Budapest II. kerületének a polgármesterével sok más mellett az állami cégek parkolási előjogainak megnyirbálásáról, a Szabadság-szobor körüli hallgatásokról és be nem tartott kormány-ígéretekről beszélgettünk. Interjú.
Éppen időben hagyta el a süllyedő párthajót. Július végén lépett ki az MSZP-ből, a múlt héten vádat emeltek a párt négy prominense ellen korrupciós ügyekben. Figyelmeztették?
Természetesen nem. A döntésem nem volt váratlan és senkit nem érhetett meglepetésként. Mióta polgármesterként szolgálom a kerületet, nem volt titok, hogy az országos –, illetve pártpolitikát - kivéve az önkormányzatokat érintő ügyeket - kerülöm. Az elmúlt három évben többször is jeleztem, hogy fontolgatom a pártból való kilépést. A júniusi választás megerősítette a döntésemet. Talán hamarabb is megszülethetett volna.
A fővárosi parkolást sok éve beteríti a korrupció árnya. Már az előző választás előtt egymást érték a botrányok például a kínos zuglói tenderek és szerződések okán. Párton belül senkiben nem vetődött fel, hogy megpróbálja megakasztani ezt a káros folyamatot?
A párttól való távolságtartásom olyan mértékű volt az elmúlt öt évben, hogy erre nem tudok választ adni. A fővárosi parkolás üzemeltetés megtisztításáért ugyanakkor helyben megpróbáltam tenni, például a bankkártyás fizetés lehetőségének megteremtésével, a fizetős parkoló zónák bővítése helyett a kizárólagos lakossági parkolóhelyek kiterjesztésével vagy éppen azzal, hogy üzemeltetés az önkormányzatnál marad külső vállalkozó bevonása nélkül. Egész Budapesten ki kellene zárni a külsős cégeket az automaták kezeléséből. Az elmúlt öt év egyik nagy elhalasztott lehetőségének tartom, hogy nem sikerült létrehozni az egységes parkolási rendszert.
Korábban azt mondta mélygarázsokba terelné a különböző állami hivatalok, például a külügyminisztérium vagy a Diákhitel Központ szolgálati autóit. Hogyan képzelné ezt el?
Ez része a készülő komplex kerületi parkolási csomagnak. Jelenleg több parkolási engedély van kiadva, mint amennyi parkolóhely van a kerületben. Ez persze igaz egész Budapestre. A kerületben dolgozók P+R parkolóként használják a köztereket. A Vízivárosban számtalan nagykövetség és állami intézmény van, amelyek egyszerűen kisajátítanak egy-egy útszakaszt saját parkolóként, miközben a bevásárlóközpontok vagy éppen a Széll kapu mélygarázsában százával vannak üres helyek. Ezt meg kell szüntetni. Nem járhat többlet jogokkal az, hogy valaki egy állami cégnél dolgozik. Elkezdtük ezek felmérését, újabb parkolási engedélyt automatikusan nem adunk ki, jövőre pedig nem hosszabbítjuk meg automatikusan ezen cégek engedélyét. A lakosság számára jövő évtől felajánljuk, hogy aki nem kéri az ingyenes parkolási engedélyt, ingyen BKV bérletet kap. Van erre lakossági igény, ezt erősítenénk fel.
Kicsit visszakanyarodva a pártügyekhez. Túlélheti ezt a válságot az MSZP?
A kilépéssel együtt azt a döntést is meghoztam, hogy pályaszéléről bekiabálóként és önjelölt elemzőként sem mondok véleményt. A választási eredmények egyébként is magukért beszélnek. A választóknak elege van az örökös egymásra mutogatásból, a folytonos huzakodásból a listahelyekért és a jelöltségért, sőt most már magukból a pártokból is. Egyszerűen elunták, hogy a pártok saját magukkal vannak elfoglalva, az általuk képviselt közösség gondjai helyett. Egy ilyen helyzetben csak idő kérdése volt egy új, mindent elsöprő politikai erő felemelkedése. Ez történik most. Nem kellene, hogy ez bárkit meglepjen.
