I. József kiskorú herceg Magyarország királyává koronázására emlékeztek Pozsonyban
A Pozsonyi Koronázási Napok idén I. József kiskorú herceg 1687-es koronázására emlékezett. A koronázásimenet szombat délután indult a várból a város utcáin keresztül a Főtérre. Ott vívással, tánccal és sólymászattal tisztelegtek az újonnan megkoronázott király előtt.
A koronázási menetben a múltban Pozsonyban megkoronázott egyes királyok korabeli kíséretükkel együtt voltak láthatók, a menet élén I. József király lóháton lovagolt kíséretével. A megkoronázott uralkodó elődei csak „szimbolikusan” szerepeltek, azaz a különböző korszakokat képviselő nemesek és harcosok vitték a királyi portrékat. A zászlóvivők és dobosok által vezetett menetből azonban a király és a nemesek mellől nem hiányozhatott az érsek által vezetett papság sem, illetve a koronázási ékszerek hordozói, sólymászok és kardforgatók, valamint táncosok. A koronázási ékszerek – a korona, az országalma és a jogar, kiegészítve a királyi karddal és a koronázási palásttal – is a menet részét képezték.
A 200 vendég részvételével zajló felvonulás a várból egyenesen a Főtérre vezet, ahol a nagy koronázási ceremóniára kerül sor
– hívta fel a figyelmet Vladimír Grežo, a Pozsonyi Turisztikai Hivatal (BTB) igazgatótanácsának elnöke a rendezvény előtt.
A hétvége folyamán tematikus túrákkal, kreatív műhelyekkel a gyerekeknek és borkóstolókkal is készültek a látogatóknak. Az öreg városházán az érdeklődők megtekinthették a magyar korona másolatát, a mesterséges intelligenciának köszönhetően pedig királyként, lovagként vagy hercegnőként fotózkodhattak a várban. Emellett ingyenes online kriptográfiai játék, Az ellopott korona története és gasztronómiai meglepetések, köztük a hivatalos koronázási desszert is várta az érkezőket.
Pozsony közel 300 éves koronázási múlttal rendelkező város. Az 1526-os mohácsi csata után, amikor az Oszmán Birodalom legyőzte a magyar sereget, Pozsony lett Magyarország koronázóvárosa. 1563-tól 1830-ig tíz király, egy királyné és hét királyi feleség koronázásának helyszíne volt. A múltban a magyar koronázási szertartás két esküt tartalmazott – a „koronázási esküt” és az „országra tett esküt”. A koronázási eskü abból állt, hogy a király felült a lovára, a hátsó lábaira állította, és a koronázási kardot a négy égtáj felé lengetve jelezte, hogy kész megvédeni az országot az ellenséggel szemben, bárhonnan is jöjjön az. Az országra tett esküvel az uralkodó viszont arra kötelezte magát, hogy tiszteletben tartja az ország törvényeit, a szokásjogot és minden eddigi kiváltságot, amelyet akár egyéneknek, akár közösségeknek adtak. II. András Aranybullája szerint az eskü megszegése feljogosította az ország lakóit, hogy fegyverrel a kezükben fellázadjanak a király ellen. (ujszo.com)
