az mRNS-vakcina.
Ez a megközelítés évente több ezer, tüdőrákkal diagnosztizált ember életét mentheti meg
– üdvözölte a brit kísérletet Lord Vallance tudományügyi miniszter.
Janusz Racz abban bízik, hogy a kezelés végeztével újra űzheti kedvenc sportját, a futást, és valóra válthatja élete álmát: elindulhat a londoni maratonon. (Index)