A régi ellenzék a korrupciós ügyek nélkül is a megsemmisülés szélére sodródott Magyar Péter megjelenésével. Fel lehet ebből állni a következő országgyűlési választásra?
Van egy erős társadalmi elégedetlenség. Most minden ellenzéki politikusnak az a feladata, hogy ezt a politikai aktivitást becsatornázza abba az irányba, hogy az országban jobbra forduljanak a dolgok.
Budapesten se lesz jövő Magyarék nélkül. A Momentum be se jutott, a DK-MSZP-Párbeszéd hármasa mindösszesen 7 helyet szerzett a 33 fős Fővárosi Közgyűlésben, a Tisza viszont tízet. Az eddigi egyeztetésekről meglehetősen szűkszavúan nyilatkoztak a felek. Maga mellé állíthatja Karácsony Gergely a Tisza Párt képviselőit?
A mostani ellenzéki pártoknak hatalmas felelőssége van abban, hogy az új Fővárosi Közgyűlés így állt össze. Nagy hibának tartom, hogy amikor a kormány úgy döntött, hogy egy napon tartja az EP és az önkormányzati választásokat, illetve nettó politikai pártpolitikai döntéssé silányítja fővárosi szavazást, az ellenzéki pártok a foggal-körömmel való harc helyett rögtön nekiálltak egyezkedni a listás helyekről, közös indulásról. Ennek eredménye, hogy a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy kik is döntenek majd a Fővárosi Közgyűlés tagjaként Budapest ügyeiről.
A lehető legrosszabb variánsnak tartom, hogy tisztán pártpolitikusok ülnek majd a közgyűlésben. Ez aligha szolgálja Budapest fejlődését és működőképességét. Karácsony Gergely mindenesetre kiváló a konszenzuskeresésben.
Több úton is működésképtelenné válhat a főváros. Mennyi esélyt lát arra, hogy megússza a városvezetés a kormányzati gyámságot vagy éppen az időközi választást?
Közjogi értelemben is vita dúl arról, mitől válik működésképtelenné a közgyűlés. Az igazi kockázatot az jelenti, ha bármely oldal itt akarja fényesíteni a politikai arcélét. Ha azért nem lesz költségvetése a fővárosnak vagy azért nem születnek meg fontos szakmai döntések, akár közlekedéspolitikai, fenntarthatósági vagy szociális ügyekben, mert az országos pártérdekek a Fővárosi Közgyűlésben feszülnek egymásnak. Most mindenki azt mondja, hogy ügyek mentén működnek együtt, de a fővárosi ügyek, könnyen országos pártpolitikai kérdéssé kovácsolhatóak, amit én rendkívül veszélyes helyzetnek tartok. Bízom abban, hogy a kerületi polgármesterek vészjelzése ellensúlyt tud majd képezni egy politikai alapon működő közgyűlésnek.
A választási törvények módosításával a kerületi polgármesterek többé nem tagjai a Fővárosi Közgyűlésnek. Sokan tartottak attól, hogy ezzel elvesztik a kerületi érdekek érvényesítésének egyik fontos csatornáját. Mit gondol, ismét eljön a kerületek és a főváros közötti háborúskodás kora?
Kerületi és fővárosi érdekellentétek mindig is voltak, nekem is több ilyen vitám akadt az elmúlt években. Nem hiszem, hogy a kerületi polgármesterek érdekérvényesítő képessége azon múlna, hogy bent ülnek-e a közgyűlésben, de kétségtelenül nagy hatáskörvesztés, hogy nem tudjuk közvetlenül kifejezni a kritikánkat. Balgaság lenne a kerületekkel szembe menni. Az viszont elképzelhető, hogy a polgármestereknek többet kell majd egyeztetniük egymással, sőt akár közösen kell előkészíteni szakmai döntéseket, vagy némi nyomást gyakorolni a fővárosra a pártpolitikai csatározások közt elkallódó problémák megoldásának érdekében.
