Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A 600 milliárdos út Felcsúttól Nyíregyházáig

Gazdaság
2024.08.18.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
25

27 lezárt stadioprojekt, 10 év, 600 milliárd forint

A nyíregyházi stadion átadásának csúszása azért furcsa, mert az elmúlt tíz évben elég sok tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan kell hasonló létesítményeket építeni és engedélyeztetni. A Szpari arénája, ha végre elkészül, a 27. lezárt stadionprojekt lesz az országban 2014 óta. Az összes ilyen beruházásra durván 600 milliárd forintnyi közpénz ment el ebben a tíz évben. - írja a g7.hu

„Ezen a kabarén már csak röhögni lehet. Sajnos kínunkban.” „Túl sokan, túl sokat járunk a Sóstói úton ahhoz, hogy ebből egy betűt is el higgyünk!”. Ezekhez hasonló kommentekkel fogadták az élvonalba idén visszajutó Nyíregyháza Spartacus FC szurkolói, hogy a csapat az NB I harmadik fordulójában sem az új stadionjában játssza aktuális mérkőzését. Bár a vezetőség a bejelentésben külön kiemelte, hogy az aréna elkészült, és a meccset csak azért tarják Felcsúton, mert a Puskás FC nemzetközi programjára hivatkozva ezt kérte, a szurkolók nem igazán hisznek ebben. „Ahogy tegnap a Sóstói úton mentem, nem úgy nézett ki, hogy egy hét múlva meccset fogunk játszani!” – írta egy rajongó.

Kész van, de nincs

A szurkolók elégedetlensége érthető, hiszen arról volt szó, hogy már a csapat első NB I-es meccse is az új stadionban lesz. Még májusban egy bejáráson Nyul Zoltán magasépítésért felelős helyettes államtitkár ígérte meg, hogy a csapat „itt kezdheti a szezont”.

Ehhez képest két hónappal később a tulajdonos közleményben arról tájékoztatta a szurkolókat, hogy a bár a stadion kész, és a használatba vételi engedélyt is megkapta, a létesítmény minősítése még hátra van, így első „hazai” meccsét mégis Mezőkövesden játssza a Szpari. Kiemelték azonban azt is, hogy „amennyiben a minősítés pozitívan záródik, teljes biztonsággal megrendezhető az NB I harmadik és ötödik fordulója” az új arénában.

Ezt követően jött a hír a harmadik fordulóban esedékes újabb hazai meccs elcseréléséről. Ráadásul a bejelentésben arra hivatkoztak, hogy a Felcsút sűrű nemzetközi programja miatt van erre szükség, miközben a Puskás a Konferenca Liga első selejtezőkörén játék nélkül jutott túl, mivel ukrán ellenfele csődöt jelentett, és így ki sem állt a mérkőzésre. Az előzmények fényében tehát egyáltalán nem meglepő, hogy a szurkolók kétkedve fogadták az indoklást.

A csapatot kerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, hogy pontosan mi most a helyzet a stadionnal, van-e bármilyen adminisztratív akadálya annak, hogy mérkőzést rendezzenek, illetve, hogy ezek fényében mikor kerülhet sor az első meccsre, de a G7 nem kapott választ.

Tíz év, huszonhét stadion

A nyíregyházi stadion átadásának csúszása azért furcsa, mert az elmúlt tíz évben elég sok tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan kell hasonló létesítményeket építeni és engedélyeztetni. A Szpari arénája, ha végre elkészül, a 27. lezárt stadionprojekt lesz az országban 2014 óta. Az összes ilyen beruházásra durván 600 milliárd forintnyi közpénz ment el ebben a tíz évben.

A stadionátadások évtizede nagyon stílusosan Felcsúton kezdődött 2014 áprilisában. A Pancho finanszírozása azonban még nem direkt kormányzati döntés alapján és nem közvetlenül a költségvetésből történt. A létesítményt ugyanis tao-támogatásokból fedezte az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc vezette helyi focialapítvány. Bár a miniszterelnök közpénzről alkotott furcsa elképzelései alapján a tao-támogatás nem állami forrás, a Kúria szerint az, így a felcsúti stadion volt az első közpénzből felhúzott aréna az Orbán-érában.

Valójában azonban ekkor már megvolt a központi szervezett kerete is az ilyen beruházások finanszírozásának. Olyannyira, hogy az első, „egyedi kormánydöntés alapján” megépített létesítményt, a közel 13 milliárd forintból felhúzott debreceni Nagyerdei Stadiont szűk két héttel a felcsúti avató után adták át, augusztusban pedig a Fradi – szintén kormánydöntés alapján finanszírozott – új arénája, a Groupama is elkészült. Emellett a kormány elindította a nemzeti stadionfejlesztési programot, amely a kisebb projekteket fogta össze, összesen közel két tucatot. Így

a 2015-ös költségvetés-tervezetben már 24 stadionprojekt szerepelt.

Ezek közül több csúszott, néhányat pedig később végleg töröltek, de a többségük a következő években így vagy úgy megvalósult.

Igény volt rá

A hazai labdarúgó-létesítmények modernizálása egyébként nem volt teljesen indokolatlan: a korábbi évtizedekben elhanyagolt stadionok többsége nagyon durván lepukkant, néhány közülük konkrétan életveszélyes volt, köztük az egykori Népstadion is.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is részben ebben látta a hazai labdarúgás – és különösen a futballélvonal – problémáinak megoldását. Az elképzelés az volt, hogy az új vagy felújított arénákba többen járnak majd ki, ami számos csatornán növelheti a csapatok bevételét: jegyeladásból, a szponzoroktól, logóval ellátott termékek értékesítéséből és akár a közvetítési jogokból is több folyhat be. Azóta kiderült, hogy önmagában a nagyobb kényelmet biztosító stadionok ehhez nem elegendőek, nem ártana az alapszolgáltatáson is javítani, ám

azzal így is nehéz lett volna vitatkozni, hogy a hazai futball-létesítmények jelentős része megérett egy kiadós rekonstrukcióra.

A kormánynak ebből a helyzetből sikerült átesni a ló túloldalára. Az elmúlt tíz évben szinte az összes olyan csapat új stadiont kapott, amely ebben az időszakban megfordult az NB I-ben, de még a másodosztályú együttesek közül is soknál költöttek százmilliókat-milliárdokat a helyi arénára.

Csak Budapesten hét új stadion épült vagy újult meg, ami akkor is teljesen indokolatlannak tűnik, ha ezek közül az egyik atlétikai. Egy ennél nagyobb város, illetve liga sem tart el ennyi stadiont. Nem véletlen, hogy sokszor – egyszerűen a gazdasági racionalitás miatt – még a nagyobb csapatok is közös arénán osztoznak: Olaszországban kifejezetten bevett gyakorlat ez, de van rá példa Svédországban, Svájcban, Belgiumban és a régiós országok közül Csehországban, illetve Romániában is.

A politikai ára sem számított

A magyar kormányt azonban még az sem zavarta, hogy a stadionok a kabinet politikáját érő kritikák egyik központi elemei lettek. Sőt, úgy tűnt, ez inkább csak olaj a tűzre: csak azért is, erőből átnyomták ezeket a beruházásokat.

A projektek nagy része 2020-ra lezárult. A felcsúti avatót követő bő hat évben további 23 stadiont adtak át, amelyekre összesen bruttó 350 milliárd forintot fordítottak. A költségek az egyes létesítmények esetében elég széles skálán mozogtak: a stadionfejlesztési program keretében felújított arénák közül több csak néhány százmillió adóforintba került, a Groupama, a fehérvári és a szombathelyi arénák azonban külön-külön is 19 milliárdba (A bruttó, tehát áfával növelt költség volt ennyi.), a Puskás pedig ennek is a tízszeresébe.

A fenti 350 milliárd ráadásul csak az az összeg, ami a kormány döntései alapján folyt el ilyen beruházásokra, futball-létesítményekre azonban más csatornákon is jutott közpénz. Az MLSZ adatai szerint taóból további 25 milliárd forint ment el stadion- és sportcsarnok-fejlesztésre (2023-ig) és néhány százmilliót a szövetség is elköltött stadionbiztonsági projektekre.

A kormány ebben az időszakban annyi pénzt szórt el stadionokra, hogy az már a teljes hazai sportköltésen is látszott. Ezek voltak azok az évek, amikor GDP-arányosan Magyarország fordította a legtöbbet sportra az egész Európai Unióban. A pénz jelentős része pedig sportlétesítményekre ment el.

Nem kell több, de azért épül

A 2020-as évek elején aztán kicsit enyhült a stadionépítési láz: 2021-ben és 2022-ben egyetlen új arénát sem avattak, és 2023-ban is csak egy készült el, de az sem labdarúgó-létesítmény volt. Más kérdés, hogy a tavalyi atlétikai vb-re épített aréna volt eddig a legdrágább mind közül: a többszöri költségmódosítás után végül a 200 milliárdot is átlépte a bruttó költség.

Nem csoda, hogy a 2010-es évek boomja után jött némi szünet. Bő három éve, 2021 elején már az MLSZ elnöke, Csányi Sándor is úgy nyilatkozott, hogy

a folyamatban lévő nagyberuházások lezárása után nincs szükség további stadionok építésére.

A kormányzat azonban valószínűleg nem így gondolta, vagy tágan értelmezte a folyamatban lévő nagyberuházásokat. Az éppen átadásra váró nyíregyházi stadion kivitelezését például ekkor még nem kezdték el, igaz, a közbeszerzés már zajlott, a kabinet pedig két hónappal Csányi nyilatkozata után növelte 19 milliárdra forintra a beruházás állami büdzséjét.