Az eddigieknél nagyobb szerepet kaphat a kerületi polgármestereket tömörítő, bár jelenleg tetszhalott Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, amelyet 2011-ben éppen azzal a céllal hoztak létre, hogy érdekszövetségként képviseljék a kerületeket?
Lehet, hogy most van értelme feléleszteni, az is lehet, hogy tágítani kell a kereteket. Egyrészt az agglomerációs településvezetők bevonásával, hiszen nagyon sok csak közösen megoldható feladatunk van. Másrészt az önkormányzatok jogait csorbító ügyek mentén, sok ilyen volt az elmúlt éveben például az iskolák vagy éppen a védőnői szolgálat államosítása, az építésfelügyeleti jogkörök elvétele. Ezekben a kérdésekben pártpolitikától függetlenül országos szinten kellene összefogniuk az önkormányzatoknak.
A legújabb fenyegetés az iparűzési adó elvonása. Lázár János közlekedési miniszter szerint sok polgármester fesztiválozásra, kampányra szórja el az adóbevételt ahelyett, hogy óvodát és utat építene.
Egy bizonyos, ha készül egy ilyen törvény, akkor azon az ellenzéki vagy nem kormánypárti önkormányzatok veszítenek majd a legtöbbet. Ha nem a törvénnyel, akkor az ahhoz kapcsolódó kompenzációval. Előképnek itt van erre a Covid-járvány, vagy éppen az energiaválság átvészeléséhez nyújtott célzott állami támogatás, amit szinte kivétel nélkül kormánypárti települések kaptak. A kormány hajlamos elfeledkezni az ígéreteiről is, legyen szó az atlétikai stadionért cserébe kínált Egészséges Budapest program 50 milliárdjáról, vagy éppen a Lánchíd-felújítás 6 milliárdos támogatásáról. Ehhez képest most ismét felmerült, ha a kormány ezt vagy azt ígér, akkor a főváros kész együttműködni akár az olimpia rendezésében is. Még ennél is nagyobb baj a folyamatos bizonytalanság. Hogyan tervezhető úgy hosszú távú fejlesztés, ha évente nyúlnak bele az önkormányzati gazdálkodásba? Egyik napról a másikra vették el az önkormányzatoktól a gépjárműadót is, amiből az utakat javította mindenki. Vagy itt van a szolidaritási adó, amivel elvben egyetértek, csak éppen szeretnék végre látni egy tételes listát arról, hogy a II. kerület vagy a fővárosi önkormányzatok által befizetett milliárdokból, mely településen hány óvoda épült, mely iskolákat újították fel, melyik községben épült új út vagy játszótér. Nem azt kérem, hogy beleszólhassunk, csak őszintén kíváncsi vagyok rá, hogy mire költik el a pénzt. Lázár János egyébként téved, az önkormányzatok nem tapsolják el mulatságokra az adóbevételt, a nagy közösbe befolyt pénzek hasznosulásával kapcsolatban sokkal több kételyem van.
Az Egészséges Budapest programra vonatkozó kormányígéret betartatlansága miatt már korábban bírálta Karácsony Gergelyt. De ezek szerint a 2036-os olimpiarendezéshez kapcsolódó egyezség kormányzati betartásában sem hisz.
Sokkal, de sokkal erőteljesebben kellett volna ütni az asztalt a Lánchíd, de főleg az Egészséges Budapest elmaradt milliárdjai miatt. Mi ebből újítottuk fel például a Kapás utca rendelő földszintét, de vannak ott emeletek is. A városvezetés ezeknél jóval lényegtelenebb ügyekben dobolt azon a bizonyos asztalon. Nekem minden porcikám tiltakozik azon politikai hozzáállás ellen, amely különböző alkuk kapcsán áll a városfejlesztéshez. Az nem működik, hogy teljesen mást gondolunk a világról, de ha adsz 50 milliárdot, akkor legyen úgy, ahogy te akarod. Különösen akkor, ha a korábbi ígéretek sem teljesültek. A politika jár kompromisszumokkal, de a teljes fordulatok nem férnek bele. Ráadásul ez éppen az a mód, amit az ellenzéki pártok bíráltak az unió és a kormány kapcsolatában.