Az MLSZ legutóbbi kiadványában (pdf) ráadásul a nyíregyházi mellett még további négy stadionprojekttel számolt:

Békéscsabán, Siófokon, Dorogon és Sopronban is terveztek újabb fejlesztéseket, összesen több mint 11 milliárd forint értékben.

Más kérdés, hogy ezekből a beruházásokból túl sok egyelőre nem látszik. Mindenesetre a szövetség szerint Békéscsabán lényegében új stadion épülne fűthető és automata öntözőrendszerrel, világítással, kiszolgáló létesítményekkel. Siófokon a klubházat építenék át, új lelátót húznának fel, és a közvetítéshez szükséges fejlesztések valósulnának meg. Dorogon és Sopronban ezekhez képest csak kisebb beruházásokkal kalkuláltak.

Az előző tíz év magyar stadionépítési boomja még nemzetközi összevetésben is kimagasló volt. Korábban már írtunk róla, hogy az európai szövetség adatai szerint az idei Európa-bajnokságon résztvevő országok közül mindössze három olyan volt, ahol több stadionfejlesztés valósult meg, mint Magyarországon.

Ráadásul az UEFA csak a nagyobb projekteket veszi figyelembe, amiből a számításaik szerint nálunk csak 14 volt. Ha mind a 27 beruházással kalkulálnának, akkor csak a törökök előznének minket.

Jandó Zoltán/g7.hu

Címlapkép forrása: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA
közélet
PÉNZ
 atlétika
 Debrecen
 Felcsút
 FTC
 labdarúgás
 Nyíregyháza
 stadion
 stadionépítés
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.08.18. - 06:16
25
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Nem emelkednek a magyar borászok terhei

    Nem emelkednek a magyar borászok terhei

  • Meghibásodott a klíma, leálltak a Honvédkórház műtői

    Meghibásodott a klíma, leálltak a Honvédkórház műtői

  • Újabb szégyenlistán tűnt fel Magyarország

    Újabb szégyenlistán tűnt fel Magyarország

  • Nem tudja megúszni az Orbán-kormány: még az idén ki kell igazítani a nyugdíjakat

    Nem tudja megúszni az Orbán-kormány: még az idén ki kell igazítani a nyugdíjakat

  • Nem fogynak a kincstárjegyek, pedig kellene a bevétel az államháztartási hiány csökkentéséhez

    Nem fogynak a kincstárjegyek, pedig kellene a bevétel az államháztartási hiány csökkentéséhez

  • Isten és a pénz: Megyeri Jonatán, Németh Sándor, Székely János

    Isten és a pénz: Megyeri Jonatán, Németh Sándor, Székely János

  • Hamarosan Omodával is szánthatjuk az utakat

    Hamarosan Omodával is szánthatjuk az utakat

  • Novák Katalin Kijevbe utazik

    Novák Katalin Kijevbe utazik

  • Nem biztos, hogy a béketárgyalás a megoldás az ukrán háborúra

    Nem biztos, hogy a béketárgyalás a megoldás az ukrán háborúra

  • Már tölcsér sem jár a méregdrága fagyihoz?

    Már tölcsér sem jár a méregdrága fagyihoz?

  • Fontos dolgot ismert be az ukrán hadsereg főparancsnoka

    Fontos dolgot ismert be az ukrán hadsereg főparancsnoka

  • Lázár János szerint nincs olyan ember, aki akkumulátorgyár szomszédságában akarna lakni

    Lázár János szerint nincs olyan ember, aki akkumulátorgyár szomszédságában akarna lakni

  • Kárpátaljai magyarok: Orbán Viktornak fegyvereket kellene küldenie Ukrajnának

    Kárpátaljai magyarok: Orbán Viktornak fegyvereket kellene küldenie Ukrajnának

  • A magyarok 41%-a idén nem tervez nyaralni

    A magyarok 41%-a idén nem tervez nyaralni

  • Kétpói vonatbaleset: vasárnap hajnaltól újraindul a vonatforgalom

    Kétpói vonatbaleset: vasárnap hajnaltól újraindul a vonatforgalom

  • Akár 37 fok is lehet!

    Akár 37 fok is lehet!

  • Menczer Tamás a Facebookon alázta, majd kölcsönös tiszteletre szólította fel a nagyköveteket

    Menczer Tamás a Facebookon alázta, majd kölcsönös tiszteletre szólította fel a nagyköveteket

  • Novák Katalain teneket (is) ajándékozott

    Novák Katalain teneket (is) ajándékozott

  • Zajlik a 28. Budapest Pride, az amerikai nagykövet is tiszteletét tette

    Zajlik a 28. Budapest Pride, az amerikai nagykövet is tiszteletét tette

  • Nem akarnak a németek a Felcsút ellen játszani, mert szerintük az a korrupció terméke

    Nem akarnak a németek a Felcsút ellen játszani, mert szerintük az a korrupció terméke

  • Hodász András: "Igen, meleg vagyok"

    Hodász András: "Igen, meleg vagyok"

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element