A választási eredmények azt mutatták, hogy a kerületben élők elégedettek az elmúlt öt év munkájával. Mit folytatna és mi az, amin változtatni kell?
Mindenképpen folytatjuk azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a kerületieket minden ügybe bevonjuk, nem vitatva el azt, hogy a helyben élők jobban ismerik az adott terület gondjait, mint a tervezőasztal mögött ülők. Azon dolgozunk, hogy valódi közösséggé alakítsuk a kerületet, túllépve azon, hogy csak egy római számmal jelölt városrész legyünk. Nagy hangsúlyt helyezünk helytörténet mellett az egészséges életmód ösztönzésére. Ez nagyon sok mindent lefed: érinti a parkolást, az agglomerációból beáramló forgalmat, az utakat, a szűrővizsgálatokat. Terveink között szerepel egy olyan pontrendszer kialakítása, amelyben pontot érhet például a prevenció, a kültéri sporttevékenység és a gyógyfürdőzés. Azt is fel kell ismernünk, hogy a fenntarthatóság nem merül ki a faültetésben, központi kérdéssé válik, hogy a vizet hogyan tudjuk megtartani és felelősen gazdálkodni vele. Nem normális, hogy az esővíz teljes egészében a csatornákba folyik, miközben az erdőink kiszáradnak, de az sem, hogy nyaranta ivóvízzel mossák az utakat.
Nagy projektjük a Margit körút felélesztésére indított program. Idefelé még mindig sok üres kirakatot láttam, mennyire vannak messze a kitűzött céltól?
A számok magukért beszélnek. Az összes Margit körúton lévő üres önkormányzati helyiség bérlőre talált. Ez több mint 30 ingatlant jelent. Hat galéria és egy színház is nyílt, utóbbi a Török utcában. Ez folyamatos törődést igényel. A piaci ingatlanok is lassan gazdára találnak. A következő cél a bevásárlóközpontok miatt eltűnt kiskereskedelem feltámasztása és visszacsábítása, de már ez is elindult, több kézművesterméket árusító üzlet nyílt a budai körúton. Ezzel párhuzamosan a Fény utcai program revitalizációja is megkezdődött. Új elemként közösségi kerékpártárolót, illetve raktárat létesítettünk, ahová költözéskor az emberek le tudják vinni a dolgaikat. Most éppen közösségi barkácsgép-kölcsönzőt nyitunk. A pesti körúttal összevetve, ahol szinte kizárólag vendéglátóegységek működnek, a Margit körút jóval színesebb kínálattal várja az erre járókat. Nem is szeretnénk, ha egy új bulinegyed alakulna ki itt.
A közterek közül gyönyörűen megújult a Széna tér és a Szilágyi Erzsébet fasor. Milyen köztér megújító tervek vannak erre a ciklusra?
A célunk az, hogy tíz éven belül eltüntessünk minden értelmetlen aszfaltfoltot. A közeljövő tervei között szerepel az Árpád fejedelem út középső osztósávjának teljes egészében való bezöldítése. Süsü játszótér épül a Nagy Imre téren, a Ferenc hegyen park lesz egy parkolóból, a Frankel Leó úton új tanösvényt hozunk létre. Az emlékezetpolitikára is figyelve megvalósul régi tervünk az Embermentők parkja.
Ha már szobrok. A kerületet nem érinti közvetlenül, de nagy vita dúl a Citadella átépítéséről, illetve a Szabadság-szoborra kerülő hatalmas keresztről. Mit gondol erről?
Különös hallgatások vannak ekörül. Néhány nap alatt helyi védelem alá helyezhető egy szobor, de a városvezetés nem lépett ebben. A főváros élére állhatott volna egy művészeti alkotás megmásításáról szóló vitának is. De az is meglepő, hogy a két érintett, most még ellenzéki vezetésű kerület, az I. és a XI. kerület is néma maradt. (Népszava)
